Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz · 2002. november 30. (rövidített átirat)

Nagyon sok szeretettel köszöntelek benneteket a mi Urunk Jézus Krisztusunk drága nevében, kívánva életetekre az Ő gazdag áldását és békességét. Üdvözöllek a Róma 13: 7-10 „aki a szolgálat ajándékát kapta, forgolódjék a szolgálatban, a tanító a tanításban, a bátorító a bátorításban, az adakozó egyszerűségben, az előljáró serénységgel, a könyörülő vidámsággal. A szeretetet képmutatás nélkül gyakoroljuk, útálattal forduljunk el a rosztól, ragaszkodjunk a jóhoz. Ha a testvérek kedvelését kaptuk ajándékul, egymás iránt gyöngédek legyünk, a tiszteletadásban egymást megelőzők…“

Minden további nélkül nagy előjog az, hogy Isten végérvényes Szavát hallgathatjuk. Az Igében találkozunk a bejelentéssel, hogy Isten éhséget fog küldeni nem víz és kenyér után, hanem az Ő Szava után. Az Ámos próféta könyvében úgy találjuk írva, hogy Isten nem tesz semmit, mielőtt ki nem nyilatkoztatja az Ő tanácshatározatát, az Ő prófétájának. Magunknak teszünk jót ha füleinket oda hajtjuk, hogy meghalljuk mit üzen az Úr az Ő gyülekezetének. Isteni üzenetnek csak azt lehet mondani, ami a Szent Irással megegyezik. Valamennyiünk törtetése abban áll, hogy a szellemi felépítést együtt éljük át; érezzük mindnyájan olyan jól magunkat Isten szava hallatára, hogy átéljük Istent.

Isten népének fenn van tartva egy szombati pihenés, nem egy Szombat-nap, hanem egy olyan pihenés amelyet akkor nyerünk, miután békességet találtunk Jézus Krisztusban a mi Urunkban.

„Mert megmentő született nektek ma a Dávid városában, s ez maga a Krisztus, az ÚR.“ (Luk.2:11). Kétség nélkül beteljesedett a Mikeás könyvében tett ígéret: „De te Efratának Betleheme, noha túl kicsiny vagy ahhoz, hogy a Júda főhelyeihez tartozz, de te belőled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen; akinek származása a múlthoz tartozik, éspedig az ősidők napjaihoz.“ (Mik.5:2). Mármost tartsuk figyelembe azt, hogy az örökkévalóságnak nincsen kezdete. Mi van ezekkel az Igeversekkel vélve az Úr Jézusra vonatkozóan? A 3. verstől: „Ezért kiszolgáltatja őket (azaz Isten az Izrálitákat) mindamaz időpontig, amig szűlni fog, és az ő atyjafiainak maradákai visszatérnek Izráel fiaihoz. Akkor fel fog lépni ő (ez az uralkodó) és legeltetni fogja az Ő nyáját az ÚRnak erejében, az ÚRnak az Ő Istenének magasztos nevében“ Az első Mózes könyvének 1 fejezetében olvasunk az őskezdetről „És monda Isten: Legyen világosság; és lőn világosság.… És monda Isten: Legyen mennyezet, … És monda Isten … és látá Isten, hogy jó; így megy tovább a napok beszámolásával amíg Isten mindent jónak látott és a 2. fej. 1 versétől olvassuk, hogy tökéletességre vitte Isten az Ő teremtési művét. Aztán megáldá Isten a 7. napot.“ Ezzel ismerjük a kezdetet. A nagy titokzatosság abban áll, hogy a láthatatlan Isten leleplezte magát már az egész Ótestamentum folyamán különböző formákban, amíg az Újtestamentumban hústestet öltött Aztán a János ev. 1 fejezetében úgy találjuk: Kezdetben vala az Ige, az pedig Istennél vala és Isten vala az Ige. Ez kezdetben vala nem pedig az örökkévalóságban. Minden Őáltala lett ami lett … Az Ige pedig hústestté lett és lakozást vett közöttünk, és láttuk az Ő dicsősségét… Pál apostol szemünk elé tárja az Urat kezdettől fogva: Őbenne birtokunkká lett a megváltás és a vétkek bocsánata. Ő a láthatatlan Isten képmása, az elsőszülött az egész teremtésben, mert benne teremtetett minden a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok… (Kol.1:14-16). Továbbá: Te vetetted meg URam kezdetben a föld alapját, az egek kezednek művei (Zsid. 1:10). Ősidőktől fogva megalapítottad a földet… Te pedig megmaradsz úgy amint vagy és a te esztendeid el nem fogynak (Zsolt. 102: 26+28). Isten kegyelem által kinyilatkoztatást adott ahhoz, hogy össze tudjuk foglalni az Ó- és Újtestamentumot. Ide nem fér semmi emberi magyarázat. Én vagyok az Úr a te Istened, aki kivezettelek téged… Ne legyenek néked más isteneid Én mellettem; Ne hajolj meg sem földieknek sem föld alatt valóknak… Mert féltőn szerető Isten vagyok én az ÚR a te Istened… (5Móz.6: 4-9). Ez egy Istentől diktált hitvallomás. Aztán minden továbbiak nélkül nyilvánvalóvá kell legyen a mi álláspontunk, amint állunk, járunk stb., tovább kell adnunk Isten parancsolatait. Nem hiába tesz az ÚR ismételten utalást: „…Halljad Izráel, az ÚR a mi Istenünk egy ÚR! Szeresd hát az URat, Istenedet egész szívedből, egész lelkedből, egész gondolkodásodból és minden egész erődből! … Szeresd felebarátodat is mint magadat!…“ (Mk.12:29-31). Isten tervét illetően a nemzetekre vonatkozóan, találunk egy összefoglalót a Róma 11:7-12 -ben. Mi mindnyájan tudjuk, hogy a hitetlenség okozza a szív megkeményedését; ez pedig visszavezet az Édenkertben, ahol párosult a hitetlenség az engedetlenséggel. Pontosan ez történt Izráellel is, mindez pedig azért, hogy a vad olajfákat be lehessen oltani. Kétszer találkozunk a teljes számmal úgy a pogányokra mint a zsidókra vonatkozóan. A pogányok közül mindazok, akik nem fogadják be napjainkban Isten üzenetét éppen úgy ki fognak töretni, hogy ennek fordítottja is bekövetkezzen. Aztán következik a mai gyülekezethez is az intés: Ne dicsekedj hát mert a gyökér hordoz téged… Ha pedig nem kímélte az ÚR a természetes ágakat, téged sem fog megkímélni.“ Az Újtestamentumban egy és ugyanazon olajfáról beszélünk. Egyszerűen csodálatos, hogy Isten egy összáttekintést ad Izrálre vonatkozóan is. Miért hallunk a mindennapi hírekben ismételten Izráelre vonatkozóan valamit? Mert Isten választott népéről van szó és a közelgő isteni események színhelyéről. Evégett vannak még az ún. hívők is szükségállapotban.

Hogy pedig a mindennapi eseményeket közelebről érintsük, Irakra vonatkozóan is találkozunk egynéhány Igeverssel: Ésaiás 27:12 Ama napon kalászt fog csépelni az ÚR az Eufrátes folyóvízétől Egyiptom patakjáig, és ti egyenként összeszedettek, Izráel fiai.“ Az Eufrátes folyam a paradicsomhoz tartozott; Basra = paradicsom. „Folyóvíz fakadt pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala. …a negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes. És vevé az ÚR Isten az embert és helyezteté őt az Éden kertjébe, …“ (1Móz.2:10-15). Itt a paradicsom összleírásával találkozunk. A Mózesnek adott isteni ígéret félreérthetetlen, Eufrátestől a Központi tengerig. „Minden helyet, amelyet talpatok érint, néktek adtam, amiképpen szólottam Mózesnek. (1Móz.15:18). A pusztától és a Libanontól fogva a nagy folyóvízig, az Eufrátes folyóvízig … a nagy tengerig napnyugat felé lesz a ti határotok.“ (Józsué 1:3-4). A Jelenések könyvének 9. fejezetében 13- 15 versekben leírva találjuk ama négy angyalt, akik a nagy Eufrátes folyamnál megkötözve várják eloldatásukat. A 16. fej. 12. versben kiönti a 6. angyal az Eufrátesre az ő poharát. A tisztátalan szellemek kiküldetnek az egész föld királyaihoz (13-16), mindez a Harmagedóni csatába fog kikötni.

Először is létezik a hét angyal amely a hét gyülekezethez lett kiküldve (Jel.1:20). Ennek a hét gyülekezetnek prófétikus jelentősége van: Az efézusi gyülekezet angyalának írd meg…; A smirnabeli gyülekezet angyalának írd meg…; A pergamoni gyülekezet angyalának írd meg…; A tiatírai gyülekezet angyalának írd meg…; A sárdisbeli gyülekezet angyalának írd meg…; A filadelfiai gyülekezet angyalának írd meg…; A laodiceabeli gyülekezet angyalának írd meg: Ezeket mondja az Ámen, a hű és igaz tanú, Isten teremtésének kezdete: azaz az isteni új teremtésnek kezdete. Tehát magunk mögött hagytuk a hét gyülekezetnek adott üzeneteket az ő hét küldötteivel. Ezután következik a 4:2 és a 4:8 „Szent, szent szent az Úr, a mindeneken uralkodó Isten, aki volt, van és eljönvendő.“

Isten előtt kötelességünk van mindent bibliailag beosztani. Nem létezik földön vagy mennyben senki aki hatályon kívül helyezhetné a Szent Irás mondanivalóját. Mert Branham testvér a hetedik gyülekezet angyala volt, hitelesen hivatkozik arra, hogy Isten titokzatossága kinyilatkoztatott általa.

Pál apostol is ismerte Isten titokzatosságát: Elismerten nagy az istenfélelem titka: Ő aki láthatóvá lett hústestben, igazságosnak bizonyult szellemben, meglátták angyalok, hirdettetett a nemzeteknek, hitelt talált a világban, felvétetett a dicsősségben.“ (1Tim.3:16); mindazok akik kinyilatkoztatás által elfogadták Őt, ismerik is ennek titokzatosságát. A zsidókon azonban még ott van a Mózes takarója az ő hitetlenségük folytán mindmáig rejtélyes előttük eme titokzatosság. Pál apostol küzdelemben adta magát, hogy mindazt tovább adja, amiben néki része lett; „hogy szívük megbátorodjék, hogy szeretet kösse össze őket, hogy eljussanak a teljességre fejlett belátás gazdagságára, az Isten titkának, a Krisztusnak megismerésére, akiben a bölcsességnek és az ismeretnek összes kincsei rejtve vannak.“ (Kol. 2:2-3). Krisztus Isten leleplezett titokzatossága. Istennek van egy rendezett üdvhatározata és Ő felhasználta Branham testvérünket arra, hogy a prófétikus Igét leleplezze szemeink előtt. „melyből, ha elolvastátok, képesek lesztek megérteni, micsoda belátást kaptam én a Krisztus titkába.“ (Efézus 3:4). Egyes számban írottakat, egyes számban kell hagyni (Egy titokzatosság # több titokzatosság). „Akinek van füle hallja mit mond a Szellem a gyülekezetnek. Ám boldog a ti szemetek, hogy láthat és fületek, hogy hallhat.“ (Mt.13:16). Isten igéjét meg kell érteni és nem kell átmagyarázni; minden magyarázatban ott leselkedik a sátán. „Az olyan ember, akinél hasznos földre esett a mag, hasonlatos ahhoz, aki az igét hallja, belátásra jut, aki bizonyára gyümölcsöt is terem s meghozza a százszorosat, a hatvanszorosat, a harmincszorosat.“ (Mt.13:23). A hamisitatlan mag = megérteni, felvenni, gyümölcsöt teremni. Ha valaki nem érti meg az elmondottakat, azt mühelyébe veszi az ördög. Isten kötve van az Ő ígéreteihez; ám csak leleplezés által értjük meg.

Higyjetek amint az Ige mondja; Minden egyes Igét figyelembe kell vennünk, mert Isten nem engedi át a vegyítést. Nem engedheti senki sem meg magának,hogy higyjen amint akar, hacsak el akarunk jutni Isten egységéhez ti. a hit egységéhez.

Abban a pillanatban, amelyben elhiszitek Isten szavát úgy amint le van írva, jön a Szent Szellem és kinyilatkoztatja az isteni beszédet. „Nem test és vér leplezte le…“ Először a hit azután a megértés - fordítva nem sikerül.