A hirdetett Ige az eredeti mag · 2003. március 2. (rövidített átirat)

„Mivel azonban mi is birtokában vagyunk a hit ugyanazon Szellemének, az Írásnak megfelelően: ,Hittem, azért szóltam‘, mi is hiszünk s annak megfelelően szólunk is. Mert tudjuk azt, hogy aki az ÚR Jézust feltámasztotta, Jézussal együtt minket is fel fog támasztani veletek együtt. Mert minden érettetek van, hogy a kegyelem, amely sokakon általmenve megsokasodik, Isten dicsősségére a hálát is túláradóvá tegye. Innen van az, hogy nem csüggedünk el; hanem noha külső emberünk felmorzsolódik, belső emberünk napról napra új erőre kap. Mert a pillanatig tartó nyomorúságunk könnyű terhe mindent felülmúló örök súlyú dicsősséget munkál ki számunkra, akiknek szemei nem a láthatókra szegeződik, hanem a láthatatlanokra. A láthatók tudniillik ideigtartók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.“ (2Kor.4:13-18). Vonjuk össze belsőleg gondolatainkat imára, kössük össze hittel a hallottakat, ez pedig kieredményezi az Istennel való közvetlen találkozást. Figyeljetek fel arra, hogy miként vezeti Isten az Ő szentjeit, hogy hálára indítson a 150-ik Zsoltárral egyhangon.

Valahányszor olvassuk a régi Igét, ismételten igazolva látjuk szemeink előtt, hogy Isten Szava igaz; Isten újra és újra új kinyilatkoztatásokban részesít bennünket. Isten gyermekei a legnormálisabb emberek közzé kell, hogy tartozzanak. Mert hajlamosak vagyunk a meggondolatlan cselekményekre mondja az Ige: 1Pét.1:13 + 4:7 + 5:8 „Legyetek meggondoltak, maradjatok ébren! Ellenfeletek a vádló, ordító oroszlánként jár körül s keresi azt, akit elnyelhet.“ Az ellenség különös figyelmet vetett azokra, akik készek Isten Igéjét minden körülmények között követni. Ám az ÚR Jézus azt mondotta: „Az Én juhaim hallgatnak az Én szómra.“ Továbbá pedig: „Én állítottam a gyülekezetben pásztorokat, tanítókat…“ Ezekre pedig nem tud mindenki hallgatni, ám azok akik Istenből vannak beilleszkednek az isteni keret közzé…. Úgy mint a természetes ember nem tudja felérni ésszel a Szellemi dolgokat, éppúgy a régi emberünk sem tudja saját erőfeszítésből az új életet kimutatni. Ez önerőfeszítés nélkül kell nyilvánvalóvá legyen kegyelemből. Nemcsak a hit, hanem a hit Szellemének vagyunk a tulajdonába. A Szellemtől áthatott hit = meggondolt hit, nem kapcsolja ki az öngondolkozás útját.

A gondnokkal kapcsolatosan: „Úgy gondoljon reánk mindenki, mint a Krisztus szolgáira és mint Isten titkainak sáfáraira. Eme tényállásnál fogva kétségtelenül, hogy a sáfárokon mást nem lehet keresni, csakhogy hívnek találtasson.“ (1Kor.4:1-2). Csak annak lehetünk gondozói, amit Istentől kaptunk, itt az önvélemény és az önismeretnek semmi helye nincs. Továbbá: „…hogy rajtunk tanuljátok megérteni a figyelmeztető Igét, hogy nem szabad túlhaladni azon, ami megíratott, hogy fel ne fuvalkodjatok az egyik vagy a másik kedvéért, egymás ellen fordulva.“ (6b). Ez minden kétség nélkül egy Isteni parancsolat. Ha mostmár jön az egyik vagy a másik testvér olyan dolgokkal amelyet nem lehet a Bibliában beilleszteni, ti. azzal összhangba hozni, talán nem is vesznek annyi fáradságot magukra, hogy szembesítsék a dolgok állását azzal, hogy „mit szól hozzá az Ige“?! De amit a Biblia nem igazol, azt mi sem kellene helyben hagyjuk. Mi közünk legyen nekünk olyan dolgokhoz, amelyek fel- vagy ki lettek találva? De hiszen megértettük a Mk7:7+14 -ben írottakat: „Ám hiába tisztelnek engem, miközben emberi parancsolatokat vesznek maguknak tanitásul. … Ezután magához szólíitotta a tömeget és így szólt hozzájuk: ,Hallgassatok rám mindnyájan és legyetek belátók (próbáljátok megérteni a mondottakat).‘“

A nicseai zsinat után, emberi erőfeszítés bevetésével, keresztényesítve lett az egész világ, a pogány hagyományok ellenben át lettek véve az ún. keresztény köpenyeg alá. Valamennyi hitvallás (dogmák) bevezetése, mind pogány eredetü. Isten azonban még adott egy prófétikus korszakot, hogy visszavezesse az Ő népét a „sola scripturához“ (Luther Márton idézete = kizárólagosan csak a Szent-Írás).

Ha például némely testvérek úgy vélik, hogy az egész bibliai igazságot hiszik, és nem tudják besorolni a Jel.11:3 -at; 3 és fél év = 1260 nappal. Ezzel összhangban áll a Zakariás 4:3. „Ez a két olajfa az ÚR mellett áll, jobb és bal felől…“ Az ő prófétai szolgálatuk által pedig kihivattatik a 144.000. Ezzel összefüggésben áll a Jel.7:1-8. A két próféta tehát, az elragadtatás után veszi fel szolgálatukat, két tanúbizonyságtevő gyanánt. (Jel.11:3). „Két tanúbizonyságomnak azonban azt a megbízást fogom adni, hogy ezerkétszázhatvan napon át zsákba öltözötten prófétáljanak.“ Megállapítjuk, hogy itt egész más három és fél évről van szó mint a Jel.13:5-ben: „Ekkor nagy dolgokat és káromlásokat szóló száj adatott a fenevadnak és fennhatóságot kapott, hogy negyvenkét hónapig így űzze (így cselekedjék).“ Ez az Antikrisztus. Ez időben a menyasszony már a menyegzői vacsoránál ül. Ez az ember pedig okádja az ő káromlásait ezek ellen. „Így a föld minden lakója imádni fogja őt, mindazok, akiknek nevei nincsenek beírva a megöletett Bárány Életkönyvébe, a világ megalapítása óta.“ (8.v). Azoknak, akik az Életkönyvébe be vannak írva a világ megalapítása előtt, kinyilatkoztatta Isten a fenevad jelét. Itt nyilván úgy áll írva, hogy a föld minden lakója felnéz reá, azokon kívül …. Ennek a három és fél évnek, amelyben az antikrisztus világszerte hatalmat gyakorol, semmi köze ahhoz a három és fél évhez amelyben ama két tanúbizonyság végzik szolgálatukat Izráelben.

Amikor az ÚR az Ő tanítványaival beszélt, megnyitotta az értelmüket. A megértésre van szükségünk, nem a félreértésre. Az értelem és az értelmetlenség nem egy és ugyanaz. Magunktól nem értelmezhetünk semmit. Ha vallásos szinten folynak a tárgyalások az egy dolog. Az itt említett szövetségkötés politikai szövetségkötés lesz, amit az Antikrisztus fog megkötni. Csak összehasonlításul: „Az ÚR Jézus nem kötött senkivel politikai szövetséget“. A Dániel 9:27 alapján, létre fog jönni eme szövetségkötés. Mármost ha az Antikrisztus annyira sürgeti az egységet, mennyivel inkább létre kell jöjjön Isten népe között, a testvérek között világszerte egy egyesülés Isten beszédével, nem velem egyetérteni, de Isten Szavával, hogy a gyülekezet kiegyensúlyozottan állhasson Isten előtt. A Jel. 12-ik fejezete alapján, a gyülekezet meg van koronázva az apostolok tanításával. Az isteni élet csak ott jön létre, akikben a mag jó földbe esett; akik saját akaratuknak véget vetnek és érvényesülni hagyják Isten akaratát.

Bár lenne, hogy a szolgáló testvérek világszerte, felismernék az Istentől rendelt szolgálatokat, amelyet rendelt Isten az Ő gyülekezetének felépítésére és testének tökéletesítésére. Ne merjünk egy olyan Igehelyet az Antikrisztusra alkalmazni, ami Krisztusra vonatkozik. Csak ami Istentől jön, vezet vissza Istenhez.

„Aki büntetetlenül jár, igazságot gyakorol, és az Igazat szólja, úgy amint az ő szívében van. Aki nem hordja a rágalmazást nyelvével ide-oda, felebarátjának nem okoz igazságtalanságot, és nem mond becsmérlő véleményt rokonai ellen.“ (Zsolt.15:2-3). „Kicsoda mehet fel az ÚR hegyére? És kicsoda áll meg az ő szent helyén?“ (Zsolt.24:3). Branham testvér látta egy látomásban a menyasszony gyülekezetet, folt nélkül; azután megváltozott a kép és egy olyan gyülekezetet látott, amelyet egy boszorkány vezetett, a ruhájuk már nem volt tiszta; azután látott egy harmadik képet is, újra a menyasszony gyülekezettel, amint szépen öltözötten, nemzeti megkülönbözés nélkül, úgy fehérek mint feketék és sárgák, egy egyenletes lépéstartásban; így egészen a véghez közel, a gyülekezet egyöntetüen követi az Igét. Kol.1:9 „Ezért attól a naptól kezdve, hogy ezt meghallottuk, mi sem szűnünk meg értetek imádkozni és Istent arra kérni, hogy hadd töltsön be titeket az Ő akaratának megismerésével, mindenféle Szellemtől áthatott bölcsességgel és bepillantással.“

Nem vagyunk tudósítva afelől, hogy mennyi ideig éltek harmóniában a mennyei lények, mielőtt Lucifer fellépett az „Én akarok“ -kal. A természet saját akarattal született. Csak amikor beteljesednek bennünk a Zsoltárok és Zsidókhoz írt levélből „A Te akaratodat teljesíteni jöttem“, leszünk kedvesek Isten előtt. „…legyen meg a Te akaratod, mint a mennyben úgy a födön is…“ Mihelyt felvettük a „magot“ nem maradhatunk elesett állapotban, a megújulásnak helye kell legyen: „most hústestében a halálon át kiengesztelt magával, hogy szentül, kifogás és vád nélkül állíthasson Isten színe elé benneteket.“ (Kol.1:22). Ez magában foglalja a tökéletes megváltást, hogy szeplő nélkül állítson bennünket az Ő színe elé. Ez volt Isten célkitűzése kezdettől fogva valamennyi szolgáival, akiket szócsőként használt kezdettől fogva napjainkig: „Az eklézsiáért, melynek én szolgálójává lettem — a háztartással Istentől hivatalosan megbízott — , annak a sáfárságnak következtében, amelyet Isten tivégettetek bízott reám, hogy az Isten szavát (üzenetét) tökéletesen továbbítsam.“ (25.v). Kétségtelen, hogy Istennek hatalmában áll, az Ő szavának isteni kíséretet adni, hogy az új embernek élvezhetetlen legyen az óember. „Ha tehát a Krisztussal együtt feltámadtatok, úgy a fenn lévőket keressétek, ott ahol a Krisztus tartózkodik, az Isten jobbján trónolva! Törekedjetek a fenn lévőkön, ne a földön levőkön. Hiszen meghaltatok s életetek a Krisztussal együtt rejtve van az Istenben.“ (Kol.3:1-3). És ha Istenben el van rejtve, nyilvánvaló lesz az Ő dicsősségében. Egy halálos harc, amelyen által kell mennünk; dehiszen Vele együtt meg kell haljunk, mielőtt Vele együtt feltámadhatunk.

Istennek célkitűzése a hitengedelmesség. Egy isteni küldetés gyümölcsöt kell hozzon mindazokban, akik hitelt adnak Isten beszédének. Ezzel nem a küldött van tisztelve, hanem maga Isten, mert Ő adta a megbízatást és Ő kivitelezője az Ő Szavának. Minden Őhozzá vezet vissza. Amint már említettem, a felelőség abban áll, Isten népe között a hit-engedelmességet kieszközölni. Ezzel nem fogunk magunknak barátokat szerezni, csak azok között akik készek Isten szavára hallgatni.

Legyünk reményteljesek, hogy Isten közvetlen vezetése alatt tökéletességre jút a gyülekezet, az Ő visszajövetelének dicsősséges napjára. — Ámen —