2 Chronicles - 1

1. And Solomon the son of David was strengthened in his kingdom, and the LORD his God was with him, and magnified him exceedingly.

1. [1] Megerősödék királyságában Salamon, a Dávid fia; és az Úr az ő Istene vele volt, és őt igen felmagasztalá.

1. [1] En Salomo, die seun van Dawid, het hom versterk in sy koningskap; en die HERE sy God was met hom en het hom uitermate groot gemaak.

1. [1] A Šalamún, syn Dávidov, sa posilnil nad svojím kráľovstvom, a Hospodin, jeho Bôh, bol s ním a zveličil ho vysoko.

1. [1] Salomon, fils de David, s'affermit dans son règne; l'Eternel, son Dieu, fut avec lui, et l'éleva à un haut degré.

2. Then Solomon spake unto all Israel, to the captains of thousands and of hundreds, and to the judges, and to every governor in all Israel, the chief of the fathers.

2. [2] És szóla Salamon az egész Izráel népének, ezredeseknek, századosoknak, a bíráknak és egész Izráel minden előljáróinak [és] a családfőknek,

2. [2] En Salomo het met die hele Israel gespreek, met die owerstes oor duisend en oor honderd en met die regters en met elke vors in die hele Israel, die familiehoofde;

2. [2] A vtedy riekol Šalamún celému Izraelovi, veliteľom tisícov a stov a sudcom a všetkým kniežatám celého Izraela, hlavám otcov, aby išli do Gibeona.

2. [2] Salomon donna des ordres à tout Israël, aux chefs de milliers et de centaines, aux juges, aux princes de tout Israël, aux chefs des maisons paternelles;

3. So Solomon, and all the congregation with him, went to the high place that was at Gibeon; for there was the tabernacle of the congregation of God, which Moses the servant of the LORD had made in the wilderness.

3. [3] Hogy elmennének Salamon és az egész gyülekezet ő vele a magaslatra, mely Gibeonban vala; mert ott volt az Isten gyülekezetének sátora, melyet Mózes, az Úr szolgája csinált vala a pusztában;

3. [3] en hulle het gegaan, Salomo en die hele vergadering saam met hom, na die hoogte wat by G¡beon is; want daar was die tent van samekoms van God wat Moses, die kneg van die HERE, in die woestyn gemaak het.

3. [3] A tak išli, Šalamún i celé shromaždenie s ním, na výšinu, ktorá bola v Gibeone; lebo tam bol stán shromaždenia Božieho, ktorý bol učinil Mojžiš, služobník Hospodinov, na púšti.

3. [3] et Salomon se rendit avec toute l'assemblée au haut lieu qui était à Gabaon. Là se trouvait la tente d'assignation de Dieu, faite dans le désert par Moïse, serviteur de l'Eternel;

4. But the ark of God had David brought up from Kirjathjearim to the place which David had prepared for it: for he had pitched a tent for it at Jerusalem.

4. [4] De az Isten ládáját Dávid már felvitte volt Kirját-Jeárimból arra a [helyre,] melyet készített számára Dávid; mert sátort állított fel számára Jeruzsálemben.

4. [4] Maar Dawid het die ark van God uit Kirjat-Je rim laat bring na die plek wat Dawid daarvoor ingerig het; want hy het daarvoor 'n tent in Jerusalem opgeslaan.

4. [4] Ale truhlu Božiu bol dopravil Dávid z Kirjat-jearima hore na miesto, ktoré jej bol pripravil, on Dávid, lebo jej bol roztiahol stán v Jeruzaleme.

4. [4] mais l'arche de Dieu avait été transportée par David de Kirjath-Jearim à la place qu'il lui avait préparée, car il avait dressé pour elle une tente à Jérusalem.

5. Moreover the brazen altar, that Bezaleel the son of Uri, the son of Hur, had made, he put before the tabernacle of the LORD: and Solomon and the congregation sought unto it.

5. [5] A rézoltár azonban, melyet Bésaléel, az Uri fia csinált, a ki a Huri fia volt, ott volt az Úr sátora előtt; felkeresé tehát azt Salamon és a gyülekezet.

5. [5] Ook die koperaltaar wat Bes leël, die seun van Uri, die seun van Hur, gemaak het, was daar voor die tabernakel van die HERE; en Salomo en die vergadering het dit besoek.

5. [5] Avšak medený oltár, ktorý bol urobil Becaleel, syn Úriho, syna Húrovho, bol tam pred príbytkom Hospodinovým. A Šalamún ho vyhľadával i shromaždenie.

5. [5] Là se trouvait aussi, devant le tabernacle de l'Eternel, l'autel d'airain qu'avait fait Betsaleel, fils d'Uri, fils de Hur. Salomon et l'assemblée cherchèrent l'Eternel.

6. And Solomon went up thither to the brazen altar before the LORD, which was at the tabernacle of the congregation, and offered a thousand burnt offerings upon it.

6. [6] És áldozék ott Salamon a rézoltáron az Úr előtt, mely a gyülekezetnek sátorában vala, áldozék azon ezer égőáldozatot.

6. [6] En Salomo het daar op die koperaltaar wat by die tent van samekoms behoort het, voor die aangesig van die HERE geoffer en daarop duisend brandoffers gebring.

6. [6] A Šalamún tam obetoval pred Hospodinom na medenom oltári, ktorý patril stánu shromaždenia, a obetoval na ňom tisíc zápalných obetí.

6. [6] Et ce fut là, sur l'autel d'airain qui était devant la tente d'assignation, que Salomon offrit à l'Eternel mille holocaustes.

7. In that night did God appear unto Solomon, and said unto him, Ask what I shall give thee.

7. [7] Azon éjszaka megjelenék az Isten Salamonnak, és monda néki: Kérj a mit akarsz, hogy adjak néked.

7. [7] In dieselfde nag het God aan Salomo verskyn en aan hom gesê: Begeer wat Ek jou moet gee.

7. [7] Tej noci sa ukázal Bôh Šalamúnovi a riekol mu: Žiadaj si, čo ti mám dať!

7. [7] Pendant la nuit, Dieu apparut à Salomon et lui dit: Demande ce que tu veux que je te donne.

8. And Solomon said unto God, Thou hast showed great mercy unto David my father, and hast made me to reign in his stead.

8. [8] És monda Salamon az Istennek: Te nagy irgalmasságot cselekedtél az én atyámmal, Dáviddal; és ő helyette engemet királylyá tettél.

8. [8] En Salomo het tot God gespreek: U het aan my vader Dawid 'n groot guns bewys en my in sy plek koning gemaak.

8. [8] Na to povedal Šalamún Bohu: Ty si učinil Dávidovi, môjmu otcovi, veľkú milosť a tiež i mňa si učinil kráľom namiesto neho.

8. [8] Salomon répondit à Dieu: Tu as traité David, mon père, avec une grande bienveillance, et tu m'as fait régner à sa place.

9. Now, O LORD God, let thy promise unto David my father be established: for thou hast made me king over a people like the dust of the earth in multitude.

9. [9] Most, oh Uram Isten, legyen állandó a te beszéded, [melyet szólottál volt] az én atyámnak, Dávidnak; mert te választottál engem királylyá e nép felett, mely [oly] sok, mint a földnek pora.

9. [9] HERE God, laat u woord aan my vader Dawid nou bewaarheid word; want U het my koning gemaak oor 'n volk talryk soos die stof van die aarde.

9. [9] Teraz tedy, Hospodine, Bože, nech stojí verne tvoje slovo u Dávida, môjho otca, lebo ty si ma učinil kráľom nad ľudom, ktorého je tak mnoho, jako je prachu na zemi.

9. [9] Maintenant, Eternel Dieu, que ta promesse à David, mon père, s'accomplisse, puisque tu m'as fait régner sur un peuple nombreux comme la poussière de la terre!

10. Give me now wisdom and knowledge, that I may go out and come in before this people: for who can judge this thy people, that is so great?

10. [10] Most azért adj nékem bölcseséget és tudományt, hogy a te néped előtt mind ki-, mind bemehessek; mert vajjon kicsoda kormányozhatja ezt a te nagy népedet?

10. [10] Gee my nou wysheid en kennis, dat ek voor hierdie volk kan uit-- en ingaan, want wie kan hierdie groot volk van U regeer?

10. [10] Preto teraz mi daj múdrosť a vedomosť, aby som vedel vychádzať pred týmto ľudom a vchádzať, lebo ktože by mohol súdiť tento tvoj ľud, tak veliký?!

10. [10] Accorde-moi donc de la sagesse et de l'intelligence, afin que je sache me conduire à la tête de ce peuple! Car qui pourrait juger ton peuple, ce peuple si grand?

11. And God said to Solomon, Because this was in thine heart, and thou hast not asked riches, wealth, or honor, nor the life of thine enemies, neither yet hast asked long life; but hast asked wisdom and knowledge for thyself, that thou mayest judge my people, over whom I have made thee king:

11. [11] Akkor monda az Isten Salamonnak: Minthogy ez volt a te szívedben, és nem kértél tőlem gazdagságot, kincset és tisztességet, avagy a téged gyűlölőknek lelkét, sem hosszú életet magadnak nem kértél, hanem kértél magadnak bölcseséget és tudományt, hogy kormányozhasd az én népemet, mely felett királylyá tettelek téged:

11. [11] Toe sê God aan Salomo: Omdat d¡t in jou hart gewees het, en jy nie rykdom, skatte en eer en die lewe van jou haters of selfs 'n lang lewe begeer het nie, maar wysheid en kennis vir jou begeer het om my volk waaroor Ek jou koning gemaak het, te kan regeer --

11. [11] Vtedy riekol Bôh Šalamúnovi: Preto, že to bolo v tvojom srdci, a že si nežiadal bohatstva pokladov ani slávy ani duše tých, ktorí ťa nenávidia, ani si nežiadal dlhého veku, ale že si si žiadal múdrosť a vedomosť, aby si mohol súdiť môj ľud, nad ktorým som ťa učinil kráľom,

11. [11] Dieu dit à Salomon: Puisque c'est là ce qui est dans ton coeur, puisque tu ne demandes ni des richesses, ni des biens, ni de la gloire, ni la mort de tes ennemis, ni même une longue vie, et que tu demandes pour toi de la sagesse et de l'intelligence afin de juger mon peuple sur lequel je t'ai fait régner,

12. Wisdom and knowledge is granted unto thee; and I will give thee riches, and wealth, and honor, such as none of the kings have had that have been before thee, neither shall there any after thee have the like.

12. [12] A bölcseséget és a tudományt megadtam néked, sőt gazdagságot, kincset és tisztességet is olyat adok néked, a melyhez hasonló nem volt sem az előtted, sem az utánad való királyoknak.

12. [12] daarom word die wysheid en die kennis aan jou gegee. Ek sal jou ook rykdom en skatte en eer gee soos die konings wat voor jou gewees het, nie gehad het nie, en soos njou nie sal wees nie.

12. [12] nuž daná ti je múdrosť a vedomosť, k čomu ti dám ešte i bohatstvo i poklady i slávu, jako toho nemali kráľovia, ktorí boli pred tebou, ani nebude mať niktorý tak mnoho po tebe.

12. [12] la sagesse et l'intelligence te sont accordées. Je te donnerai, en outre, des richesses, des biens et de la gloire, comme n'en a jamais eu aucun roi avant toi et comme n'en aura aucun après toi.

13. Then Solomon came from his journey to the high place that was at Gibeon to Jerusalem, from before the tabernacle of the congregation, and reigned over Israel.

13. [13] És visszatére Salamon Jeruzsálembe a Gibeon hegyéről, a gyülekezet sátora elől és uralkodék az Izráelen.

13. [13] En Salomo het van die hoogte wat by G¡beon is, van die tent van samekoms af, in Jerusalem aangekom, en hy het oor Israel geregeer.

13. [13] Potom prišiel Šalamún zo svojej cesty na výšinu, ktorá bola v Gibeone, zpred stánu shromaždenia do Jeruzalema a kraľoval nad Izraelom.

13. [13] Salomon revint à Jérusalem, après avoir quitté le haut lieu qui était à Gabaon et la tente d'assignation. Et il régna sur Israël.

14. And Solomon gathered chariots and horsemen: and he had a thousand and four hundred chariots, and twelve thousand horsemen, which he placed in the chariot cities, and with the king at Jerusalem.

14. [14] Szerze Salamon szekereket és lovagokat; és vala néki ezernégyszáz szekere és tizenkétezer lovagja, a kiket helyheztete a szekerek városaiba és Jeruzsálembe a király mellé.

14. [14] En Salomo het strydwaens en perderuiters versamel, sodat hy veertien honderd waens en twaalf duisend perderuiters gehad het; en hy het hulle in die stede vir die waens en by die koning in Jerusalem opgestel.

14. [14] A Šalamún nashromaždil vozov a jazdcov, takže mal tisíc štyristo vozov a dvanásť tisíc jazdcov, a umiestil ich v mestách vozov a u kráľa v Jeruzaleme.

14. [14] Salomon rassembla des chars et de la cavalerie; il avait quatorze cents chars et douze mille cavaliers, qu'il plaça dans les villes où il tenait ses chars et à Jérusalem près du roi.

15. And the king made silver and gold at Jerusalem as plenteous as stones, and cedar trees made he as the sycamore trees that are in the vale for abundance.

15. [15] És felhalmozá a király az ezüstöt és aranyat, mint a köveket, Jeruzsálemben; a czédrusfákat is felhalmozá, mint a vadfügefákat, melyek a lapályon nagy tömegben vannak.

15. [15] En die koning het die silwer en die goud in Jerusalem gemaak soos die klippe, en die seders het hy gemaak soos die wildevyebome wat in die Laeveld is, in menigte.

15. [15] A kráľ nahromadil striebra a zlata v Jeruzaleme jako kamenia a cedrového dreva nahromadil ako sykomôr, ktorých rastie na rovine množstvo.

15. [15] Le roi rendit l'argent et l'or aussi communs à Jérusalem que les pierres, et les cèdres aussi communs que les sycomores qui croissent dans la plaine.

16. And Solomon had horses brought out of Egypt, and linen yarn: the king's merchants received the linen yarn at a price.

16. [16] És Salamonnak hoznak vala lovakat Égyiptomból; mert a király kereskedői sereggel vették volt meg a lovakat szabott áron.

16. [16] En die uitvoer van perde vir Salomo het plaasgevind uit Egipte en uit Kw,; handelaars van die koning het hulle uit Kw, gaan haal teen koopprys.

16. [16] Kone dovádzali Šalamúnovi z Egypta, a hromada kupcov kráľových brala odtiaľ hromadu koní za peniaze.

16. [16] C'était de l'Egypte que Salomon tirait ses chevaux; une caravane de marchands du roi allait les chercher par troupes à un prix fixe;

17. And they fetched up, and brought forth out of Egypt a chariot for six hundred shekels of silver, and an horse for an hundred and fifty: and so brought they out horses for all the kings of the Hittites, and for the kings of Syria, by their means.

17. [17] És mikor feljőnek vala, hozának Égyiptomból egy szekeret hatszáz ezüst [siklusért,] egy-egy lovat százötven ezüst [siklusért;] és ugyan csak ők szállították ezeket a Hitteusok minden királyainak és Siria királyainak.

17. [17] En hulle het uit Egipte 'n wa laat optrek en dit uitgevoer vir ses honderd sikkels silwer en 'n perd vir honderd en vyftig; en so is dit vir al die konings van die Hetiete en die konings van Aram deur hulle uitgevoer.

17. [17] A tak privážali hore a vyvážali z Egypta voz za šesťsto šeklov striebra a koňa za stopäťdesiat a tak vodili odtiaľ svojou rukou, jako sprostredkovatelia, pre všetkých kráľov Hetejov a pre kráľov Sýrie.

17. [17] on faisait monter et sortir d'Egypte un char pour six cents sicles d'argent, et un cheval pour cent cinquante sicles. Ils en amenaient de même avec eux pour tous les rois des Héthiens et pour les rois de Syrie.

18. [18] En Arp gsad was die vader van Selag, en Selag van Heber.

19. [19] En vir Heber is twee seuns gebore; die naam van die een was Peleg, want in sy dae het die aardbewoners verdeeld geraak; en sy broer se naam was Joktan.

20. [20] En Joktan was die vader van Almodad en Selef en Hasarm wet en Jerag,

21. [21] en Hadoram en Usal en Dikla,

22. [22] en Ebal en Ab¡mael en Skeba,

23. [23] en Ofir en Haw¡la en Jobab. Hulle almal was seuns van Joktan.

24. [24] Sem, Arp gsad, Selag,

25. [25] Heber, Peleg, Rehu,

26. [26] Serug, Nahor, Tera,

27. [27] Abram; dit is Abraham.

28. [28] Die seuns van Abraham was Isak en Ismael.

29. [29] Dit is hulle geslagsregister: die eersgeborene van Ismael was N,bajot, en Kedar en Adbeël en Mibsam,

30. [30] Misma en Duma, Massa, Hadad en Tema,

31. [31] Jetur, Nafis en Kedma; hulle was die seuns van Ismael.

32. [32] En die seuns van Ketura, die byvrou van Abraham. Sy het gebaar: Simran en Joksan en Medan en M¡dian en Jisbak en Suag. En die seuns van Joksan was Skeba en Dedan.

33. [33] En die seuns van M¡dian was: Efa en Efer en Henog en Ab¡da en ldaä. Hulle almal was seuns van Ketura.

34. [34] En Abraham was die vader van Isak. Die seuns van Isak was Esau en Israel;

35. [35] die seuns van Esau: lifas, R,huel en Jehus en J elam en Korag.

36. [36] Die seuns van lifas was: Teman en Omar, Sefi en G etam, Kenas en Timna en Amalek.

37. [37] Die seuns van R,huel was: N hat, Serag, Samma en Missa.

38. [38] En die seuns van Se‹r was: Lotan en Sobal en S¡beon en Ana en Dison en Eser en Disan.

39. [39] En die seuns van Lotan was Hori en Homam; en die suster van Lotan was Timna.

40. [40] Die seuns van Sobal was: Aljan en Man hat en Ebal, Sefi en Onam; en die seuns van S¡beon was Aja en Ana.

41. [41] Die seuns van Ana was: Dison; en die seuns van Dison was: Hamran en Esban en Jitran en Keran.

42. [42] Die seuns van Eser was: Bilhan en S äwan en J äkan. Die seuns van Disan was Us en Aran.

43. [43] En dit is die konings wat in die land Edom geregeer het voordat daar 'n koning oor die kinders van Israel geregeer het: Bela, die seun van Beor; en die naam van sy stad was Dinh ba;

44. [44] en Bela het gesterwe, en in sy plek het geregeer Jobab, die seun van Serag, uit Bosra.

45. [45] En Jobab het gesterwe, en Husam, uit die land van die Temaniete, het in sy plek geregeer.

46. [46] En Husam het gesterwe, en Hadad, die seun van Bedad, wat die Midianiete in die veld van Moab verslaan het, het in sy plek geregeer; en die naam van sy stad was Awit.

47. [47] En Hadad het gesterwe, en Samla uit M sreka het in sy plek geregeer.

48. [48] En Samla het gesterwe, en Saul uit R,hobot, aan die rivier, het in sy plek geregeer.

49. [49] En Saul het gesterwe, en Baäl-H nan, die seun van Akbor, het in sy plek geregeer.

50. [50] Nadat Baäl-H nan gesterf het, het Hadad in sy plek geregeer; en die naam van sy stad was Pahi; en die naam van sy vrou was Mehet beël, die dogter van Matred, die dogter van M,sahab.

51. [51] Toe Hadad gesterf het, was die vorste van Edom: die vors Timna, die vors Alja, die vors Jetet,

52. [52] die vors Oholib ma, die vors Ela, die vors Pinon,

53. [53] die vors Kenas, die vors Teman, die vors Mibsar,

54. [54] die vors M gdiël, die vors Iram; dit was die vorste van Edom.