Proverbs - 1

1. The proverbs of Solomon the son of David, king of Israel;

1. [1] Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,

1. [1] Die spreuke van Salomo, die seun van Dawid, die koning van Israel,

1. [1] Príslovia Šalamúna, syna Dávidovho, izraelského kráľa,

1. [1] Proverbes de Salomon, fils de David, roi d'Israël,

2. To know wisdom and instruction; to perceive the words of understanding;

2. [2] Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;

2. [2] om wysheid en tug te ken, om woorde van insig te verstaan,

2. [2] poznať múdrosť a kázeň, porozumieť slovám rozumnosti,

2. [2] Pour connaître la sagesse et l'instruction, Pour comprendre les paroles de l'intelligence;

3. To receive the instruction of wisdom, justice, and judgment, and equity;

3. [3] Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;

3. [3] om aan te neem tug wat verstandig maak, geregtigheid en reg en regverdigheid;

3. [3] dosiahnuť kázne rozumu, spravedlivosti, súdu a priamosti,

3. [3] Pour recevoir des leçons de bon sens, De justice, d'équité et de droiture;

4. To give subtilty to the simple, to the young man knowledge and discretion.

4. [4] Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.

4. [4] om aan die eenvoudiges skranderheid te gee, aan die jongeling kennis en oorleg;

4. [4] dať prostým opatrnosť, mládencovi známosť a dômyselnosť.

4. [4] Pour donner aux simples du discernement, Au jeune homme de la connaissance et de la réflexion.

5. A wise man will hear, and will increase learning; and a man of understanding shall attain unto wise counsels:

5. [5] Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.

5. [5] laat die wyse luister, dan sal hy insig vermeerder, en die verstandige sal verstandige gedagtes verkry,

5. [5] Nech čuje múdry a priberie naučenia, a rozumný tak nadobudne schopnosti spravovať.

5. [5] Que le sage écoute, et il augmentera son savoir, Et celui qui est intelligent acquerra de l'habileté,

6. To understand a proverb, and the interpretation; the words of the wise, and their dark sayings.

6. [6] Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.

6. [6] om 'n spreuk en beeldspraak te verstaan, die woorde van die wyse manne en hulle raaisels.

6. [6] Sú to veci na porozumenie prísloviu a podobenstvu, slovám múdrych a ich záhadným rečiam hlbokým.

6. [6] Pour saisir le sens d'un proverbe ou d'une énigme, Des paroles des sages et de leurs sentences.

7. The fear of the LORD is the beginning of knowledge: but fools despise wisdom and instruction.

7. [7] Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.

7. [7] Die vrees van die HERE is die beginsel van die kennis; sotte verag wysheid en tug.

7. [7] Bázeň Hospodinova je počiatkom známosti; múdrosťou a kázňou pohŕdajú blázni.

7. [7] La crainte de l'Eternel est le commencement de la science; Les insensés méprisent la sagesse et l'instruction.

8. My son, hear the instruction of thy father, and forsake not the law of thy mother:

8. [8] Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.

8. [8] My seun, luister na die tug van jou vader, en verwerp die onderwysing van jou moeder nie;

8. [8] Poslúchaj, môj synu, kázeň svojho otca a neopusti naučenia svojej matky.

8. [8] Ecoute, mon fils, l'instruction de ton père, Et ne rejette pas l'enseignement de ta mère;

9. For they shall be an ornament of grace unto thy head, and chains about thy neck.

9. [9] Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.

9. [9] want dit is 'n lieflike krans vir jou hoof en sierlike kettings vir jou hals.

9. [9] Lebo to bude ľúbezným vencom tvojej hlave a ozdobnou reťazou tvojmu hrdlu.

9. [9] Car c'est une couronne de grâce pour ta tête, Et une parure pour ton cou.

10. My son, if sinners entice thee, consent thou not.

10. [10] Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.

10. [10] My seun, as die sondaars jou wil verlei, moet jy nie inwillig nie;

10. [10] Môj synu, keby ťa nahovárali hriešnici, neprivoľ!

10. [10] Mon fils, si des pécheurs veulent te séduire, Ne te laisse pas gagner.

11. If they say, Come with us, let us lay wait for blood, let us lurk privily for the innocent without cause:

11. [11] Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;

11. [11] as hulle sê: Gaan saam met ons, laat ons loer op bloed, laat ons die onskuldige voorlê sonder oorsaak,

11. [11] Keby ti riekli: Nože poď s nami; nastrojíme krvi úklady; skryjeme sa proti nevinnému bez príčiny;

11. [11] S'ils disent: Viens avec nous! dressons des embûches, versons du sang, Tendons des pièges à celui qui se repose en vain sur son innocence,

12. Let us swallow them up alive as the grave; and whole, as those that go down into the pit:

12. [12] Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak;

12. [12] laat ons hulle lewendig verslind soos die doderyk en die gesondes soos die wat in die kuil neerdaal;

12. [12] pohltíme ich živých ako peklo a bezúhonných ako tých, ktorí sostupujú do jamy;

12. [12] Engloutissons-les tout vifs, comme le séjour des morts, Et tout entiers, comme ceux qui descendent dans la fosse;

13. We shall find all precious substance, we shall fill our houses with spoil:

13. [13] Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;

13. [13] allerhande kosbare goed sal ons vind, ons huise sal ons vol maak met buit;

13. [13] najdeme rôzny majetok drahocenný; naplníme svoje domy korisťou.

13. [13] Nous trouverons toute sorte de biens précieux, Nous remplirons de butin nos maisons;

14. Cast in thy lot among us; let us all have one purse:

14. [14] Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:

14. [14] jy sal jou lot onder ons werp, ons sal almal een beurs hê --

14. [14] Vrhni svoj los medzi nami; všetci budeme mať jeden mešec.

14. [14] Tu auras ta part avec nous, Il n'y aura qu'une bourse pour nous tous!

15. My son, walk not thou in the way with them; refrain thy foot from their path:

15. [15] Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;

15. [15] my seun, gaan nie met hulle saam op die weg nie, hou jou voet terug van hulle pad;

15. [15] Môj synu, nechoď na cestu s nimi; zdrž svoju nohu od ich chodníka!

15. [15] Mon fils, ne te mets pas en chemin avec eux, Détourne ton pied de leur sentier;

16. For their feet run to evil, and make haste to shed blood.

16. [16] Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.

16. [16] want hulle voete hardloop na die kwaad en haas hulle om bloed te vergiet;

16. [16] Pretože ich nohy bežia ku zlému, a ponáhľajú sa vyliať krv.

16. [16] Car leurs pieds courent au mal, Et ils ont hâte de répandre le sang.

17. Surely in vain the net is spread in the sight of any bird.

17. [17] Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:

17. [17] want die net word tevergeefs uitgesprei voor die oë van allerhande voëls:

17. [17] Lebo veď nadarmo sa rozprestiera sieť pred očami ktoréhokoľvek okrýdlenca.

17. [17] Mais en vain jette-t-on le filet Devant les yeux de tout ce qui a des ailes;

18. And they lay wait for their own blood; they lurk privily for their own lives.

18. [18] Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;

18. [18] so loer hulle op hul eie bloed, hulle lê hulleself voor.

18. [18] Ale oni úkladia svojej vlastnej krvi; skrývajú sa proti svojim dušiam.

18. [18] Et eux, c'est contre leur propre sang qu'ils dressent des embûches, C'est à leur âme qu'ils tendent des pièges.

19. So are the ways of every one that is greedy of gain; which taketh away the life of the owners thereof.

19. [19] Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.

19. [19] So gaan dit met almal wat onregverdige wins maak: dit ontneem sy besitter die lewe.

19. [19] Také sú cesty každého, kto dychtí po zisku; zisk odníma dušu svojho pána.

19. [19] Ainsi arrive-t-il à tout homme avide de gain; La cupidité cause la perte de ceux qui s'y livrent.

20. Wisdom crieth without; she uttereth her voice in the streets:

20. [20] A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.

20. [20] Die Wysheid roep hardop daarbuite, sy verhef haar stem op die pleine,

20. [20] Múdrosť volá hlasne vonku; vydáva svoj hlas na uliciach.

20. [20] La sagesse crie dans les rues, Elle élève sa voix dans les places:

21. She crieth in the chief place of concourse, in the openings of the gates: in the city she uttereth her words, saying,

21. [21] Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.

21. [21] op die hoek van die rumoerige strate roep sy, by die ingange van die poorte, in die stad, spreek sy haar woorde:

21. [21] Volá na hlavných miestach najrušnejších, pri vchodoch do brán, v meste hovorí svoje reči:

21. [21] Elle crie à l'entrée des lieux bruyants; Aux portes, dans la ville, elle fait entendre ses paroles:

22. How long, ye simple ones, will ye love simplicity? and the scorners delight in their scorning, and fools hate knowledge?

22. [22] Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!

22. [22] Hoe lank sal julle, eenvoudiges, die eenvoudigheid liefhê en die spotters lus hê om te spot en die dwase kennis haat?

22. [22] Až dokedy, hlúpi, budete milovať hlúposť, a posmievači dokedy budú obľubovať posmech a blázni nenávidieť známosť?

22. [22] Jusqu'à quand, stupides, aimerez-vous la stupidité? Jusqu'à quand les moqueurs se plairont-ils à la moquerie, Et les insensés haïront-ils la science?

23. Turn you at my reproof: behold, I will pour out my spirit unto you, I will make known my words unto you.

23. [23] Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.

23. [23] Wend julle tot my teregwysing, dan laat ek my gees vir julle uitstroom, wil ek my woorde aan julle bekend maak.

23. [23] Obráťte sa k môjmu karhaniu! Hľa, vydám vám zo seba svojho ducha a oznámim vám svoje slová!

23. [23] Tournez-vous pour écouter mes réprimandes! Voici, je répandrai sur vous mon esprit, Je vous ferai connaître mes paroles...

24. Because I have called, and ye refused; I have stretched out my hand, and no man regarded;

24. [24] Mivelhogy hívtalak [titeket,] és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;

24. [24] Omdat ek geroep en julle geweier het, ek my hand uitgestrek en niemand geluister het nie,

24. [24] No, preto, že som volala, a odopierali ste; vystierala som svoju ruku, a nebolo nikoho, kto by bol pozoroval ušima;

24. [24] Puisque j'appelle et que vous résistez, Puisque j'étends ma main et que personne n'y prend garde,

25. But ye have set at nought all my counsel, and would none of my reproof:

25. [25] És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:

25. [25] en julle al my raad nie opgevolg en van my teregwysing nie wou geweet het nie,

25. [25] ale ste pustili naprázdno každú moju radu a môjho karhania ste nechceli,

25. [25] Puisque vous rejetez tous mes conseils, Et que vous n'aimez pas mes réprimandes,

26. I also will laugh at your calamity; I will mock when your fear cometh;

26. [26] Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.

26. [26] daarom sal ek ook lag by julle ondergang, ek sal spot as julle verskrikking kom;

26. [26] preto sa i ja budem smiať vo vašom nešťastí; budem sa posmievať, keď prijde to, čoho sa strachujete;

26. [26] Moi aussi, je rirai quand vous serez dans le malheur, Je me moquerai quand la terreur vous saisira,

27. When your fear cometh as desolation, and your destruction cometh as a whirlwind; when distress and anguish cometh upon you.

27. [27] Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.

27. [27] as julle verskrikking kom soos 'n onweer, en julle ondergang soos 'n stormwind aankom, as benoudheid en angs julle oorval.

27. [27] keď prijde to, čoho sa strachujete, jako búrka, a vaše nešťastie sa dovalí jako víchrica, keď prijde na vás súženie a úzkosť.

27. [27] Quand la terreur vous saisira comme une tempête, Et que le malheur vous enveloppera comme un tourbillon, Quand la détresse et l'angoisse fondront sur vous.

28. Then shall they call upon me, but I will not answer; they shall seek me early, but they shall not find me:

28. [28] Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.

28. [28] Dan sal hulle na my roep, maar ek sal nie antwoord nie; hulle sal my soek, maar my nie vind nie.

28. [28] Vtedy budú volať na mňa, ale sa neohlásim; budú ma pilne hľadať, skoro za rána, ale ma nenajdú,

28. [28] Alors ils m'appelleront, et je ne répondrai pas; Ils me chercheront, et ils ne me trouveront pas.

29. For that they hated knowledge, and did not choose the fear of the LORD:

29. [29] Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.

29. [29] Omdat hulle die kennis gehaat en die vrees van die HERE nie verkies het nie,

29. [29] zato, že nenávideli známosti a nevyvolili si bázne Hospodinovej;

29. [29] Parce qu'ils ont haï la science, Et qu'ils n'ont pas choisi la crainte de l'Eternel,

30. They would none of my counsel: they despised all my reproof.

30. [30] Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.

30. [30] van my raad nie wou weet nie, al my teregwysinge verag het,

30. [30] nechceli mojej rady, ale pohŕdali každým mojím káraním,

30. [30] Parce qu'ils n'ont point aimé mes conseils, Et qu'ils ont dédaigné toutes mes réprimandes,

31. Therefore shall they eat of the fruit of their own way, and be filled with their own devices.

31. [31] Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.

31. [31] daarom sal hulle eet van die vrug van hulle wandel en versadig word van hulle planne.

31. [31] a tak budú jesť z ovocia svojej cesty a nasýtia sa svojich rád.

31. [31] Ils se nourriront du fruit de leur voie, Et ils se rassasieront de leurs propres conseils,

32. For the turning away of the simple shall slay them, and the prosperity of fools shall destroy them.

32. [32] Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.

32. [32] Want hulle eie afkerigheid maak die eenvoudiges dood, en hulle eie sorgeloosheid rig die dwase te gronde;

32. [32] Lebo odvrátenie hlupcov ich samých zabije, a vlastná hriešna ubezpečenosť bláznov, tá ich zahubí.

32. [32] Car la résistance des stupides les tue, Et la sécurité des insensés les perd;

33. But whoso hearkeneth unto me shall dwell safely, and shall be quiet from fear of evil.

33. [33] A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.

33. [33] maar die wat na my luister, sal veilig woon en gerus wees teen die skrik vir die onheil.

33. [33] Ale ten, kto mňa poslúcha, bude bývať bezpečne a bude mať pokoj od strachu zo zlého.

33. [33] Mais celui qui m'écoute reposera avec assurance, Il vivra tranquille et sans craindre aucun mal.