Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz · 2002. november 2. (rövidített átirat)

Először is sok szeretettel köszöntelek benneteket a mi Urunk Jézus Krisztusunk drága nevében.

Bevezető: Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét. Ha valaki valaminek véli magát, noha semmi, tévútra viszi saját eszét. Vizsgálja meg azonban ki-ki a saját munkáját és akkor csak saját maga felé lesz dicsekedni valója és nem a másikkal szemben.Mert mindenkinek lesz hordoznivalója a saját terhe alatt. Gal.6:2-5. Ez is az örömüzenethez tartozik, hogy éppen az Ige tükrében megvizsgáljuk magunkat egyénileg. Mert nem azért választott ki az Úr bennünket, hogy a saját útunkon járjunk, hanem hogy lakozást vehessen bennünk. Az Igében utalást találunk az igazi Istentisztelet felállítására is az Nehemiás könyvében. Azután elméne az egész nép enni és inni és részt küldeni és szerezni nagy vigasságot, mert megértették a beszédeket, amelyere őket tanították vala. Neh: 8:12. Megértettük-e az Úr üzenetét és annak mondanivalóját?

Úti beszámoló: Az eltelt hónap folyamán úton voltam Bangladesben; a 155. millió lakosságból csak 1 millió a keresztények száma. Ezek megnyitották valamennyiean ajtóikat (baptisták, pünkösdisták stb.) úgy hogy az Úr üzenetét szabadon hirdethettem. Sőt a babtista gyülekezet prédikátora biblikusan be is merítekezett. Azután Malayzián át vezetett utunk ahol angolul is prédikálhattam; egy testvér Irakból jött át s miután az Úr megérintette be is merítkezett. Azután Indonéziába is időt kaptam az Úr beszédét a gyertyatartóra állítani. Minden továbbiakat áthagytunk az Úrra. Tény és valóság, hogy ha valaki nem érti meg az Úr beszédét, azaz kinyilatkoztatás nélkül értelemmel próbálja meg felfogni, ott mindig vitatkozás marad hátra. Csak a Szent Szellem vezet be minden Igazságba. Az Úr ismételten feltette tanítványainak a kérdést: „Megértettettek-e mindent amit mondtam nektek?“

„Miért nem ismertek rá arra, amit beszélek? Azért, mert nem vagytok képesek meghallgatni, amit mondok.“ (János 8:43). És mert nem voltak képesek meghallgatni az Ő szavainak mondanivalóját, azt kellet mondja nekik: „Ti az ördögtől vagytok, azaz attól származtok, … az nem állott meg az igazságban, mert az igazság nincs benne.“ Amint az Úr Jézus beszédeiből kivehetjük, nem az általános nép ellen irányodtak ezek a beszédek, hanem azok ellen akik nem hallgattak az Ő szavára (a vallásos vezetők, irástudók, farizeusok stb.). „Nem mind számíthatók gyermekeknek, akik Ábrahám magvából származnak, hanem azt mondja az isteni szó: Csak ami Izsákban van, azt fogják magodnak nevezni. Azaz nem a hús gyermekei az Isten gyermekei, hanem csak az ígéret gyermekei számíthatóak magnak.“ (Róma 9:7-8). Erre vonatkozóan a Zsidókhoz írt levélben van a kulcs, ahol írva találunk afelől, hogy „nem mindnyájan hallgattak az üdvüzenetre“. Az üdvüzenetnek hitelt kell adni. „Ne dicsekedjél az ágak ellenében. Ha mégis dicsekednél, tudd meg: Nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged. …Ha azt mondod kitörték az ágakat, hogy engem beoltsanak? Helyes. Hitetlenség az oka, hogy kitörték őket, téged pedig a hit tart egyenesen. (Ne légy fennhéjázó, hogy ki ne töressél). (Róma 11:18-19). A hit-embernek a hit a legfontossabb; a dolgokat nem elhomályosítani.

„Mert hamarosan előlép az Úr az Ő lakhelyéről, hogy felelőségre vonja az emberiséget. (Ésaiás 26:21). „Örüljetek ti pogányok az Ő népe fölött.“ (5.Móz.32:43). „Kard éle által hullanak el, és az összes nemzetek közé fogságra viszik őket. …“ (Luk.21:24). Aki elmulasztja az Ő isteni meglátogatását, annak rámegy az ő örökkévalósága. Ha szem előtt tartjuk milyen kihatás volt annak, hogy a zsidók visszautasítottak a Messiást, időnkre vonatkozóan a visszamaradottak éppúgy meg fogják érezni milyen kihatása lesz annak, hogy Isten szavát nem vették elég komolyan, azzaz nem engedelmeskedtek annak.

„Meddig nem ítélsz még mi Parancsolónk, te szent és igaz? Meddig nem hozod el a megtorló igazságszolgáltatást a mi vérünkért a föld lakóira?“ (Jel.6:10). Az egész világ borzasztó vakmerően ellentétben áll az isteni renddel; ha Isten nem nyilatkoztatja ki az Ő szavát sötétségben maradunk. Ne mulasszuk el Isten meglátogatásának idejét mi reánk vonatkozóan. „Vigyázzatok testvéreim, hogy valamelyikőtökben valamikor rossz szív ne legyen, olyan, amely elpártol az élő Istentől.“ (Zsid.3:12). A rossz szív hitetlenségre val, ami engedetlenséget szül. „Kiknek esküdött meg, hogy nem mennek be az ő nyugalmába, ha nem azoknak, akik engedetlenekké lettek? Látjuk, hogy hitetlenségükért nem mehettek be.“ (18+19 v). Amint a hitetlenség az engedetlenséggel párosul akként összetartozik a hit az engedelmességgel. A próbákon át kell menjünk, hogy nyilvánvalóvá legyen a mi hitünk. Jelszavunk kell legyen: Vissza az eredethez; Isten csak az Ő szavában van.

Nem elég ha visszamegyünk az egyházalapítókig, az ún. hitalapítókig; vissza kell menjünk az atyánkfiai kezdetéhez Péter, Pál és a többi apostolokhoz: Kezdetben vala az Ige és nem a magyarázat. „Mert nekünk is éppen úgy hirdettetett az örömüzenet, mint azoknak. … Mi tudniillik, akik hittünk, bemegyünk a nyugalomba…“ (Zsid.4:2+3). Nem elég, hogy az üdvüzenet hozzánk is elérkezett, hanem az Ige hit által fel kell legyen véve a szív talajába, hogy létrejöhessen a kinyilatkoztatás. Abban a pillanatban amelyben hitelt adunk az Igének és engedelmességgel párosítjuk, bemegyünk az isteni nyugalomba; amikoris nem szaladgálunk ehhez vagy ahhoz a magyarázathoz; amikoris nem tántorít meg, hogy miként látja ez vagy amaz és nem is okoz nyugtalanságot bennünk. Mert a kételkedés és nyugtalanság csak arról tanuskodik, hogy az isteni kinyilatkoztatás hiányos bennünk. Vegyük Isten egységes szavát, a bibliát, annak valamennyi tanításait, tiszteletben tartva Isten azon küldötteit, akik vissza állították az Igét a gyertyatartóra. Hiszen csak az ígéret fiai tudják felvenni magukban az ígéret üzenetét. Ehhez pedig elengedhetetlenül fontos a Szent Szellem sugalata. Isten minden egyes szavát úgy elhinni amint írva van, nem kiszakítani az összefüggésből és egy másik Igevers ellen állítani. Egyik vers nem oldja fel a másikat.

Közvetlenül a keresztelő János szolgálata után, beállt a kegyelem ideje. Tudatában kell legyünk annak, amiről beszélünk; a prófétikus Igét az ő kinyilatkoztatottságában kell felvennünk, nem pedig értelem szerint. Csak Isten Szelleme az, amely elvezet minden Igazságra. A hitetlenség egy figyelmeztető példa az elesésre „Legyünk hát serényen rajta, hogy abba a nyugalomba bemehessünk s hogy valaki az engedetlenségnek ugyanabba a példájába ne essék.“ (Zsid.4:11). Miért fáradozunk Isten Igéjét feltárni?; célkitüzésünk, hogy a megkötözöttek felszabaduljanak, a megterheltek nyugodalomhoz jussanak, Isten akarata nyilvánvaló lehessen a kiválasztottakban, akik az elsőszülöttek gyülekezetét képezik, ahol Jézus Krisztus maga a szegletkő. Az eklézsia (görögül) a kihivottakat jellemzi, akik engedelmesek voltak a hivásnak, akik hallgatnak arra mit mond a Szellem a gyülekezetnek. Arra szilárdan építhetünk, hogy az Úr megváltotta az Ő gyülekezetét és tökéletességre viszi azt az Ő dicsőséges megjelenésére.

„Kérdi azonban valaki: Hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testtel jönnek elő? Esztelen! Amit te elvetsz, az sem elevenedik meg, csak ha meghal.…“ (1.Kor.15:35-36). A mag csak a halálon át nyer életet. Az én „én“-em meg kell legyen halva, hogy Isten élete nyilvánvaló legyen bennem és általam. Az új élet beálltával, nyomát sem találjuk az elvetett (meghalt) magnak, hanem az aratáskor ismét nyilvánvalóvá lesz az elvetett mag-szem, amely most az életet hordozza önmagában. Így van az Igével is, mindig az Ige marad az eredeti mag. És minden okunk meg van arra, hogy Istennek hálát adjunk az Ige hamisitatlanságáért. Ne legyünk kívánatosak olyan üzenetek után, amelyek elmennek Isten Szava mellett, mert csak önmagunknak okozunk kárt vele. Tegyük szívügyünkké a jó mag befogadását és annak életre gerjedését - ami a szív-talajt illeti. „Legyetek hosszútűrőek testvéreim az Úr megjelenéséig. Lám a földműves is várakozik a föld drága termésére, hosszan tűr, míg megkapja a korai és késői esőt. Ti is legyetek hosszútűrők, szilárdítsátok meg szíveteket, mert az Úr megjelenése már közel.“ (Jakab 5:7-8). Hogy a szántás meg kell előzze a vetést ez magától érthető kell legyen. Erre vonatkozóan is figyelembe kell vegyük az Úr felszólítását: Ne vessetek tövisek közzé, csináljatok új ugarat“ , hogy Isten újat hozhasson létre, kinyilatkoztatás után. A magvetés után a türelmes várás a feladat. Egyedül Isten befolyása alatt áll minden; Ő ad kegyelmet a szántófőld előkészítését illetően, a korai és késői eső öntözése kizárólag az Ő kezében van. Mi nagyonis hajlamosak vagyunk arra, hogy a termést siettessük, ezzel a türelmetlenséggel azonban még nem volt eredményes sikere senkinek.

A fejsze pedig ott van már a fák gyökerén. Minden fa kivágattatik, amely nem terem nemes gyümölcsöt és tűzre vettetik. Én vízbe merítlek titeket, hogy más felismerésre térjetek, ám, aki utánam jön, erősebb nálam, … ő majd Szent Szellembe és tűzbe merít titeket. Kezében lesz szórólapátja és áttisztítja szérűjét, búzáját csűrbe takarja, a polyvát pedig olthatatlan tűzzel megégeti!“ (Mt.3:10-12). Egész a végen határozottan nyilvánvalóvá lesz az érett mag. „A föld önmagától termést hoz (gyümölcsöt), először a szárt, majd a kalászt, aztán a teli magot a kalászban.“ (Mk.4:28). Az aratás ideje közel amikoris az Úr, a betakarító felhőkön jön, kezében éles sarló, s learattatik a föld annak kirendelt idejében. Maga az Úr fogja a búzaföldön az érlelési folyamatot tökéletességre vinni.

Elérkeztünk a végidők végére; vizsgáljuk meg álláspontjunkat, hogy nyilvánvaló legyen a mi hitünk megalapozása. Az előre megjövendőlt drága idők, rég bekövetkeztek. Valamennyi nézeteltérések nagy kárt okoznak; jussunk el egymás között a közös megértésre. Aki igaz az ő szívében, mindent helyesen ítél. Ne legyen senkinek semmi vádolnivalója, az ő testvére irányában. Tegyünk félre minden nézeteltérést, mert a megbékéltetés és az engedelmesség összetartoznak. Vegyük figyelembe, hogy a hitetlenség az engedetlenséget vonta maga után, amikoris Isten nem igazodhatott az Ő népe után; ellenben nekünk igazodnunk kell Isten lábnyomaihoz. Kiki vegye fel az ő keresztjét és úgy kövessen engem. Aki dicsekedik az Úrral dicsekedjék. Legyen, hogy az Úr szava gyökeret verjen a mi szívünk mélyén, hogy figyelmünk az Igére összpontosuljon.