A hirdetett Ige az eredeti mag · 2003. május 4. (rövidített átirat)

„Legyetek tehát Isten mintaképének követői mint (tőle) szeretett gyermekek és járjatok szeretetben, mint a Krisztus is szeretett minket s odaadta magát értünk, hogy felajánlás, véres áldozat, jó illat legyen az Istennek. Fajtalankodást azonban és az erkölcstelenség semmiféle jellegét vagy pénzsóvárgást még csak meg se említsenek névvel közöttetek (vagy: ne legyen beszéd tárgyává téve), mint ez szentekhez illik. Éppoly kevéssé tisztességtelen állapot és ízetlen fecsegés vagy könnyelmű viccek, amelyek nem illenének hozzátok, hanem inkább a hálaadás. Mert bizonyára azt tudjátok és felismeritek, hogy a fajtalankodók közül senkinek sem az erkölcstelenek közül, senkinek aki pénzsóvárgó – ami azonos értelmű a bálványimádással – nincs örökrésze a Krisztusnak és Istennek királyságában. Üres szavakkal senki el ne ámítson titeket, hiszen az ilyen dolgokért jön az Isten haragja az engedetlenség fiaira.“ (Ef.5:1-6) „Pontosan vigyázzatok arra, hogy hogyan viselkedtek, ne botorul, hanem bölcsen.“ (15.v) Ehhez szorosan hozzákapcsolódik a Zsid. 13:9 is: „Ne hagyjátok elragadtatni magatokat többféle idegenszerű tanításoktól (a helyes útról eltéríteni), mert hasznos dolog ha a szív a kegyelem által megszilárdul és nem ételektől, az ezekkel való foglalkozás még semmi haszonot nem hozott a benne forgolódóknak.“ Minthogy itt nincsen maradandó városunk, amint már említettük a táboron kívül kell mennünk amint a mi Urunk is tette: „Ezért szenvedett Jézus is a kapun kívül, hogy saját vérével megszentelhesse a népet.“ (12.v).

Még mindig bibliai napokban élünk, evégett éljük át tudatosan az Istentiszteletet. Hálásak vagyunk mindazokért, akik a viharok közepette megálltak és lettek kiszakítva, mint olyan fák, amelyek Isten folyóvize mellé lettek ültetve az Igét eredeti formájában megtartják. A magyarázatok előbb utóbb elhalkulnak, akik felveszik az isteni magot ellenben megmaradnak örökké. A megváltottak alkotják a győzők seregét.

Ami a világpolitikát érintik, úgy ismételten megállapíthatjuk, hogy Izráel különösen a világ fokuszában áll. A háboruk nyomán számos országterületek ismételten újra és újra meg lettek szabva. Izráelre vonatkozóan azonban, maga Isten határozta meg a területi határokat. Ám akik Izráelt szeretik, nem haragusznak az Arabokra sem. Ha azonban a kiválasztásról beszélünk úgy Pál apostol úgy írja, hogy csak a választottak érik el a célt. A Mózes takarója ami még szemeiken van, csak Jézus Krisztus kinyilatkoztatása által vétetik le; Őbenne van az eredet és a bevégzettség, Őrajta kívül nem jön semmi Istentől. „…Őbenne megáldott minket is minden szellemi áldásokkal mennyei szférákból.“ Sajnos a természetes ágak ki lettek törve, hogy a hívővé lett pogányokat be lehessen oltani. Pál apostol azonban figyelmezteti úgy a pogányokat mint az Izráelt is a beképzeltségtől.

Nemcsak Izráel tette közismertté engedetlenségét, hanem éppúgy a gyülekezet is. Amint Izráel szét lett szórva valamennyi népek közzé a föld kerekségén, úgy az Isten gyülekezetéhez tartozók is valamennyi vallásfelekezetek között kötöttek ki az évszázadok folyamán. És éppúgy mint Izráelt, összegyűjti Isten az utolsó időben az Ő gyülekezetét is. (Zak. 2: 1-3). Az időpont szemmelláthatóan közeledik, amikor Isten újra Izráelhez fordítja tekintetét, Jeruzsálem már most központi téma nemzetközileg. „És azon a napon lesz, hogy nyomtatókővé teszem Jeruzsálemet minden népeknek; akik fel akarják azt emelni kétségtelenül, fájdalmasan felhasítják magukat rajta mind; amikoris összegyül a város ellen a földnek minden népe. … És azon a napon lesz, hogy figyelmesen gondolok arra, elveszíteni minden népeket, akik Jeruzsálem ellen támadtak.; A Dávid házára és Jeruzsálem lakossaira pedig kiöntöm a kegyelemnek és a könyörületességnek szellemét, úgyhogy feltekintenek arra, akit átszegeztek, és siratják Őt, amint siratják az egyetlen fiút, és keseregnek utána, amint keseregnek az elsőszülött után.… Mert minden népeket ütközetre gyűjtök Jeruzsálem ellen és megszálljáka várost, és kirabolják a házakat, megszeplősítik az asszonyokat; és a város fele számkivetésbe megy, de a nép maradéka nem gyomláltatik ki a városból.“ (Zak.12:3+9-10+14:2). Napjainkban Mr. Bush nagyon el van foglalva, eme romboló elemek keresésével; azok valóban léteznek is és fenn vannak tartva, hogy használatba lehessen venni őket, amikor eljött az ideje. Sajnos az Egyesüllt Államok elveszítik tekintélyüket azzal, amit tesznek, úgyhogy létrejönnek előbb utóbb a Római egyezmények, a világ valamennyi politikusai máris uton vannak Rómába ennek érdekében. Eme hatalom lépcsőzetesen de biztosan hatalomra jut az Euro által – „A fenevad amelyet láttam, párduchoz volt hasonló, lába mintha medve lába volna, szája, mintha oroszlánnak szája. A sárkány aztán hatalmát, trónját odaadta neki, továbbá messze terjedő fennhatóságot. Fejei közül egy olyan volt, mintha halálos sebbel súlytották volna, de halálos sebét orvosolták. Az egész föld bámulva ment a fenevad után,…“ (Jel.13:2-3). Csak egy világhatalom által teszi magát a sárkány renelkezésre.

Mi még mindig a levegőbeli hatalmasságok ellen folytatunk harcot. Senki nem tudja megmondani előre bizonyos dolgok megoldását, de hiszen csak Isten tudja a dolgok kimenetelét; a jövőre való próféciák betekintést adnak Isten tervébe úgy Izráellel mint a többi népekkel kapcsolatosan is. „Az ígéret amelyet ünnepélyesen adtam nektek, amikor kijöttetek vala Egyiptomból, fennáll, és az Én Szellemem közöttetek marad. Ne féljetek! Mert ezt mondja a Seregeknek Ura: Egy kevés idő van még, és Én megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazat.“ (Agg.2:5-6). Az igazi hit ígéretekbe van lehorgonyozva, amint a Zsid 12:26-28 ban összeköttetésben látjuk az említett Igeverseket: „Az Ő hangja megrengette akkor a földet, mostanra azonban azt az ígéretet adta: ,Még egyszer meg fogom rengetni nemcsak a földet, hanem az eget is.’ Ez a ,mégegyszer’ szó nyilván azoknak a dolgoknak átváltozására tesz utalást, amelyek, mivel alkotva vannak, inognak, mert hát valami maradandó kell létrejöjjön, amelyek meg nem inognak.“ Amint olvastuk a ,mégegyszer’ szó, utalást tesz az átalakításra és a Róma 8:19-23 még bővebben összefoglalja az említetteket: „Mert a teremtés feszültségben és epedve várja Isten fiainak lelepleződését. A teremtés tudniillik értéktelenségnek van alávetve, nem önként, hanem azért, aki alávetette, azzal a nekünk adott reménységgel, hogy maga a teremtés is meg fog szabadulni a romlandóság rabszolgaságából és átjut az Isten fiainak dicsősséges szabadságába. Tudjuk ugyanis, hogy az egész teremtés mostanáig együtt sóhajtozik és együtt vajúdik az ujjászületés után. Sőt nemcsak ők, hanem mi is, a Szellem zsengéjének már birtokossai, mi magunk is sóhajtozunk, mert a fiúvá fogadtatást várjuk, azaz testünknek a megváltását.“ Ott, ahol hitel van adva Isten szavának, csak ott jöhet létre a Szellem kihatása, működése így válhat nyilvánvalóvá.

Istennek csak tisztelettudóan és hálás szívvel lehet szolgálni. Gondoljunk Izráelre, hogy roszkedvű mogorvaságukért 23.000 –en estek el egyszerre. A zúgolódásra nem vagyunk felszólítva sehol. Természetes, ha földileg gondolkozunk csak, mindig van valami kivetni valónk úgy magunkon mint másokon. Ám vessünk ennek véget, mert csak Istennek áll hatalmába mindenek újjáteremtése. Az első feltámadánál nyilvánvalóvá lesznek mindazok, akik az egész hit-útját engedelmességben járták. A második feltámadásról is olvasunk a Jel 20:11 től. Pál apostol utalást tesz a 2Kor.11 –ben arra, hogy szívén van Krisztusnak egy tiszta menyasszonyt elébe vezetni, ám ugyanakkor utalással van az azzal járó félelmére, hogy netalán az ellenségnek sikerül fogásával elcsábítani a meg nem szilárdultakat. Nyomatékosan szívemen van kihangsúlyozni, hogy nem üres beszédeket hallgatni jösztök, hanem az Igazság beszédét. Csak amit tanítva és az apostolok által praktizálva látunk, vehetünk biblikusnak és tehetünk is aszerint. „A körülmetélkedés ugyanis mi vagyunk, akik az Isten Szellemétől hajtva szolgálunk, a Krisztus Jézusban keresssük dicsekedésünket és nem a húsba vetettük bizodalmunkat.“ (Filipi 3:3). Pál apostol úgy át volt hatva az Isteni beszéd ihletetségétől, hogy teljes komolysággal ráutalt a dolgok szétválasztására. A Galatákhoz írt levelében kimondja az átkot mindazokra, akik egy más evangéliumot hirdetnek, azon kívül amit ő hirdetett, még ha mennyből való angyalok is lennének (Gal.1:8-9). Hagyjuk az írottakat a Szellem hatása alá jönni. Az Ige fel kell ragyogjon, amikor a Szellem által olvassuk és csak azoknak nyilatkoztatik ki, akik szabadok az önhittségtől; szabadok a nagyképűségen alapuló kevélységtől, ami maga után vonja Isten és az Ő küldöttei semmibe vevését; akik üresen jönnek, hogy Isten feltölthesse őket: Isten az alázatosoknak kegyelmet ad, a felfuvalkodottaknak azonban igazságot szolgáltat.

„Te azért (hit)gyermekem, lépj erőteljesen fel a Krisztus Jézusban felkínált kegyelem által, s amiket tőlem sok tanú elismervényén át hallottál, bízd rá azokat megbízható emberekre, akik képesek lesznek arra, hogy másokat is megtanítsanak.“ (2Tim.2:1-2). Istennek valamennyi küldötteinek volt egy ígéreten alapuló mandátusuk; ők valamennyien ismerték azt személyesen, aki elküldte őket. Szolgái voltak Isten beszédének, nemcsak szemtanúi annak, amit Isten végzett. Nem elég csak tanúja lenni annak, amit Isten tesz; az Igazságnak követői és hirdetői is kell legyünk valamennyien. 2000 éven át elrejtett dolgok napvilágra jöttek Isten kinyilatkoztatásai által. „…amelyből, ha elolvassátok, képesek lesztek felismerni, micsoda belátást kaptam én a Krisztus titkába, amelyek a korai nemzedékekben nem lettek ismertetve az emberek fiaival úgy, ahogy most a szent apostolok és próféták előtt a Szellem által leleplezve lett.“ (Ef.3:4-5).