A hirdetett Ige az eredeti mag · 2003. március 1. (rövidített átirat)

Az Úr kifejezésre juttatja imádság, ének-dicséretek által az Ő üzenetének fonotosságát. „Dicsérd az Urat én lelkem és minden én bensőm az Ő szent nevét. Dicsérd az Urat én lelkem és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. …“ Isten részesítette az Öveit azokban az áldásokban amelyek Ő körülötte voltak: „Áldott legyen az Isten, a mi Urunknak, a Krisztus Jézusnak Atyja, ki a Krisztusban a mennyeiekben (található) minden szellemi áldással megáldott minket annak megfelelően,…“ (Efézus 1:3). Isten mindig is közvetlen kapcsolatban akart lenni az Öveivel. „Aki záloga a mi örökségünknek, az Ő saját-gyülekezetének megváltója az Ő dicsősségének magasztalására.“ (14.v). Az örökéletre való eleve kiválasztás megtörtént már a világ megalapozása előtt, ezért: „A nemzetek örültek, ahogy ezt hallották, dicsőitették az Úrnak igéjét és amennyire örök életre voltak rendelve, mindazok hittek. (Ap.Csel.13:48). A visszaszolgáltatás az apostolok-, és az őskereszténységhez való visszavezetés által fog bekövetkezni, a reformáció által már el lett indítva Luther, Zwingli, azután Weszley és a többiek által. Mit használna azonban ha ismeretünk lenne valamennyi dolgok felől és nem lennénk elkészülve a mi URunk Jézus Krisztusunk visszajövetelének napjára; ha nem tartoznánk azokhoz, akiknek olaj van a lámpásaikban, szellemi paráználkodás nélkül?! Az ismeret jó, ám mit sem használna ha nem lennénk Isten üdvhatározatában belefoglalva!

A szent-írásban pontos részleteket találunk a végidőre vonatkozó proféciákról, ehhez a témához Dániel írt a legtöbbet. A háború tulajdonképpen Izráel ellen folytatódik. „Én Dániel láttam éjszakai látásomban egy jelenséget és láttam, amint az égnek négy szele felgerjesztette a nagy tengert (világ-tengert).“ (Dán.7:2). Vegyük ezt és menjünk vele a Jel.7:1 -hez: „Ezek után négy angyalt láttam, akik a föld négy szegletén álltak és uralmuk alatt tartották a föld négy szélét, hogy szél ne fújjon a földön, se a tengeren, se semmi fára.“ Aztán a 9. fej 14-ben ez áll: „…Oldd el azt a négy angyalt, akik a nagy Eufrátesz folyamnál megkötözve várnak.“ A nagy nyomorúság azonban csak azután következhetik be, miután a 144.000 elpecsételtetett. A Jel.13:2-3 -ban olvassuk: „A fenevad, amelyet láttam, párduchoz volt hasonló, lába mintha medve lába volna, szája, mintha oroszlánnak szája. Aztán a sárkány odaadta neki hatalmát, trónját, továbbá messze terjedő fennhatóságot. Fejei közül egy olyan volt, mintha halálos sebbel súlytották volna, de halálos sebét orvosolták. Az egész föld bámulva ment a fenevad után,…“ A halálos seb (NSzK-ra vonatkozik) szemeink előtt gyógyul és minden visszatér a Róma ölébe. A 11.vers az Egyesült Államokra tesz utalást: „Továbbá láttam, hogy egy másik fenevad száll fel a földből. Annak a Bárányéhoz hasonló két szarva volt, de úgy beszélt mint a sárkány.“ Mármost a sárkány úgy néz ki mint a bárány és úgy beszél mint a sárkány. Ma nem a magyarázatról, hanem az Ige valódi jelentőségéről van szó. Már maga a hitetlenek is vonatkozással vannak a Jel.17:7 és 18:2-re.

Az új Jeruzsálem az örökkévaló város. Róma egyetlen egy órában el fog pusztulni. Az isteni üzenet a „kihivásban“ áll, a babilóniai összevisszaság hátunk mögött kell maradjon. A 17-ik fejezet vázolja a nagy babilont, a nagy világbirodalmat a 18-ik fejezet 4-ik verséig, közvetlen azután a felszólítás a véren megváltott gyülekezetnek: „Majd más szózatot hallottam az égből, mely így szólt: Én népem jöjjetek ki közüle, hogy ne részesedjetek az ő bűneiben, és hogy csapásai ne érintsenek majd.“ A 7. és 8. versben maga Isten mondja ki az ítéletet fölötte: „Amekkora volt dicsekedése és túltengő jóléte, akkora kínt és gyászt adjatok neki. Mert így gondolkodott szívében: Mint egy királynő úgy ülök trónomon, özvegy nem vagyok, gyászt nem látok soha. Ezért egy napon fognak megérkezni csapásai: halál, gyász, ínség. És tűzzel fogják megégetni. Mert erős az ÚR Isten, aki kimondotta az ítéletet fölötte.“ Legyünk hálásak, amennyiben Isten már kihivott bennünket. Isten üzenete nem népszerű, ám Isten oldalára vonja azokat, akik vonatkozással vannak Őreá ti. azokat akik Istenre központosítják tekintetüket. Erőszak erőszakot von maga után, ám az ÚR Jézus és István ismételten így imádkozott: „Atyám, bocsás meg nekik, mert nem tudják mit cselekesznek.“

A következő lépés a béke lesz, ha másképp is néznek ki a dolgok pillanatyilag, mert be kell következzen 1.Thess.5:3 „Amikor azt mondják majd: Most békesség és biztonság uralkodik! — hirtelen tör rájuk a veszedelem, mint ahogy fájdalom tör a terhes asszonyra s minden bizonnyal nem menekülhetnek meg.“ Figyelemre méltó, miként vezet valamennyi politikus útja egyenesen Rómába, a vallásos fő tanácsadása kikérésére. „Így ti is, amikor majd mindezeket beteljesülni látjátok, ismerjétek fel ebben, hogy Ő közel van, már a küszöbön áll.“ (Mt.24:33). „Hasonlatosan ti is, ha majd azt látjátok, hogy ezek megtörténnek, akkor ismerjétek fel ebben, hogy (az embernek Fia) közel van, már az ajtó előtt áll.“ (Mk.13:29). „Ugyanígy, ha látni fogjátok, hogy mindezek megtörténnek, fel fogjátok ismerni, hogy közel az Isten birodalma.“ (Lk.21,31). Nemcsak egy írott Ígénk van, hanem a kinyilatkoztatott, amely bevezet a szentek szentjébe, Isten magát hallgatni, az örökké maradandót.

Aki figyelemmel olvassa az 1Móz.3:15 „És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarka után kapdosol.“ felismeri benne, hogy Jézus Krisztusban beteljesedett a golgotai kereszten; a sötétség birodalma át lett törve, bárki kijöhet belőle és átléphet a világosságba. „A békességnek Istene hamarosan szét fogja tiporni a sátánt a ti lábaitok alatt.…“ (Róma 16:20). „Mikor pedig ez a romlandó test felölti a romolhatatlanságot és ez a halandó test felölti a halhatatlanságot, akkor beteljesedik a megírt Ige: ,Győzelem nyelte el a halált‘“ (1Kor.15:54). Testvéreim, az ellenség páratlan támadásokat indít, mint soha ennekelőtte, ám minél nagyobb a támadás, annál nagyobb a győzelem. A sátán, a pokol, a halál valamennyien le vannak győzve, csak arra van szükségünk ami Isten kezét cselekvésre indítja, ez pedig a hit, hogy jelenvalóvá tegye a megígérteket.

Mindnyájan különböző természetüek vagyunk, nem az emberek tetszését akarjuk elnyerni, Istennek kell tetszésére váljunk. „Mert bár ez idő szerint már tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy Isten kinyilatkoztatott beszédeinek kezdeti elemeire tanítsunk titeket. Aszerint, amivé lettetek, tejre van szükségetek, nem szilárd eledelre. Mert mindenki, aki rá van utalva a tejre, az Igazságosság beszédeiben még járatlan, ugyanis még kiskorú. A szilárd táplálék kifejlődötteknek való (tökéleteseknek), azoknak akiknek érzékszerveit a gyakorlat kifejlesztette annak megkülönböztetésére, ami nemes és ami rossz.“ (Zsid.5:12-14). Az Ige be kell legyen ültetve az embernek belsejében, isteni Mag gyanánt. „Lelki (=a természetes) ember, nem fogad el semmit abból, ami Isten Szelleméből jön, mert ostobaságnak tartja és nem is képes azt megérteni mert azokat szellemileg kell megvizsgálni.“ (1Kor.2:14). A Máté 13, Márk 9, Lukács 8 -ban azt mondja az Úr, hogy az Ige a Mag, és minden mag a maga jellege szerint hoz elő. Az igazi Mag a Szent Szellem által, élő reménységre nemz és részesseivé tesz az isteni természetnek. Csak hálaadás tölt el, hogy kegyelmet találtunk Isten előtt, felismerni mindezeket.

Szeretnélek arra buzdítani benneteket, hogy törekedjetek Istent átélni. „Könyörülő és irgalmas az ÚR, telve türelemmel és bövölködik a jóságban.“ (Zsolt 103:8) Vonatkoztassuk ezt egyenesen mireánk, a magunk ajtaja előtt takarítsunk úgy természetileg mint szellemileg is. Isten kegyelmet és türelmet gyakorolt irányukban, milyen álláspontot foglalunk ezzel szemben? Kegyelem az is, ha felismerhetjük a próféciák beteljesedését szemeink előtt. Még mindig az üdvösség napjaiban élünk, akik félik Őt, azoknak megbocsátja az ő vétkeiket. Isten valamennyiünktől hit-engedelmességet követel és semmi mást. „…hogy az Ő nevének tiszteletére, valamennyi nemzetek között előállítsuk a hit-engedelmességet.“ (Róma 1:5).

Egy szolgálat nemcsak arra van meghatározva, hogy információkat kapjunk; egy isteni küldetés magába foglalja az azt követő eredményt is, ti. Isten célkitűzése az Ő szolgáján keresztül a hit-engedelmesség gyakorlatának előállítása. „…hogy az én örömüzenetemben és a Krisztus Jézusról szóló Igehirdetésben megszilárdítson titeket, abban az örök időkön át elhallgatott titokban, amelyről most lehullt a lepel, úgyhogy az most a szent próféták írásain keresztül az örök Isten rendelkezése szerint láthatóvá és közismertté let az összes nemzetek számára, hogy érvényesülésre juttassa a hitbeli engedelmességet.“ (Róma 16:25b-26). Amint már számtalanszor kihangsúlyoztuk, most is fáradhatatlanul mondjuk: Amint volt a kezdetben, ugyanúgy kell legyen a végen is. A hit és az engedelmesség = hit-engedelmesség útjává kell váljon egyéni életünkben. Az engedelmesek száma nem a többségben áll. Gondoljunk ezzel kapcsolatosan a mi URunk napjaira. Ám ha összhangban vagyunk a Szent Írással, semmitől nem kell félnünk, mert Isten maga veszi át a vezetést és a felelőséget.

Isten, az Ő nagy és rettenetes napja előtt, közismertté tett egy üzenetet az Ő prófétáján keresztül. Próféta annyit jelent, mint Isten szája a földön. Ezenképpen Isten beteljesítette az Ő ígéretét, nem magyarázatokban, hanem az Ő beszédének beteljesítésében és annak kinyilatkoztatásában. Ezzel szemben gondoljunk arra, hogy Isten beszédéhez semmit hozzátenni nem lehet. (Jel.22). Ha mindent prédikálok abból, ami a bibliában áll, eleget teszek isteni küldetésemnek. A Branham testvér idézeteit nem kell átmagyarázni, hanem vissza kell venni az Igébe.

Ha azt cselekesszük ami Istennek tetszik, az tetszővé tesz bennünket is az Ő színe előtt. A saját magyarázat kibeszélésben torkollik és eltávolít Istentől. Isten elkezdte az Ő művét és be is fogja azt fejezni: „Áldott legyen a mi URunknak a Jézus Krisztusnak Istene és Atyja, aki a mennyeiekben található valamennyi szellemi áldásokkal megáldott minket a Krisztusban! Mert hiszen Őbenne már a világ megalapozása előtt elrendelt bennünket arra, hogy Őelőtte szentek és kifogástalanok legyünk.“ (Ef.1:3-4). Ő hasonlóvá lett hozzánk, hogy az Ő hallhatatlanságán át mi is Őhozzá hasonlókká legyünk, hogy meglássuk Őt úgy amint van.

Az elvetett Mag új életet hozott Isten valamennyi fiaiban és leányaiban. Sajnos az ún. utolsó üzeneten belül is kialakultak a számtalan irányzatok. Ennek ellenére Isten hű volt és kegyelmet adott az Ő hamisítatlan Igéjének elfogadására. Ha pedig az Ige örökké megmarad és ez tebenned lakozást vett, Isten örökössévé tesz téged is, ill. csakis ezáltal tartatol meg. Isten az aki felüdülést és nyugalmat nyujthat. Hogy meglássuk az Ő dicsősségét, az Ő Szellemének tanúságtétele nyilvánvalóvá kell legyen a mi életünkben.