1 Kings - 1

1. Now king David was old and stricken in years; and they covered him with clothes, but he gat no heat.

1. [1] Mikor pedig megvénhedt és megöregedett Dávid király, bár leplekkel takargatták be, mégsem bírt felmelegedni.

1. [1] Toe koning Dawid oud en ver op sy dae was, het hulle hom met komberse toegemaak, maar hy kon nie warm word nie.

1. [1] A kráľ Dávid bol starý a sošlý vekom, a hoci ho prikrývali rúchom, nezohrial sa.

1. [1] Le roi David était vieux, avancé en âge; on le couvrait de vêtements, et il ne pouvait se réchauffer.

2. Wherefore his servants said unto him, Let there be sought for my lord the king a young virgin: and let her stand before the king, and let her cherish him, and let her lie in thy bosom, that my lord the king may get heat.

2. [2] És mondának néki az ő szolgái: Keressenek az én uramnak, a királynak egy szűz leányt, a ki a király körül legyen, és őt ápolja, aludjék karjai között, és melegítse fel az én uramat, a királyt.

2. [2] En sy dienaars sê aan hom: Laat hulle vir my heer die koning 'n jongmeisie soek, dat sy voor die koning kan staan en vir hom 'n verpleegster wees en in u skoot lê; dan sal my heer die koning warm word.

2. [2] Preto mu povedali jeho služobníci: Nech pohľadajú môjmu pánu kráľovi devu pannu, ktorá by stála pred kráľom a opatrovala ho, a bude ležať v tvojom lone, a tak bude môjmu pánu kráľovi teplo.

2. [2] Ses serviteurs lui dirent: Que l'on cherche pour mon seigneur le roi une jeune fille vierge; qu'elle se tienne devant le roi, qu'elle le soigne, et qu'elle couche dans ton sein; et mon seigneur le roi se réchauffera.

3. So they sought for a fair damsel throughout all the coasts of Israel, and found Abishag a Shunammite, and brought her to the king.

3. [3] Keresének annakokáért egy szép leányt Izráelnek minden határiban; és találák a Súnem városából való Abiságot, a kit el is hozának a királyhoz.

3. [3] Hulle het toe in die hele grondgebied van Israel 'n mooi meisie gesoek en Ab¡sag, die Sunamitiese, gevind en haar by die koning gebring.

3. [3] A tak hľadali krásnu devu po všetkých krajoch Izraelových a našli Abizagu Sunamitskú a doviedli ju ku kráľovi.

3. [3] On chercha dans tout le territoire d'Israël une fille jeune et belle, et on trouva Abischag, la Sunamite, que l'on conduisit auprès du roi.

4. And the damsel was very fair, and cherished the king, and ministered to him: but the king knew her not.

4. [4] És a leány igen szép volt, és a királyt ápolta és szolgált néki. De a király nem ismeré őt.

4. [4] En die meisie was besonder mooi, en sy was vir die koning 'n verpleegster en het hom bedien; maar die koning het geen gemeenskap met haar gehad nie.

4. [4] A deva bola náramne krásna a opatrovala kráľa a posluhovala mu, ale kráľ jej nepoznal.

4. [4] Cette jeune fille était fort belle. Elle soigna le roi, et le servit; mais le roi ne la connut point.

5. Then Adonijah the son of Haggith exalted himself, saying, I will be king: and he prepared him chariots and horsemen, and fifty men to run before him.

5. [5] Adónia pedig, Haggitnak fia, felfuvalkodék, ezt mondván: Én fogok uralkodni! És szerze magának szekereket, lovagokat és ötven előtte járó férfiakat.

5. [5] Intussen was Adonia, die seun van Haggit, so vermetel om te dink: Ek sal koning word! En hy het vir hom waens en perderuiters aangeskaf en vyftig man wat voor hom uit loop.

5. [5] A Adoniáš, syn Chaggity, sa pozdvihoval a vravel: Ja budem kraľovať! A zadovážil si vozy a jazdcov a päťdesiatich mužov, ktorí behali pred ním.

5. [5] Adonija, fils de Haggith, se laissa emporter par l'orgueil jusqu'à dire: C'est moi qui serai roi! Et il se procura un char et des cavaliers, et cinquante hommes qui couraient devant lui.

6. And his father had not displeased him at any time in saying, Why hast thou done so? and he also was a very goodly man; and his mother bare him after Absalom.

6. [6] Kit az ő atyja soha meg nem szomoríta, ezt mondván: Miért cselekszel így?! Ez is pedig igen szép férfi volt, és őt [Haggit] szülte [volt Dávidnak] Absolon után.

6. [6] En sy vader het hom sy lewe lank nie gekrenk deur te sê nie: Waarom maak jy so? Bowendien was hy ook baie mooi van gestalte, en sy moeder het hom nAbsalom gebaar.

6. [6] A jeho otec ho nikdy nezarmútil, aby bol povedal: Prečo to robíš? A on bol tiež veľmi krásnej postavy, ktorého porodila po Absalomovi.

6. [6] Son père ne lui avait de sa vie fait un reproche, en lui disant: Pourquoi agis-tu ainsi? Adonija était, en outre, très beau de figure, et il était né après Absalom.

7. And he conferred with Joab the son of Zeruiah, and with Abiathar the priest: and they following Adonijah helped him.

7. [7] És tanácskozék Joábbal, Séruja fiával és Abjátár pappal, kik az Adónia pártján voltak.

7. [7] En hy het met Joab, die seun van Seruja, onderhandel en met Abjatar, die priester, sodat hulle gehelp het as volgelinge van Adonia.

7. [7] A mal dohovor s Joábom, synom Ceruje, a s Ebiatárom, kňazom. A pomáhali za Adoniášom.

7. [7] Il eut un entretien avec Joab, fils de Tseruja, et avec le sacrificateur Abiathar; et ils embrassèrent son parti.

8. But Zadok the priest, and Benaiah the son of Jehoiada, and Nathan the prophet, and Shimei, and Rei, and the mighty men which belonged to David, were not with Adonijah.

8. [8] De Sádók pap, meg Benája, a Jójada fia, és Nátán próféta, és Sémei, és Réhi, és a Dávid erős vitézei nem állottak Adónia mellé.

8. [8] Maar Sadok, die priester, en Ben ja, die seun van Jojada, en Natan, die profeet, en S¡me‹en Re‹en die helde van Dawid het nie met Adonia saamgegaan nie.

8. [8] Ale Cádok, kňaz, a Benaiáš, syn Jehojadov, a prorok Nátan a Šimei a Rei a iní hrdinovia, ktorých mal Dávid, neboli s Adoniášom.

8. [8] Mais le sacrificateur Tsadok, Benaja, fils de Jehojada, Nathan le prophète, Schimeï, Réï, et les vaillants hommes de David, ne furent point avec Adonija.

9. And Adonijah slew sheep and oxen and fat cattle by the stone of Zoheleth, which is by Enrogel, and called all his brethren the king's sons, and all the men of Judah the king's servants:

9. [9] Mikor pedig Adónia áldozatot mutatott be juhokból, ökrökből és egyéb kövér barmokból a Zohélet kősziklánál, a mely a Rógel forrása mellett volt: meghívá egész rokonságát, a király fiait, Júda minden férfiait, a király szolgáit;

9. [9] En Adonia het kleinvee en beeste en vetgemaakte vee geslag by die klip Soh,let wat langs die fontein Rogel staan, en al sy broers, die seuns van die koning, en al die manne van Juda, die dienaars van die koning, genooi;

9. [9] A Adoniáš nabil oviec a volov a iného tučného dobytka pri kameni Zochelet, ktorý je vedľa studne Rogel, a povolal všetkých svojich bratov, synov kráľových, i všetkých mužov Júdových, služobníkov kráľových.

9. [9] Adonija tua des brebis, des boeufs et des veaux gras, près de la pierre de Zohéleth, qui est à côté d'En-Roguel; et il invita tous ses frères, fils du roi, et tous les hommes de Juda au service du roi.

10. But Nathan the prophet, and Benaiah, and the mighty men, and Solomon his brother, he called not.

10. [10] De Nátán prófétát és Benáját és amaz erős vitézeket és Salamont, az ő atyjafiát nem hívá el.

10. [10] maar Natan, die profeet, en Ben ja en die helde en sy broer Salomo het hy nie genooi nie.

10. [10] Ale proroka Nátana a Benaiáša a hrdinov ani Šalamúna, svojho brata, nepovolal.

10. [10] Mais il n'invita point Nathan le prophète, ni Benaja, ni les vaillants hommes, ni Salomon, son frère.

11. Wherefore Nathan spake unto Bathsheba the mother of Solomon, saying, Hast thou not heard that Adonijah the son of Haggith doth reign, and David our lord knoweth it not?

11. [11] Szóla akkor Nátán Bethsabénak, a Salamon anyjának, mondván: Nem hallottad-é, hogy Adónia, a Haggit fia uralkodik, és a mi urunk Dávid nem tud róla semmit?

11. [11] Toe sê Natan vir B tseba, die moeder van Salomo: Het u nie gehoor dat Adonia, die seun van Haggit, koning geword het sonder dat ons heer Dawid dit weet nie?

11. [11] Vtedy povedal Nátan Bat-šebe, matke Šalamúnovej, a riekol: Či si nepočula, že kraľuje Adoniáš, syn Chaggity? A náš pán Dávid nevie o tom.

11. [11] Alors Nathan dit à Bath-Schéba, mère de Salomon: N'as-tu pas appris qu'Adonija, fils de Haggith, est devenu roi, sans que notre seigneur David le sache?

12. Now therefore come, let me, I pray thee, give thee counsel, that thou mayest save thine own life, and the life of thy son Solomon.

12. [12] Jövel azért, hadd adjak néked tanácsot, hogy megmentsd a te életedet, és a te fiadnak, Salamonnak életét.

12. [12] Kom dan nou, laat ek u tog 'n raad gee, dat u u lewe en die lewe van u seun Salomo kan red.

12. [12] Preto teraz poď, prosím, nech ti dám radu, a zachráň, svoj život i život svojho syna, Šalamúna.

12. [12] Viens donc maintenant, je te donnerai un conseil, afin que tu sauves ta vie et la vie de ton fils Salomon.

13. Go and get thee in unto king David, and say unto him, Didst not thou, my lord, O king, swear unto thine handmaid, saying, Assuredly Solomon thy son shall reign after me, and he shall sit upon my throne? why then doth Adonijah reign?

13. [13] Eredj, menj be Dávid királyhoz, és mondd ezt néki: Uram király, nemde nem esküdtél-é meg a te szolgálóleányodnak ilyenképen: Salamon, a te fiad uralkodik én utánam, és ő ül az én királyi székembe? Miért uralkodik hát Adónia?

13. [13] Gaan en tree binne by koning Dawid en sê vir hom: Het u nie, my heer die koning, vir u dienares gesweer en gesê nie: U seun Salomo sal sekerlik koning word nmy, en hy sal op my troon sit? Waarom het Adonia dan koning geword?

13. [13] Iď a vojdi ku kráľovi Dávidovi a povieš mu: Či si ty, môj pán kráľ, neprisahal svojej služobnici povediac: Šalamún, tvoj syn, bude kraľovať po mne, cele iste, a on bude sedieť na mojom tróne? Nuž prečože kraľuje Adoniáš?

13. [13] Va, entre chez le roi David, et dis-lui: O roi mon seigneur, n'as-tu pas juré à ta servante, en disant: Salomon, ton fils, régnera après moi, et il s'assiéra sur mon trône? Pourquoi donc Adonija règne-t-il?

14. Behold, while thou yet talkest there with the king, I also will come in after thee, and confirm thy words.

14. [14] És ímé mialatt még te ott a királylyal beszélsz, én is bemegyek utánad, és kiegészítem a te beszédidet.

14. [14] Kyk, terwyl u daar nog met die koning spreek, sal,k agter u inkom en u woorde aanvul.

14. [14] A hľa, kým ty tam budeš ešte hovoriť s kráľom, vojdem ja za tebou a doplním tvoje slová.

14. [14] Et voici, pendant que tu parleras là avec le roi, j'entrerai moi-même après toi, et je compléterai tes paroles.

15. And Bathsheba went in unto the king into the chamber: and the king was very old; and Abishag the Shunammite ministered unto the king.

15. [15] És beméne Bethsabé a királyhoz a kamarába. És a király igen megvénhedett vala, és a Súnemből való Abiság szolgál vala a királynak.

15. [15] Daarop het B tseba ingegaan na die koning in die kamer, terwyl die koning baie oud was en Ab¡sag, die Sunamitiese, die koning bedien.

15. [15] A tak vošla Bat-šeba ku kráľovi do izby. A kráľ už bol veľmi starý, a Abizaga Sunamitská posluhovala kráľovi.

15. [15] Bath-Schéba se rendit dans la chambre du roi. Il était très vieux; et Abischag, la Sunamite, le servait.

16. And Bathsheba bowed, and did obeisance unto the king. And the king said, What wouldest thou?

16. [16] És fejet hajta Bethsabé, és meghajtá magát a királynak. És monda a király: Mit kivánsz?

16. [16] En B tseba het gebuig en neergeval voor die koning. Toe sê die koning: Wat wil u hê?

16. [16] A Bat-šeba sa zohla a poklonila sa kráľovi. A kráľ povedal: Čo chceš?

16. [16] Bath-Schéba s'inclina et se prosterna devant le roi. Et le roi dit: Qu'as-tu?

17. And she said unto him, My lord, thou swarest by the LORD thy God unto thine handmaid, saying, Assuredly Solomon thy son shall reign after me, and he shall sit upon my throne.

17. [17] Felele néki [Bethsabé: Édes] uram, te megesküdtél az Úrra, a te Istenedre a te szolgálóleányodnak ilyenképen: Salamon, a te fiad uralkodik én utánam, és ő ül az én királyi székembe.

17. [17] En sy antwoord hom: My heer, u het by die HERE u God vir u dienares gesweer: U seun Salomo sal sekerlik nmy koning word, en hy sal op my troon sit.

17. [17] A riekla mu: Môj pane, ty si prisahal svojej služobnici na Hospodina, svojho Boha, povediac: Šalamún, tvoj syn, bude kraľovať po mne, cele iste, a on bude sedieť na mojom tróne.

17. [17] Elle lui répondit: Mon seigneur, tu as juré à ta servante par l'Eternel, ton Dieu, en disant: Salomon, ton fils, régnera après moi, et il s'assiéra sur mon trône.

18. And now, behold, Adonijah reigneth; and now, my lord the king, thou knowest it not:

18. [18] És ímé mégis Adónia lett királylyá; és ímé, uram király, te nem tudsz erről semmit.

18. [18] Maar kyk, nou het Adonia koning geword sonder dat u, my heer die koning, dit weet.

18. [18] A teraz hľa, Adoniáš kraľuje, a teraz ty, môj pán kráľ, nevieš o tom.

18. [18] Et maintenant voici, Adonija règne! Et tu ne le sais pas, ô roi mon seigneur!

19. And he hath slain oxen and fat cattle and sheep in abundance, and hath called all the sons of the king, and Abiathar the priest, and Joab the captain of the host: but Solomon thy servant hath he not called.

19. [19] Mert áldozott ökrökkel és nagy sok kövér barmokkal bőségesen, és vendégekké hívta a királynak minden fiait, és Abjátár papot és Joábot, a seregnek hadnagyát, csak Salamont, a te szolgádat nem hívta meg.

19. [19] Want hy het beeste en vetgemaakte vee en kleinvee in menigte geslag en al die seuns van die koning en Abjatar, die priester, en Joab, die leërowerste, genooi; maar u dienaar Salomo het hy nie genooi nie.

19. [19] Nabil volov a vytučeného statku a drobného dobytka množstvo a povolal všetkých synov kráľových aj Ebiatára, kňaza, i Joába, veliteľa vojska, ale Šalamúna, tvojho služobníka, nepovolal.

19. [19] Il a tué des boeufs, des veaux gras et des brebis en quantité; et il a invité tous les fils du roi, le sacrificateur Abiathar, et Joab, chef de l'armée, mais il n'a point invité Salomon, ton serviteur.

20. And thou, my lord, O king, the eyes of all Israel are upon thee, that thou shouldest tell them who shall sit on the throne of my lord the king after him.

20. [20] Még most te vagy, Uram, a király; az egész Izráel népének szemei reád néznek, hogy megjelentsed nékik, kicsoda fog ülni az én uramnak, a királynak székében, ő utána.

20. [20] Maar op u, my heer die koning, is die oë van die hele Israel om hulle te kenne te gee wie op die troon van my heer die koning nhom sal sit.

20. [20] A ty, môj pán kráľ, vieš, že oči celého Izraela obrátené sú na teba, aby si im oznámil, kto má sedieť na tróne môjho pána kráľa po ňom.

20. [20] O roi mon seigneur, tout Israël a les yeux sur toi, pour que tu lui fasses connaître qui s'assiéra sur le trône du roi mon seigneur après lui.

21. Otherwise it shall come to pass, when my lord the king shall sleep with his fathers, that I and my son Solomon shall be counted offenders.

21. [21] De ha az én uram, a király, az ő atyáival elaluszik: akkor én és az én fiam, Salamon leszünk bűnösök.

21. [21] Anders sal dit gebeur, sodra my heer die koning met sy vaders ontslaap het, dat ek en my seun Salomo vir misdadigers gehou sal word.

21. [21] Lebo ináče stane sa, keď raz bude ležať môj pán kráľ so svojimi otcami, že ja i môj syn Šalamún budeme hriešnikmi

21. [21] Et lorsque le roi mon seigneur sera couché avec ses pères, il arrivera que moi et mon fils Salomon nous serons traités comme des coupables.

22. And, lo, while she yet talked with the king, Nathan the prophet also came in.

22. [22] És ímé, mikor még a királylyal szólana, Nátán próféta megérkezék.

22. [22] En kyk, terwyl sy nog met die koning spreek, kom die profeet Natan in.

22. [22] A hľa, kým ona ešte hovorila s kráľom, prišiel prorok Nátan.

22. [22] Tandis qu'elle parlait encore avec le roi, voici, Nathan le prophète arriva.

23. And they told the king, saying, Behold Nathan the prophet. And when he was come in before the king, he bowed himself before the king with his face to the ground.

23. [23] És bejelenték a királynak, mondván: Itt van Nátán próféta. És bemenvén a király eleibe, meghajtá magát a király előtt, arczczal a földre leborulván.

23. [23] En hulle het dit die koning te kenne gegee en gesê: Daar is Natan, die profeet. Toe kom hy voor die koning en buig hom voor die koning met sy aangesig na die aarde toe.

23. [23] A oznámili kráľovi a riekli: Hľa, prorok Nátan! A keď vošiel pred kráľa, poklonil sa kráľovi na svoju tvár k zemi.

23. [23] On l'annonça au roi, en disant: Voici Nathan le prophète! Il entra en présence du roi, et se prosterna devant le roi, le visage contre terre.

24. And Nathan said, My lord, O king, hast thou said, Adonijah shall reign after me, and he shall sit upon my throne?

24. [24] És monda Nátán: Uram király, te mondottad-é: Adónia legyen én utánam a király, és ő üljön az én királyi székembe?

24. [24] En Natan sê: My heer die koning, het u gesê: Adonia sal nmy koning word, en hy sal op my troon sit?

24. [24] A Nátan povedal: Môj pán kráľ, či si ty povedal: Adoniáš bude kraľovať po mne a on bude sedieť na mojom tróne?

24. [24] Et Nathan dit: O roi mon seigneur, c'est donc toi qui as dit: Adonija régnera après moi, et il s'assiéra sur mon trône!

25. For he is gone down this day, and hath slain oxen and fat cattle and sheep in abundance, and hath called all the king's sons, and the captains of the host, and Abiathar the priest; and, behold, they eat and drink before him, and say, God save king Adonijah.

25. [25] Mert ma aláment, és áldozott ökrökkel és kövér barmokkal bőségesen, és vendégekké hívta a királynak minden fiait és a seregnek hadnagyait és Abjátár papot: és ímé ők esznek és isznak ő előtte, és [immár] azt kiáltották: Éljen Adónia király!

25. [25] Want hy het vandag gegaan en beeste en vetgemaakte vee en kleinvee in menigte geslag en al die seuns van die koning en die leërowerstes en Abjatar, die priester, genooi, en kyk, hulle eet en drink voor hom en sê: Mag koning Adonia lewe!

25. [25] Lebo dnes odišiel dolu a nabil volov a tučného statku a drobného dobytka množstvo a povolal všetkých synov kráľových i veliteľov vojska i Ebiatára, kňaza, a hľa, jedia a pijú pred ním a hovoria: Nech žije kráľ Adoniáš!

25. [25] Car il est descendu aujourd'hui, il a tué des boeufs, des veaux gras et des brebis en quantité; et il a invité tous les fils du roi, les chefs de l'armée, et le sacrificateur Abiathar. Et voici, ils mangent et boivent devant lui, et ils disent: Vive le roi Adonija!

26. But me, even me thy servant, and Zadok the priest, and Benaiah the son of Jehoiada, and thy servant Solomon, hath he not called.

26. [26] Engem pedig, a ki a te szolgád vagyok, és Sádók papot és Benáját, a Jójada fiát, és Salamont, a te szolgádat nem hívta meg.

26. [26] Maar my, u dienaar, en Sadok, die priester, en Ben ja, die seun van Jojada, en Salomo, u dienaar, het hy nie genooi nie.

26. [26] Ale mňa, tvojho služobníka, ani Cádoka, kňaza, ani Benaiáša, syna Jehojadovho, ani Šalamúna, tvojho služobníka, nepovolal.

26. [26] Mais il n'a invité ni moi qui suis ton serviteur, ni le sacrificateur Tsadok, ni Benaja, fils de Jehojada, ni Salomon, ton serviteur.

27. Is this thing done by my lord the king, and thou hast not showed it unto thy servant, who should sit on the throne of my lord the king after him?

27. [27] Avagy az én uramtól, a királytól lett-é ez a dolog, hogy nem adtad tudtára a te szolgádnak, kicsoda fogna ülni az én uramnak, a királynak székiben [az ő holta] után.

27. [27] As hierdie saak van my heer die koning uitgegaan het, dan het u aan u dienaars nie bekend gemaak wie op die troon van my heer die koning nhom sal sit nie.

27. [27] Jestli sa stala táto vec od môjho pána kráľa, nuž neoznámil si svojim služobníkom, kto bude sedieť na tróne môjho pána kráľa po ňom.

27. [27] Est-ce bien par ordre de mon seigneur le roi que cette chose a lieu, et sans que tu aies fait connaître à ton serviteur qui doit s'asseoir sur le trône du roi mon seigneur après lui?

28. Then king David answered and said, Call me Bathsheba. And she came into the king's presence, and stood before the king.

28. [28] És felelvén Dávid király, monda: Hívjátok hozzám Bethsabét, a ki beméne a király eleibe, és megálla a király előtt.

28. [28] Daarop antwoord koning Dawid en sê: Roep B tseba vir my! En sy het ingekom voor die koning en voor die koning gaan staan.

28. [28] A kráľ Dávid odpovedal a riekol: Zavolajte mi Bat-šebu! A vojdúc pred kráľa stála pred kráľom.

28. [28] Le roi David répondit: Appelez-moi Bath-Schéba. Elle entra, et se présenta devant le roi.

29. And the king sware, and said, As the LORD liveth, that hath redeemed my soul out of all distress,

29. [29] És megesküvék a király, mondván: Él az Úr, a ki megszabadította az én lelkemet minden nyomorúságból,

29. [29] Toe sweer die koning en sê: So waar as die HERE leef wat my uit alle benoudheid verlos het,

29. [29] A kráľ prisahal a riekol: Ako že žije Hospodin, ktorý vyslobodil moju dušu zo všetkých úzkostí,

29. [29] Et le roi jura, et dit: L'Eternel qui m'a délivré de toutes les détresses est vivant!

30. Even as I sware unto thee by the LORD God of Israel, saying, Assuredly Solomon thy son shall reign after me, and he shall sit upon my throne in my stead; even so will I certainly do this day.

30. [30] Hogy a miképen megesküdtem néked az Úrra, Izráel Istenére, ezt mondván: A te fiad Salamon uralkodik én utánam, és ő ül az én királyi székembe én helyettem: ezt ma így meg is teszem.

30. [30] sekerlik, soos ek u by die HERE, die God van Israel, gesweer en gesê het dat u seun Salomo nmy koning moet word en hy op my troon moet sit in my plek, sekerlik so doen ek vandag nog.

30. [30] že jako som ti prisahal na Hospodina, Boha Izraelovho, povediac, že Šalamún, tvoj syn, bude, cele iste, kraľovať po mne a že on bude sedieť na mojom tróne miesto mňa, tak aj učiním tohoto dňa.

30. [30] Ainsi que je te l'ai juré par l'Eternel, le Dieu d'Israël, en disant: Salomon, ton fils, régnera après moi, et il s'assiéra sur mon trône à ma place, -ainsi ferai-je aujourd'hui.

31. Then Bathsheba bowed with her face to the earth, and did reverence to the king, and said, Let my lord king David live for ever.

31. [31] És fejet hajta Bethsabé, arczczal a földre [leborulván,] és magát meghajtván a király előtt, monda: Éljen az én uram, Dávid király, mindörökké!

31. [31] En B tseba het met die aangesig na die aarde gebuig en voor die koning neergeval en gesê: Mag my heer die koning Dawid vir ewig lewe!

31. [31] Vtedy sa sklonila Bat-šeba svojou tvárou k zemi a poklonila sa kráľovi a riekla: Nech žije môj pán kráľ Dávid na veky!

31. [31] Bath-Schéba s'inclina le visage contre terre, et se prosterna devant le roi. Et elle dit: Vive à jamais mon seigneur le roi David!

32. And king David said, Call me Zadok the priest, and Nathan the prophet, and Benaiah the son of Jehoiada. And they came before the king.

32. [32] Azután monda Dávid király: Hívjátok hozzám Sádók papot és Nátán prófétát és Benáját, Jójadának fiát. És ezek bemenének a király eleibe.

32. [32] Verder het koning Dawid gesê: Roep vir my Sadok, die priester, en Natan, die profeet, en Ben ja, die seun van Jojada. Toe kom hulle in voor die koning,

32. [32] A kráľ Dávid povedal: Zavolajte mi Cádoka, kňaza, a Nátana, proroka, a Benaiáša, syna Jehojadovho! A prišli pred kráľa.

32. [32] Le roi David dit: Appelez-moi le sacrificateur Tsadok, Nathan le prophète, et Benaja, fils de Jehojada. Ils entrèrent en présence du roi.

33. The king also said unto them, Take with you the servants of your lord, and cause Solomon my son to ride upon mine own mule, and bring him down to Gihon:

33. [33] És monda nékik a király: Vegyétek mellétek a ti uratoknak szolgáit, és ültessétek Salamont, az én fiamat az én öszvéremre, és vigyétek alá őt Gihonba;

33. [33] en die koning sê vir hulle: Neem die dienaars van julle heer met julle saam en laat my seun Salomo op my eie muil ry, en bring hom af na Gihon toe;

33. [33] Vtedy im povedal kráľ: Vezmite so sebou služobníkov svojho pána a vysaďte Šalamúna, môjho syna, na moju mulicu a zaveďte ho dolu do Gichona.

33. [33] Et le roi leur dit: Prenez avec vous les serviteurs de votre maître, faites monter Salomon, mon fils, sur ma mule, et faites-le descendre à Guihon.

34. And let Zadok the priest and Nathan the prophet anoint him there king over Israel: and blow ye with the trumpet, and say, God save king Solomon.

34. [34] És kenje őt ott Sádók pap és Nátán próféta Izráelnek királyává; és fújjátok meg a harsonákat, és kiáltsátok: Éljen Salamon király!

34. [34] en laat Sadok, die priester, en Natan, die profeet, hom daar as koning oor Israel salf, en julle moet op die ramshoring blaas en sê: Mag koning Salomo lewe!

34. [34] A tam ho pomaže Cádok, kňaz, a Nátan, prorok, za kráľa nad Izraelom, a zatrúbite na trúbu a poviete: Nech žije kráľ Šalamún!

34. [34] Là, le sacrificateur Tsadok et Nathan le prophète l'oindront pour roi sur Israël. Vous sonnerez de la trompette, et vous direz: Vive le roi Salomon!

35. Then ye shall come up after him, that he may come and sit upon my throne; for he shall be king in my stead: and I have appointed him to be ruler over Israel and over Judah.

35. [35] És jőjjetek fel [onnét] ő utána; és eljövén, üljön az én királyi székembe, és ő uralkodjék én helyettem; mert [immár] meghagytam néki, hogy ő legyen fejedelme mind Izráelnek, mind Júdának.

35. [35] Dan moet julle agter hom optrek, dat hy kan inkom en op my troon sit; want hy moet koning wees in my plek, en ek het hom aangestel om 'n vors oor Israel en Juda te wees.

35. [35] Potom pojdete za ním sem hore, a prijde a sadne na môj trón a on bude kraľovať miesto mňa, a jemu som prikázal, aby bol vodcom nad Izraelom i nad Júdom.

35. [35] Vous monterez après lui; il viendra s'asseoir sur mon trône, et il régnera à ma place. C'est lui qui, par mon ordre, sera chef d'Israël et de Juda.

36. And Benaiah the son of Jehoiada answered the king, and said, Amen: the LORD God of my lord the king say so too.

36. [36] Felele akkor Benája, a Jójada fia a királynak, és monda: Ámen! Így szóljon az Úr, az én uramnak, a királynak Istene [is.]

36. [36] Toe antwoord Ben ja, die seun van Jojada, die koning en sê: Amen! Mag die HERE, die God van my heer die koning, ook so sê.

36. [36] A Benaiáš, syn Jehojadov, odpovedal kráľovi a riekol: Ameň! Tak nech povie i Hospodin, Bôh môjho pána kráľa!

36. [36] Benaja, fils de Jehojada, répondit au roi: Amen! Ainsi dise l'Eternel, le Dieu de mon seigneur le roi!

37. As the LORD hath been with my lord the king, even so be he with Solomon, and make his throne greater than the throne of my lord king David.

37. [37] A miképen vele volt az Úr az én urammal, a királylyal: azonképen legyen vele Salamonnal is, és magasztalja feljebb az ő királyi székét az én uramnak, Dávid királynak királyi székénél.

37. [37] Soos die HERE met my heer die koning was, mag Hy so met Salomo wees; en mag Hy sy troon groter maak as die troon van my heer die koning Dawid.

37. [37] Jako bol Hospodin s mojím pánom kráľom, tak nech je aj so Šalamúnom a nech zvelebí jeho trón nad to, jako bol zvelebený trón môjho pána kráľa Dávida!

37. [37] Que l'Eternel soit avec Salomon comme il a été avec mon seigneur le roi, et qu'il élève son trône au-dessus du trône de mon seigneur le roi David!

38. So Zadok the priest, and Nathan the prophet, and Benaiah the son of Jehoiada, and the Cherethites, and the Pelethites, went down, and caused Solomon to ride upon king David's mule, and brought him to Gihon.

38. [38] Aláméne azért Sádók pap és Nátán próféta és Benája, a Jójada fia, a Kereteusok is és a Peleteusok, és felülteték Salamont a Dávid király öszvérére, és alávivék őt Gihonba.

38. [38] Toe het Sadok, die priester, afgegaan saam met Natan, die profeet, en Ben ja, die seun van Jojada, en die Kreti en die Pleti, en hulle het Salomo laat ry op die muil van koning Dawid en hom na Gihon gebring.

38. [38] A tak odišiel dolu Cádok, kňaz, a Nátan, prorok, a Benaiáš, syn Jehojadov, a Keréťania a Peléťania a vysadili Šalamúna na mulicu kráľa Dávida a zaviedli ho na rovinu Gichon.

38. [38] Alors le sacrificateur Tsadok descendit avec Nathan le prophète, Benaja, fils de Jehojada, les Kéréthiens et les Péléthiens; ils firent monter Salomon sur la mule du roi David, et ils le menèrent à Guihon.

39. And Zadok the priest took an horn of oil out of the tabernacle, and anointed Solomon. And they blew the trumpet; and all the people said, God save king Solomon.

39. [39] És vevé Sádók pap az olajos szarut az Úr sátorából, és megkené Salamont; azután kürtölének, és az egész nép ezt kiáltá: Éljen Salamon király!

39. [39] En die priester Sadok het die horing met olie uit die tent geneem en Salomo gesalf, en hulle het op die ramshoring geblaas, en die hele volk het gesê: Mag koning Salomo lewe!

39. [39] A Cádok, kňaz, vzal roh na olej zo stánu Božieho, pomazal Šalamúna, a zatrúbili na trúbu, a riekli, všetok ľud: Nech žije kráľ Šalamún!

39. [39] Le sacrificateur Tsadok prit la corne d'huile dans la tente, et il oignit Salomon. On sonna de la trompette, et tout le peuple dit: Vive le roi Salomon!

40. And all the people came up after him, and the people piped with pipes, and rejoiced with great joy, so that the earth rent with the sound of them.

40. [40] És felvonult utána az egész nép, és a nép sípolt és felette ujjongott, úgy hogy a föld is megrepedne kiáltásuk zajától.

40. [40] Toe gaan die hele volk op agter hom aan, terwyl die volk op fluite speel en hulle verheug met groot blydskap, sodat die aarde geskeur het van hulle geluid.

40. [40] A všetok ľud išiel za ním hore, a ľud pískal na píšťaly, a všetci sa radovali veľkou radosťou, tak, že sa až zem trhala od ich radostného kriku.

40. [40] Tout le peuple monta après lui, et le peuple jouait de la flûte et se livrait à une grande joie; la terre s'ébranlait par leurs cris.

41. And Adonijah and all the guests that were with him heard it as they had made an end of eating. And when Joab heard the sound of the trumpet, he said, Wherefore is this noise of the city being in an uproar?

41. [41] És Adónia is meghallotta és vendégei is mind, a kik nála valának, miután a lakomát már elvégezték; és meghallá Joáb is a kürtölés szavát, és monda: Miért e zaj [és] mozgás a városban?

41. [41] En Adonia het dit gehoor en al die genooides wat by hom was, toe hulle net klaar geëet het; Joab het ook die geluid van die ramshoring gehoor en gesê: Waarom is die geluid van die stad rumoerig?

41. [41] A počul to Adoniáš i všetci povolaní, ktorí boli s ním, keď boli práve dojedli. A keď počul Joáb zvuk trúby, povedal: Prečo ten zvuk mesta búrlivý?

41. [41] Ce bruit fut entendu d'Adonija et de tous les conviés qui étaient avec lui, au moment où ils finissaient de manger. Joab, entendant le son de la trompette, dit: Pourquoi ce bruit de la ville en tumulte?

42. And while he yet spake, behold, Jonathan the son of Abiathar the priest came; and Adonijah said unto him, Come in; for thou art a valiant man, and bringest good tidings.

42. [42] És a mikor ő még szólana, ímé megérkezék Jonathán, az Abjátár pap fia. És monda Adónia: Jőjj be, mert megbízható férfiú vagy, és jó hírt mondasz.

42. [42] Terwyl hy nog spreek, kom Jonatan, die seun van die priester Abjatar, daar aan; en Adonia sê: Kom in, want jy is 'n wakker man en bring 'n goeie boodskap.

42. [42] No, kým on ešte hovoril, tu hľa, prišiel Jonatán, syn Ebiatára, kňaza. A Adoniáš mu povedal: Vojdi, lebo si chrabrý muž a nesieš dobrú zvesť.

42. [42] Il parlait encore lorsque Jonathan, fils du sacrificateur Abiathar, arriva. Et Adonija dit: Approche, car tu es un vaillant homme, et tu apportes de bonnes nouvelles.

43. And Jonathan answered and said to Adonijah, Verily our lord king David hath made Solomon king.

43. [43] Jonathán pedig felelvén, monda Adóniának: Igen, a mi urunk, Dávid király, Salamont tette királylyá.

43. [43] Maar Jonatan antwoord Adonia en sê: Ja, maar ons heer die koning Dawid het Salomo koning gemaak!

43. [43] A Jonatán odpovedal a riekol Adoniášovi: Áno, ale náš pán kráľ Dávid ustanovil za kráľa Šalamúna.

43. [43] Oui! répondit Jonathan à Adonija, notre seigneur le roi David a fait Salomon roi.

44. And the king hath sent with him Zadok the priest, and Nathan the prophet, and Benaiah the son of Jehoiada, and the Cherethites, and the Pelethites, and they have caused him to ride upon the king's mule:

44. [44] És elküldötte ő vele Sádók papot a király és Nátán prófétát, és Benáját, a Jójada fiát, a Kereteusokat is és Peleteusokat, és őt a király öszvérére ülteték,

44. [44] En die koning het Sadok, die priester, en Natan, die profeet, en Ben ja, die seun van Jojada, en die Kreti en die Pleti met hom saam gestuur, en hulle het hom op die koning se muil laat ry;

44. [44] A kráľ poslal s ním Cádoka, kňaza, a Nátana, proroka, a Benaiáša, syna Jehojadovho, a Keréťanov a Peléťanov, a vysadili ho na mulicu kráľovu.

44. [44] Il a envoyé avec lui le sacrificateur Tsadok, Nathan le prophète, Benaja, fils de Jehojada, les Kéréthiens et les Péléthiens, et ils l'ont fait monter sur la mule du roi.

45. And Zadok the priest and Nathan the prophet have anointed him king in Gihon: and they are come up from thence rejoicing, so that the city rang again. This is the noise that ye have heard.

45. [45] És Sádók pap Nátán prófétával együtt királylyá kente fel őt Gihonnál, és onnét vonulnak fel örömmel; ettől zendült meg a város. Ez az a zaj, a melyet hallottatok.

45. [45] en Sadok, die priester, en Natan, die profeet, het hom in Gihon as koning gesalf, en daarvandaan het hulle met blydskap opgetrek, sodat die stad opgewonde geraak het; dit is die geluid wat julle gehoor het.

45. [45] A pomazali ho Cádok, kňaz, a Nátan, prorok, za kráľa v Gichone a odišli odtiaľ hore radujúci sa tak, že až hučalo mesto. To je ten hukot, ktorý ste počuli.

45. [45] Le sacrificateur Tsadok et Nathan le prophète l'ont oint pour roi à Guihon. De là ils sont remontés en se livrant à la joie, et la ville a été émue: c'est là le bruit que vous avez entendu.

46. And also Solomon sitteth on the throne of the kingdom.

46. [46] És [immár] be is ült Salamon az országnak királyi székibe;

46. [46] En ook het Salomo op die koninklike troon gaan sit.

46. [46] Ba už sa aj posadil Šalamún na tróne kráľovstva.

46. [46] Salomon s'est même assis sur le trône royal.

47. And moreover the king's servants came to bless our lord king David, saying, God make the name of Solomon better than thy name, and make his throne greater than thy throne. And the king bowed himself upon the bed.

47. [47] És a király szolgái is bemenének, hogy áldják a mi urunkat, Dávid királyt, mondván: Tegye az Isten a Salamon nevét híresebbé a te nevednél, és magasztalja feljebb az ő székit a te székednél. És meghajtá magát a király az ő ágyán.

47. [47] Bowendien het die dienaars van die koning gekom om ons heer die koning Dawid geluk te wens met die woorde: Mag u God die naam van Salomo beter maak as u naam en sy troon groter maak as u troon. Toe het die koning op die bed aanbid;

47. [47] Áno, aj služobníci kráľovi prišli, aby dobrorečili nášmu pánu kráľovi Dávidovi a riekli: Nech učiní tvoj Bôh meno Šalamúnovo ešte lepším než tvoje meno a nech zvelebí jeho trón nad to, jako bol zvelebený tvoj trón! A kráľ sa poklonil na posteli.

47. [47] Et les serviteurs du roi sont venus pour bénir notre seigneur le roi David, en disant: Que ton Dieu rende le nom de Salomon plus célèbre que ton nom, et qu'il élève son trône au-dessus de ton trône! Et le roi s'est prosterné sur son lit.

48. And also thus said the king, Blessed be the LORD God of Israel, which hath given one to sit on my throne this day, mine eyes even seeing it.

48. [48] És ekképen is szóla a király: Áldott az Úr, Izráel Istene, a ki adott e mai napon olyat, a ki szemeim láttára [helyettem] üljön az én királyi székemben.

48. [48] en die koning het ook so gesê: Geseënd is die HERE, die God van Israel, wat vandag gegee het dat een op my troon sit terwyl my oë dit sien.

48. [48] A ešte aj takto povedal kráľ: Požehnaný Hospodin, Bôh Izraelov, ktorý dal dnes toho, ktorý by sedel na mojom tróne, a moje oči to vidia.

48. [48] Voici encore ce qu'a dit le roi: Béni soit l'Eternel, le Dieu d'Israël, qui m'a donné aujourd'hui un successeur sur mon trône, et qui m'a permis de le voir!

49. And all the guests that were with Adonijah were afraid, and rose up, and went every man his way.

49. [49] Akkor megrettenének, és felkelének mindnyájan a hivatalosok, a kik Adóniával valának, és kiki mind dolgára méne.

49. [49] Daarop het al die genooides wat by Adonia was, verskrik opgestaan en elkeen sy pad gegaan.

49. [49] Vtedy sa predesili a vstali všetci pozvaní, ktorí boli za Adoniáša, a išli každý svojou cestou.

49. [49] Tous les conviés d'Adonija furent saisis d'épouvante; ils se levèrent et s'en allèrent chacun de son côté.

50. And Adonijah feared because of Solomon, and arose, and went, and caught hold on the horns of the altar.

50. [50] De Adónia félt Salamontól, és felkészülve elfutott, és megragadta az oltárnak szarvait.

50. [50] Maar Adonia was bevrees vir Salomo en het opgestaan en heengegaan en die horings van die altaar vasgehou.

50. [50] A Adoniáš bojac sa Šalamúna vstal a odišiel a chytil sa rohov oltára.

50. [50] Adonija eut peur de Salomon; il se leva aussi, s'en alla, et saisit les cornes de l'autel.

51. And it was told Solomon, saying, Behold, Adonijah feareth king Solomon: for, lo, he hath caught hold on the horns of the altar, saying, Let king Solomon swear unto me today that he will not slay his servant with the sword.

51. [51] Hírül adák pedig Salamonnak ilyen szókkal: Ímé Adónia Salamon királytól való féltében megfogá az oltárnak szarvait, ezt mondván: Esküdjék meg ma nékem Salamon király, hogy meg nem öli az ő szolgáját fegyverrel.

51. [51] Toe is daar aan Salomo meegedeel en gesê: Kyk, Adonia is bevrees vir koning Salomo; en kyk, hy hou die horings van die altaar vas en sê: Laat koning Salomo eers vir my sweer dat hy sy dienaar nie met die swaard sal ombring nie.

51. [51] A oznámili Šalamúnovi a riekli: Hľa, Adoniáš sa bojí kráľa Šalamúna a hľa, drží sa rohov oltára a hovorí: Nech mi prisahá dnes kráľ Šalamún, že nezabije svojho služobníka mečom.

51. [51] On vint dire à Salomon: Voici, Adonija a peur du roi Salomon, et il a saisi les cornes de l'autel, en disant: Que le roi Salomon me jure aujourd'hui qu'il ne fera point mourir son serviteur par l'épée!

52. And Solomon said, If he will show himself a worthy man, there shall not an hair of him fall to the earth: but if wickedness shall be found in him, he shall die.

52. [52] És monda Salamon: Ha jámbor lészen, [egy] hajszál fejéről le nem esik a földre; de ha gonoszság találtatik ő benne, meg kell halnia.

52. [52] Daarop sê Salomo: As hy 'n betroubare man sal wees, sal geen haar van hom op die aarde val nie; maar as daar kwaad in hom gevind word, moet hy sterwe.

52. [52] A Šalamún riekol: Ak bude statočným mužom chrabrým, ani jeho vlas nepadne na zem, ale jestli sa najde na ňom zlé, zomrie.

52. [52] Salomon dit: S'il se montre un honnête homme, il ne tombera pas à terre un de ses cheveux; mais s'il se trouve en lui de la méchanceté, il mourra.

53. So king Solomon sent, and they brought him down from the altar. And he came and bowed himself to king Solomon: and Solomon said unto him, Go to thine house.

53. [53] Elkülde azért Salamon király, és elhozák őt az oltártól; és eljövén meghajtá magát Salamon király előtt; és monda Salamon király: Menj el a te házadhoz.

53. [53] En koning Salomo het gestuur, en hulle het hom van die altaar afgebring, en hy het ingekom en hom voor koning Salomo neergebuig. En Salomo het vir hom gesê: Gaan na jou huis.

53. [53] Potom poslal kráľ Šalamún, aby ho doviedli od oltára dolu. A keď prišiel, poklonil sa kráľovi Šalamúnovi. A Šalamún mu povedal: Idi do svojho domu.

53. [53] Et le roi Salomon envoya des gens, qui le firent descendre de l'autel. Il vint se prosterner devant le roi Salomon, et Salomon lui dit: Va dans ta maison.