Ecclesiastes - 1

1. [1] Slová kazateľa, syna Dávidovho, kráľa v Jeruzaleme.

1. The words of the Preacher, the son of David, king in Jerusalem.

1. [1] Die woorde van die Prediker, die seun van Dawid, die koning in Jerusalem.

1. [1] Paroles de l'Ecclésiaste, fils de David, roi de Jérusalem.

1. [1] A prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának beszédei.

2. Vanity of vanities, saith the Preacher, vanity of vanities; all is vanity.

2. [2] Márnosť márností, riekol kazateľ; márnosť márností a všetko márnosť.

2. [2] Alles tevergeefs, sê die Prediker, alles tevergeefs, dit is alles tevergeefs!

2. [2] Felette nagy hiábavalóság, azt mondja a prédikátor; felette nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!

2. [2] Vanité des vanités, dit l'Ecclésiaste, vanité des vanités, tout est vanité.

3. [3] Aký užitok má človek zo všetkej svojej trudnej práce, ktorou sa trudí pod slnkom?

3. [3] Watter voordeel het die mens van al sy moeite waarmee hy hom vermoei onder die son?

3. [3] Quel avantage revient-il à l'homme de toute la peine qu'il se donne sous le soleil?

3. What profit hath a man of all his labour which he taketh under the sun?

3. [3] Micsoda haszna van az embernek minden ő munkájában, melylyel munkálkodik a nap alatt?

4. [4] Pokolenie ide, a pokolenie prijde, a zem stojí na veky.

4. [4] Die een geslag gaan, en die ander geslag kom, en die aarde bly vir ewig staan.

4. [4] Une génération s'en va, une autre vient, et la terre subsiste toujours.

4. One generation passeth away, and another generation cometh: but the earth abideth for ever.

4. [4] Egyik nemzetség elmegy, és a másik eljő; a föld pedig mindörökké megmarad.

5. The sun also ariseth, and the sun goeth down, and hasteth to his place where he arose.

5. [5] És a nap feltámad, és elnyugszik a nap; és az ő helyére siet, a hol ő [ismét] feltámad.

5. [5] En die son gaan op, en die son gaan onder, en hy hyg na die plek waar hy opgaan.

5. [5] Le soleil se lève, le soleil se couche; il soupire après le lieu d'où il se lève de nouveau.

5. [5] A slnko vychádza a slnko zachádza a chvatom spiecha k svojemu miestu, kde zase vychádza.

6. [6] Ide k poludniu a obracia sa k polnoci; obracajúc sa hneď sem hneď ta, tak ide ta vietor, a na svojich okruhoch zase sa navracia vietor.

6. The wind goeth toward the south, and turneth about unto the north; it whirleth about continually, and the wind returneth again according to his circuits.

6. [6] Siet délre, és átmegy észak felé; körbe-körbe siet a szél, és a maga keringéséhez visszatér a szél.

6. [6] Le vent se dirige vers le midi, tourne vers le nord; puis il tourne encore, et reprend les mêmes circuits.

6. [6] Die wind gaan na die suide en slaan om na die noorde, gaan altyddeur rond, en die wind keer na sy kringloop terug.

7. All the rivers run into the sea; yet the sea is not full; unto the place from whence the rivers come, thither they return again.

7. [7] Al die strome loop in die see, en tog word die see nie vol nie; na die plek waarheen die riviere loop, daarheen loop hulle altyd weer.

7. [7] Minden folyóvíz siet a tengerbe; mindazáltal a tenger mégis meg nem telik: akármicsoda helyre a folyóvizek siessenek, ugyanazon helyre térnek vissza.

7. [7] Všetky rieky tečú do mora, a more nie je preplnené; na to miesto, z ktorého tečú rieky, ta sa zase navracujú, aby zase tiekly.

7. [7] Tous les fleuves vont à la mer, et la mer n'est point remplie; ils continuent à aller vers le lieu où ils se dirigent.

8. [8] Toutes choses sont en travail au delà de ce qu'on peut dire; l'oeil ne se rassasie pas de voir, et l'oreille ne se lasse pas d'entendre.

8. [8] Všetky veci sú plné trudu; nemohol by to človek vypovedať; oko sa nenasýti hľadenia, a ucho sa nenaplní počúvaním.

8. [8] Al die dinge is so vermoeiend, geen mens kan dit uitspreek nie; die oog kry nie genoeg van sien nie, en die oor word nie vol van hoor nie.

8. [8] Minden dolgok [mint] fáradoznak, senki ki nem mondhatja; nem elégednék meg a szem látván, sem be nem teljesednék hallásával a fül.

8. All things are full of labour; man cannot utter it: the eye is not satisfied with seeing, nor the ear filled with hearing.

9. [9] Wat gewees het, dit sal daar weer wees; en wat gebeur het, dit sal weer gebeur, en daar is glad niks nuuts onder die son nie.

9. [9] Čo bolo, to i bude, a čo sa dialo, to sa i bude diať, ani nieto ničoho nového pod slnkom.

9. [9] Ce qui a été, c'est ce qui sera, et ce qui s'est fait, c'est ce qui se fera, il n'y a rien de nouveau sous le soleil.

9. [9] A mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután is történik; és semmi nincs új dolog a nap alatt.

9. The thing that hath been, it is that which shall be; and that which is done is that which shall be done: and there is no new thing under the sun.

10. [10] Ak i je nejaká vec, o ktorej niekto povie: Pozri, toto je nové, už to bolo dávno za vekov, ktoré boly pred nami.

10. [10] S'il est une chose dont on dise: Vois ceci, c'est nouveau! cette chose existait déjà dans les siècles qui nous ont précédés.

10. [10] Is daar iets waarvan 'n mens kan sê: Kyk hier, dit is nuut? Dit was lankal daar in die ou tyd wat voor ons gewees het.

10. [10] Van valami, a miről mondják: nézd ezt, új ez; régen volt már száz esztendőkön át, melyek mi előttünk voltak.

10. Is there any thing whereof it may be said, See, this is new? it hath been already of old time, which was before us.

11. [11] Nieto pamäti predošlým pokoleniam, ani budúcim, ktoré povstanú, nebude pamäti u tých, ktorí povstanú potom.

11. There is no remembrance of former things; neither shall there be any remembrance of things that are to come with those that shall come after.

11. [11] Daar is geen nagedagtenis van die voorvaders nie; en ook van die nageslagte wat kom, sal daar geen nagedagtenis wees by die wat later sal wees nie.

11. [11] Nincs emlékezet az előbbiekről; azonképen az utolsó dolgokról is, melyek jövendők, nem lesz emlékezet azoknál, a kik azután lesznek.

11. [11] On ne se souvient pas de ce qui est ancien; et ce qui arrivera dans la suite ne laissera pas de souvenir chez ceux qui vivront plus tard.

12. [12] Ja, kazateľ, som bol kráľom nad Izraelom v Jeruzaleme

12. I the Preacher was king over Israel in Jerusalem.

12. [12] Ek, Prediker, was koning oor Israel in Jerusalem.

12. [12] Moi, l'Ecclésiaste, j'ai été roi d'Israël à Jérusalem.

12. [12] Én prédikátor, királya voltam Izráelnek Jeruzsálemben.

13. [13] a priložil som svoje srdce k tomu, aby som hľadal a zkúmal v múdrosti všetko, čo sa deje pod nebom. Je to trudné zamestnanie, ktoré dal Bôh synom človeka, aby sa ním trápili.

13. [13] És adám az én elmémet mindazok vizsgálására és bölcsen való tudakozására, melyek lesznek az ég alatt. Ez gonosz hiábavaló foglalatosság, melyet adott Isten az emberek fiainak, hogy gyötrődjenek vele.

13. [13] En ek het my hart daarop gerig om met wysheid te ondersoek en na te speur alles wat onder die hemel gebeur. Dit is 'n moeilike taak wat God aan die mensekinders gegee het om hulle daarmee te kwel.

13. [13] J'ai appliqué mon coeur à rechercher et à sonder par la sagesse tout ce qui se fait sous les cieux: c'est là une occupation pénible, à laquelle Dieu soumet les fils de l'homme.

13. And I gave my heart to seek and search out by wisdom concerning all things that are done under heaven: this sore travail hath God given to the sons of man to be exercised therewith.

14. I have seen all the works that are done under the sun; and, behold, all is vanity and vexation of spirit.

14. [14] Ek het al die werke gesien wat onder die son gedoen word, en kyk, dit was alles tevergeefs en 'n gejaag na wind.

14. [14] Videl som všetky skutky, ktoré sa dejú pod slnkom, a hľa, všetko je márnosť a honba po vetre.

14. [14] Láttam minden dolgokat, melyek lesznek a nap alatt, és ímé minden csak hiábavalóság, és a léleknek gyötrelme!

14. [14] J'ai vu tout ce qui se fait sous le soleil; et voici, tout est vanité et poursuite du vent.

15. [15] To, čo je krivé, nedá sa narovnať, a nedostatok sa nedá vypočítať.

15. [15] Az egyenetlen meg nem egyenesíthető, és a fogyatkozás meg nem számlálható.

15. [15] Ce qui est courbé ne peut se redresser, et ce qui manque ne peut être compté.

15. [15] Wat krom is, kan nie reguit word nie, en wat ontbreek, kan nie getel word nie.

15. That which is crooked cannot be made straight: and that which is wanting cannot be numbered.

16. [16] J'ai dit en mon coeur: Voici, j'ai grandi et surpassé en sagesse tous ceux qui ont dominé avant moi sur Jérusalem, et mon coeur a vu beaucoup de sagesse et de science.

16. [16] Hovoril som so svojím srdcom a riekol som: Hľa, nadobudol som veľkej a vše väčšej múdrosti nad všetkých, ktorí boli predo mnou nad Jeruzalemom, a moje srdce videlo mnoho múdrosti a vedomosti,

16. I communed with mine own heart, saying, Lo, I am come to great estate, and have gotten more wisdom than all they that have been before me in Jerusalem: yea, my heart had great experience of wisdom and knowledge.

16. [16] Szóltam az én elmémmel, mondván: ímé, én nagygyá lettem, és gyűjtöttem bölcseséget mindazok felett, a kik fők voltak én előttem Jeruzsálemben, és az én elmém bőven látott bölcseséget és tudományt!

16. [16] Ek het met myself gespreek en gesê: Kyk,,k het groot en altyd groter wysheid verwerf bo almal wat voor my oor Jerusalem gewees het, en my hart het baie wysheid en kennis gesien.

17. And I gave my heart to know wisdom, and to know madness and folly: I perceived that this also is vexation of spirit.

17. [17] preto som priložil svoje srdce poznať múdrosť a poznať nerozum a bláznovstvo, ale som poznal, že aj to je shon po vetre;

17. [17] Adtam annakfelette az én elmémet a bölcseségnek tudására, és az esztelenségnek és bolondságnak megtudására. Megtudtam, hogy ez is a lélek gyötrelme.

17. [17] Maar toe ek my hart daarop gerig het om wysheid en kennis, onverstandigheid en dwaasheid te leer ken, het ek ingesien dat dit ook 'n gejaag na wind is.

17. [17] J'ai appliqué mon coeur à connaître la sagesse, et à connaître la sottise et la folie; j'ai compris que cela aussi c'est la poursuite du vent.

18. For in much wisdom is much grief: and he that increaseth knowledge increaseth sorrow.

18. [18] lebo kde je mnoho múdrosti, tam i mnoho hnevu, a ten, kto rozmnožuje vedomosť, rozmnožuje bolesť.

18. [18]

18. [18] Want by baie wysheid is baie verdriet, en wie kennis vermeerder, vermeerder smart.

18. [18] Car avec beaucoup de sagesse on a beaucoup de chagrin, et celui qui augmente sa science augmente sa douleur.