Acts - 7

1. Then said the high priest, Are these things so?

1. [1] Monda pedig a főpap: Vajjon így vannak-é hát ezek?

1. [1] Toe sê die hoëpriester: Is hierdie dinge dan so?

1. [1] A najvyšší kňaz povedal: Či je teda tomu tak?

1. [1] Le souverain sacrificateur dit: Les choses sont-elles ainsi?

2. And he said, Men, brethren, and fathers, hearken; The God of glory appeared unto our father Abraham, when he was in Mesopotamia, before he dwelt in Charran,

2. [2] Ő pedig monda: Férfiak, atyámfiai és atyák, halljátok meg! A dicsőségnek Istene megjelenék a mi atyánknak, Ábrahámnak, mikor Mezopotámiában vala, minekelőtte Háránban lakott,

2. [2] En hy sê: Broeders en vaders, luister! Die God van die heerlikheid het verskyn aan ons vader Abraham toe hy in Mesopot mië was, voordat hy in Haran gewoon het,

2. [2] A on riekol: Mužovia bratia a otcovia, počujte! Bôh slávy sa ukázal nášmu otcovi Abrahámovi, keď bol v Mezopotámii, prv ako býval v Chárane,

2. [2] Etienne répondit: Hommes frères et pères, écoutez! Le Dieu de gloire apparut à notre père Abraham, lorsqu'il était en Mésopotamie, avant qu'il s'établît à Charran;

3. And said unto him, Get thee out of thy country, and from thy kindred, and come into the land which I shall shew thee.

3. [3] És monda néki: Eredj ki a te földedből és a te nemzetséged közül, és jer arra a földre, a melyet mutatok néked.

3. [3] en vir hom gesê: Trek uit jou land en uit jou familie, en kom na die land wat Ek jou sal wys.

3. [3] a povedal mu: Vyjdi zo svojej zeme a zo svojho príbuzenstva a poď do zeme, ktorú ti ukážem.

3. [3] et il lui dit: Quitte ton pays et ta famille, et va dans le pays que je te montrerai.

4. Then came he out of the land of the Chaldaeans, and dwelt in Charran: and from thence, when his father was dead, he removed him into this land, wherein ye now dwell.

4. [4] Akkor kimenvén a Káldeusok földéből, lakozék Háránban: és onnét, minekutána megholt az ő atyja, kihozta őt e földre, a melyen ti most laktok:

4. [4] Toe het hy getrek uit die land van die Chald,ërs en in Haran gaan woon; en ndie dood van sy vader het Hy hom daarvandaan laat verhuis na hierdie land waarin julle nou woon.

4. [4] Vtedy vyšiel zo zeme Chaldejov a býval v Chárane, a odtiaľ, keď zomrel jeho otec, ho prestehoval do tejto zeme, v ktorej teraz vy bývate.

4. [4] Il sortit alors du pays des Chaldéens, et s'établit à Charran. De là, après la mort de son père, Dieu le fit passer dans ce pays que vous habitez maintenant;

5. And he gave him none inheritance in it, no, not so much as to set his foot on: yet he promised that he would give it to him for a possession, and to his seed after him, when as yet he had no child.

5. [5] És nem adott néki abban örökséget csak egy lábnyomnyit is: és azt ígérte, hogy néki adja azt birtokul és az ő magvának ő utána, holott nem vala néki gyermeke.

5. [5] En Hy het hom geen erfdeel daarin gegee nie, selfs nie 'n voetbreed nie, maar Hy het belowe om dit aan hom en sy nageslag nhom as eiendom te gee, toe hy nog geen kind gehad het nie.

5. [5] A nedal mu v nej dedičstva ani na stopu nohy a zasľúbil, že mu ju dá do vlastníctva i jeho semenu po ňom, vtedy, keď ešte nemal dieťaťa.

5. [5] il ne lui donna aucune propriété en ce pays, pas même de quoi poser le pied, mais il promit de lui en donner la possession, et à sa postérité après lui, quoiqu'il n'eût point d'enfant.

6. And God spake on this wise, That his seed should sojourn in a strange land; and that they should bring them into bondage, and entreat them evil four hundred years.

6. [6] Szólt pedig az Isten akképen, hogy az ő magva zsellér lészen idegen földön, és szolgálat alá vetik azt, és nyomorgatják, négyszáz esztendeig.

6. [6] En God het aan hom d¡t gesê, dat sy nageslag bywoners in 'n vreemde land sou wees en die mense hulle tot slawe sou maak en mishandel, vier honderd jaar lank.

6. [6] A takto povedal Bôh, že totiž jeho semä bude pohostínom v cudzej zemi, a zotročia ho a budú s ním zle nakladať štyristo rokov.

6. [6] Dieu parla ainsi: Sa postérité séjournera dans un pays étranger; on la réduira en servitude et on la maltraitera pendant quatre cents ans.

7. And the nation to whom they shall be in bondage will I judge, said God: and after that shall they come forth, and serve me in this place.

7. [7] De azt a népet, melynek szolgálnak, én megítélem, monda az Isten: és ezek után kijőnek, és szolgálnak nékem e helyen.

7. [7] En die nasie aan wie hulle diensbaar sal wees, sal Ek oordeel, het God gesê; en daarna sal hulle uittrek en My in hierdie plek dien.

7. [7] Ale národ, ktorému budú slúžiť, budem ja súdiť, povedal Bôh, a potom vyjdú a budú mi svätoslúžiť na tomto mieste.

7. [7] Mais la nation à laquelle ils auront été asservis, c'est moi qui la jugerai, dit Dieu. Après cela, ils sortiront, et ils me serviront dans ce lieu-ci.

8. And he gave him the covenant of circumcision: and so Abraham begat Isaac, and circumcised him the eighth day; and Isaac begat Jacob; and Jacob begat the twelve patriarchs.

8. [8] És adta néki a körülmetélés szövetségét: és így nemzé Izsákot, és körülmetélé őt nyolczadnapon; és Izsák Jákóbot, és Jákób a tizenkét pátriárkhát.

8. [8] En Hy het hom die verbond van die besnydenis gegee, en so het hy die vader van Isak geword en hom op die agtste dag besny; en Isak het die vader van Jakob geword, en Jakob van die twaalf aartsvaders.

8. [8] A dal mu smluvu obriezky, a tak splodil Izáka a obrezal ho ôsmeho dňa, a Izák splodil Jakoba a Jakob dvanástich patriarchov.

8. [8] Puis Dieu donna à Abraham l'alliance de la circoncision; et ainsi, Abraham, ayant engendré Isaac, le circoncit le huitième jour; Isaac engendra et circoncit Jacob, et Jacob les douze patriarches.

9. And the patriarchs, moved with envy, sold Joseph into Egypt: but God was with him,

9. [9] A pátriárkhák pedig irígységből eladák Józsefet Égyiptomba; de Isten vele vala,

9. [9] En die aartsvaders was jaloers op Josef en het hom verkoop na Egipte toe; maar God was met hom

9. [9] A patriarchovia závidiac Jozefovi predali ho do Egypta, ale Bôh bol s ním

9. [9] Les patriarches, jaloux de Joseph, le vendirent pour être emmené en Egypte. Mais Dieu fut avec lui,

10. And delivered him out of all his afflictions, and gave him favour and wisdom in the sight of Pharaoh king of Egypt; and he made him governor over Egypt and all his house.

10. [10] És megszabadítá őt minden nyomorúságából, és ada néki kedvességet és bölcseséget a Faraó előtt, Égyiptom királya előtt, ki őt Égyiptom fölé és az ő egész háza fölé kormányzóul állatá.

10. [10] en het hom uit al sy verdrukkinge verlos en hom guns en wysheid geskenk voor Farao, die koning van Egipte; en die het hom goewerneur gemaak oor Egipte en oor sy hele huis.

10. [10] a vytrhol si ho zo všetkých jeho súžení a dal mu milosť a múdrosť pred faraonom, kráľom Egypta, a ustanovil ho za správcu nad Egyptom i nad celým svojím domom.

10. [10] et le délivra de toutes ses tribulations; il lui donna de la sagesse et lui fit trouver grâce devant Pharaon, roi d'Egypte, qui l'établit gouverneur d'Egypte et de toute sa maison.

11. Now there came a dearth over all the land of Egypt and Chanaan, and great affliction: and our fathers found no sustenance.

11. [11] Következék pedig éhség Égyiptom és Kanaán egész földére, és nagy nyomorúság; és nem találnak vala eledelt a mi atyáink.

11. [11] En 'n hongersnood en groot benoudheid het oor die hele Egipteland en Kanaän gekom, en ons vaders kon geen voedsel kry nie.

11. [11] Potom prišiel hlad na celý Egypt a na Kanaán a veľké súženie, a naši otcovia nachádzali potravín.

11. [11] Il survint une famine dans tout le pays d'Egypte, et dans celui de Canaan. La détresse était grande, et nos pères ne trouvaient pas de quoi se nourrir.

12. But when Jacob heard that there was corn in Egypt, he sent out our fathers first.

12. [12] Mikor pedig meghallotta Jákób, hogy Égyiptomban van gabona, elküldé először a mi atyáinkat.

12. [12] En toe Jakob hoor dat daar koring in Egipte was, het hy ons vaders die eerste keer uitgestuur.

12. [12] A keď počul Jakob, že je obilie v Egypte, vyslal najprv našich otcov,

12. [12] Jacob apprit qu'il y avait du blé en Egypte, et il y envoya nos pères une première fois.

13. And at the second time Joseph was made known to his brethren; and Joseph's kindred was made known unto Pharaoh.

13. [13] És második alkalommal fölismerék Józsefet testvérei, és a Faraó megtudá a József nemzetségét.

13. [13] En die tweede keer is Josef deur sy broers herken, en die afkoms van Josef het aan Farao bekend geword.

13. [13] a po druhé sa dal Jozef poznať svojim bratom, a faraon sa dozvedel o rode Jozefovom.

13. [13] Et la seconde fois, Joseph fut reconnu par ses frères, et Pharaon sut de quelle famille il était.

14. Then sent Joseph, and called his father Jacob to him, and all his kindred, threescore and fifteen souls.

14. [14] És József elküldvén, magához hívatá az ő atyját, Jákóbot, és egész hetvenöt lélekből álló nemzetségét.

14. [14] Toe het Josef gestuur en sy vader Jakob laat roep en sy hele familie, vyf en sewentig siele.

14. [14] Vtedy poslal Jozef povolať k sebe Jakoba, svojho otca, a celú svoju rodinu v sedemdesiatich piatich dušiach.

14. [14] Puis Joseph envoya chercher son père Jacob, et toute sa famille, composée de soixante-quinze personnes.

15. So Jacob went down into Egypt, and died, he, and our fathers,

15. [15] Leméne azért Jákób Égyiptomba, és meghala ő és a mi atyáink;

15. [15] En Jakob het afgetrek na Egipte en daar gesterwe, hy en ons vaders.

15. [15] A Jakob sišiel dolu do Egypta a zomrel on i naši otcovia,

15. [15] Jacob descendit en Egypte, où il mourut, ainsi que nos pères;

16. And were carried over into Sychem, and laid in the sepulchre that Abraham bought for a sum of money of the sons of Emmor the father of Sychem.

16. [16] És elvitetének Sikembe, és helyheztetének a sírba, melyet Ábrahám vett vala ezüstpénzen, Emmórnak, a Sikem [atyjának] fiaitól.

16. [16] En hulle is oorgebring na Sigem en weggelê in die graf wat Abraham vir 'n som geld gekoop het van die seuns van Hemor, die vader van Sigem.

16. [16] a preniesli ich do Sichema a pochovali v hrobe, ktorý bol kúpil Abrahám za cenu striebra od synov Emora, otca Sichemovho.

16. [16] et ils furent transportés à Sichem, et déposés dans le sépulcre qu'Abraham avait acheté, à prix d'argent, des fils d'Hémor, père de Sichem.

17. But when the time of the promise drew nigh, which God had sworn to Abraham, the people grew and multiplied in Egypt,

17. [17] Mikor pedig elközelgetett az ígéretnek ideje, melyet Isten esküvel ígért Ábrahámnak, megnevekedék a nép és megsokasodék Égyiptomban,

17. [17] En namate die tyd van die belofte wat God aan Abraham met 'n eed beloof het, nader kom, het die volk toegeneem en vermeerder in Egipte,

17. [17] Ale jako sa blížil čas zasľúbenia, ktoré s prísahou dal Bôh Abrahámovi, rástol ľud a množil sa v Egypte,

17. [17] Le temps approchait où devait s'accomplir la promesse que Dieu avait faite à Abraham, et le peuple s'accrut et se multiplia en Egypte,

18. Till another king arose, which knew not Joseph.

18. [18] Mindaddig, mígnem más király támada, ki nem ismeri vala Józsefet.

18. [18] totdat daar 'n ander koning opgestaan het wat nie vir Josef geken het nie.

18. [18] dokiaľ nepovstal iný kráľ nad Egyptom, ktorý neznal Jozefa.

18. [18] jusqu'à ce que parut un autre roi, qui n'avait pas connu Joseph.

19. The same dealt subtilly with our kindred, and evil entreated our fathers, so that they cast out their young children, to the end they might not live.

19. [19] Ez a mi nemzetségünkkel álnokul bánva nyomorgatta a mi atyáinkat, hogy magzataikat kitétesse, hogy életben ne maradjanak.

19. [19] Hy het listig met ons geslag te werk gegaan en ons vaders mishandel deur hulle te verplig om hul kindertjies weg te gooi, sodat hulle nie in die lewe behou kon word nie.

19. [19] Ten preľstil náš rod a tak trápil našich otcov, že museli vyhadzovať svoje nemluvňatá, aby nezostaly nažive.

19. [19] Ce roi, usant d'artifice contre notre race, maltraita nos pères, au point de leur faire exposer leurs enfants, pour qu'ils ne vécussent pas.

20. In which time Moses was born, and was exceeding fair, and nourished up in his father's house three months:

20. [20] Akkor születék Mózes, és ékes vala az Isten előtt. Ez három hónapig atyja házában tartaték.

20. [20] In die tyd is Moses gebore, en hy was wonderlik mooi. Drie maande lank is hy in die huis van sy vader versorg;

20. [20] V tom čase sa narodil Mojžiš a bol krásny Bohu, a chovali ho tri mesiace v dome jeho otca.

20. [20] A cette époque, naquit Moïse, qui était beau aux yeux de Dieu. Il fut nourri trois mois dans la maison de son père;

21. And when he was cast out, Pharaoh's daughter took him up, and nourished him for her own son.

21. [21] Mikor pedig kitétetett, a Faraó leánya felvevé, és felnevelé őt a saját fia gyanánt.

21. [21] en toe hy weggegooi is, het Farao se dogter hom opgeneem en hom as haar seun grootgemaak.

21. [21] A keď ho vyložili, zdvihla a vzala ho dcéra faraonova a vychovala si ho sebe za syna.

21. [21] et, quand il eut été exposé, la fille de Pharaon le recueillit, et l'éleva comme son fils.

22. And Moses was learned in all the wisdom of the Egyptians, and was mighty in words and in deeds.

22. [22] És Mózes taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére; és hatalmas vala beszédben és cselekedetben.

22. [22] En Moses is opgelei in al die wysheid van die Egiptenaars en was magtig in woorde en dade.

22. [22] A vyučili Mojžiša všetkej múdrosti Egypťanov, a bol mocný vo svojich slovách i skutkoch.

22. [22] Moïse fut instruit dans toute la sagesse des Egyptiens, et il était puissant en paroles et en oeuvres.

23. And when he was full forty years old, it came into his heart to visit his brethren the children of Israel.

23. [23] Mikor pedig negyvenéves kora betölt, eszébe jutott, hogy meglátogassa atyjafiait, az Izráel fiait.

23. [23] En nadat hy die ouderdom van veertig jaar bereik het, het dit in sy hart opgekom om sy broers, die kinders van Israel, te besoek;

23. [23] A keď mu bolo štyridsať rokov, vzišlo na jeho srdce, aby navštívil svojich bratov, synov Izraelových.

23. [23] Il avait quarante ans, lorsqu'il lui vint dans le coeur de visiter ses frères, les fils d'Israël.

24. And seeing one of them suffer wrong, he defended him, and avenged him that was oppressed, and smote the Egyptian:

24. [24] És mikor látta, hogy egyik bántalommal illettetik, megoltalmazá, és az égyiptomi embert megölvén, bosszút álla azért, a ki bosszúsággal illettetett.

24. [24] en toe hy sien dat iemand onreg aangedoen word, het hy hom verdedig en die man wat mishandel was, gewreek deur die Egiptenaar te verslaan.

24. [24] A vidiac ktoréhosi z nich, že sa mu krivdí, zastal sa ho a pomstil toho, ktorému sa diala krivda, zabijúc Egypťana.

24. [24] Il en vit un qu'on outrageait, et, prenant sa défense, il vengea celui qui était maltraité, et frappa l'Egyptien.

25. For he supposed his brethren would have understood how that God by his hand would deliver them: but they understood not.

25. [25] És azt gondolá, hogy az ő atyjafiai megértik, hogy az Isten az ő keze által ád nékik szabadulást; de azok nem értették meg.

25. [25] En hy het gedink dat sy broers sou verstaan dat God hulle deur sy hand redding sou gee; maar hulle het dit nie verstaan nie.

25. [25] A domnieval sa, že jeho bratia rozumejú, že im Bôh skrze jeho ruku podáva záchranu. Ale oni neporozumeli.

25. [25] Il pensait que ses frères comprendraient que Dieu leur accordait la délivrance par sa main; mais ils ne comprirent pas.

26. And the next day he shewed himself unto them as they strove, and would have set them at one again, saying, Sirs, ye are brethren; why do ye wrong one to another?

26. [26] Másnap meg olyankor jelent meg köztük, mikor összevesztek, és inté őket békességre, mondván: Férfiak, testvérek vagytok ti; miért illetitek egymást bosszúsággal?

26. [26] En die volgende dag het hy by hulle verskyn terwyl hulle besig was om te veg, en hy het by hulle aangedring om vrede te maak en gesê: Manne, julle is broers; waarom doen julle mekaar onreg aan?

26. [26] Potom nasledujúceho dňa sa im ukázal, keď sa vadili, a hnal ich k pokoju a povedal: Mužovia, bratia ste, prečo si navzájom krivdíte?

26. [26] Le jour suivant, il parut au milieu d'eux comme ils se battaient, et il les exhorta à la paix: Hommes, dit-il, vous êtes frères; pourquoi vous maltraitez-vous l'un l'autre?

27. But he that did his neighbour wrong thrust him away, saying, Who made thee a ruler and a judge over us?

27. [27] De az, a ki felebarátját bántalmazta, elutasítá őt magától, mondván: Kicsoda tett téged fejedelemmé és bíróvá mi rajtunk?

27. [27] Maar hy wat sy naaste onreg aangedoen het, het hom afgestoot en gesê: Wie het jou as 'n owerste en regter oor ons aangestel?

27. [27] Ale ten, ktorý krivdil blížnemu, odsotil ho a povedal: Kto teba ustanovil za knieža alebo za sudcu nad nami?

27. [27] Mais celui qui maltraitait son prochain le repoussa, en disant: Qui t'a établi chef et juge sur nous?

28. Wilt thou kill me, as thou diddest the Egyptian yesterday?

28. [28] Csak nem akarsz engem [is] megölni, miképen megöléd tegnap az égyiptomit?

28. [28] Jy wil my tog nie doodmaak soos jy gister die Egiptenaar doodgemaak het nie?

28. [28] Či ma ty chceš zabiť, ako si včera zabil toho Egypťana?

28. [28] Veux-tu me tuer, comme tu as tué hier l'Egyptien?

29. Then fled Moses at this saying, and was a stranger in the land of Madian, where he begat two sons.

29. [29] E beszédre aztán Mózes elfuta és lőn jövevény a Midián földén, a hol két fia születék.

29. [29] En Moses het op hierdie woord gevlug en 'n bywoner geword in die land M¡dian, waar hy die vader van twee seuns geword het.

29. [29] A Mojžiš utiekol pre to slovo a stal sa pohostínom v Madiansku, kde splodil dvoch synov.

29. [29] A cette parole, Moïse prit la fuite, et il alla séjourner dans le pays de Madian, où il engendra deux fils.

30. And when forty years were expired, there appeared to him in the wilderness of mount Sina an angel of the Lord in a flame of fire in a bush.

30. [30] És negyven esztendő elteltével megjelenék néki a Sínai hegy pusztájában az Úrnak angyala csipkebokornak tüzes lángjában.

30. [30] En toe veertig jaar verby was, het 'n Engel van die Here aan hom verskyn in die woestyn van die berg Sinai, in die vuurvlam van 'n doringbos.

30. [30] A keď sa naplnilo zase štyridsať rokov, ukázal sa mu anjel Pánov na púšti vrchu Sinai v plameni ohňa, vystupujúcom z kra.

30. [30] Quarante ans plus tard, un ange lui apparut, au désert de la montagne de Sinaï, dans la flamme d'un buisson en feu.

31. When Moses saw it, he wondered at the sight: and as he drew near to behold it, the voice of the LORD came unto him,

31. [31] Mózes pedig mikor meglátta, elcsodálkozék a látáson. Mikor pedig oda méne, hogy megszemlélje, lőn az Úrnak szava ő hozzá:

31. [31] En Moses het dit gesien en hom oor die gesig verwonder; en toe hy daarheen gaan om dit te besien, het die stem van die Here tot hom gekom:

31. [31] A keď to videl Mojžiš, divil sa videniu a keď sa išiel podívať na to, povedal mu hlas Pánov:

31. [31] Moïse, voyant cela, fut étonné de cette apparition; et, comme il s'approchait pour examiner, la voix du Seigneur se fit entendre:

32. Saying, I am the God of thy fathers, the God of Abraham, and the God of Isaac, and the God of Jacob. Then Moses trembled, and durst not behold.

32. [32] Én vagyok a te atyáidnak Istene, Ábrahámnak Istene, és Izsáknak Istene, és Jákóbnak Istene. Mózes pedig megrémülvén, nem meré megnézni.

32. [32] Ek is die God van jou vaders, die God van Abraham en die God van Isak en die God van Jakob. En Moses het begin bewe en nie gewaag om dit te bekyk nie.

32. [32] Ja som Bôh tvojich otcov, Bôh Abrahámov, Bôh Izákov a Bôh Jakobov. A Mojžiš sa zhrozil, až sa triasol od strachu a neopovážil sa pozrieť.

32. [32] Je suis le Dieu de tes pères, le Dieu d'Abraham, d'Isaac et de Jacob. Et Moïse, tout tremblant, n'osait regarder.

33. Then said the Lord to him, Put off thy shoes from thy feet: for the place where thou standest is holy ground.

33. [33] Az Úr pedig monda néki: Oldozd le sarudat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld.

33. [33] Toe sê die Here vir hom: Trek die skoene van jou voete af, want die plek waarop jy staan, is heilige grond.

33. [33] A Pán mu povedal: Sozuj svoju obuv so svojich nôh, lebo miesto, na ktorom stojíš, je svätá zem.

33. [33] Le Seigneur lui dit: Ote tes souliers de tes pieds, car le lieu sur lequel tu te tiens est une terre sainte.

34. I have seen, I have seen the affliction of my people which is in Egypt, and I have heard their groaning, and am come down to deliver them. And now come, I will send thee into Egypt.

34. [34] Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, mely Égyiptomban van, és az ő fohászkodásukat meghallgattam, és azért szállottam le, hogy őket megszabadítsam; most azért jőjj, elküldelek téged Égyiptomba.

34. [34] Ek het duidelik gesien die mishandeling van my volk wat in Egipte is, en hulle gesug gehoor en neergedaal om hulle te verlos. En nou, kom hier, Ek wil jou na Egipte stuur.

34. [34] Videl, áno videl som trápenie svojho ľudu, ktorý je v Egypte, a počul som ich vzdychanie a sostúpil som, aby som ich vyslobodil. A tak teraz poď, nech ťa pošlem do Egypta.

34. [34] J'ai vu la souffrance de mon peuple qui est en Egypte, j'ai entendu ses gémissements, et je suis descendu pour le délivrer. Maintenant, va, je t'enverrai en Egypte.

35. This Moses whom they refused, saying, Who made thee a ruler and a judge? the same did God send to be a ruler and a deliverer by the hand of the angel which appeared to him in the bush.

35. [35] Ezt a Mózest, a kit megtagadának, mondván: Ki tett téged fejedelemmé és bíróvá? ezt az Isten fejedelmül és szabadítóul küldé angyal keze által, a ki megjelent néki a csipkebokorban.

35. [35] Hierdie Moses wat hulle verloën het deur te sê: Wie het jou aangestel as 'n owerste en regter? -- hom het God as owerste en verlosser gestuur deur die hand van die Engel wat aan hom verskyn het in die doringbos.

35. [35] Toho Mojžiša, ktorého zapreli povediac: Kto teba ustanovil za knieža alebo za sudcu? práve toho poslal Bôh ako knieža a vykupiteľa prostredníctvom anjela, ktorý sa mu ukázal v kre.

35. [35] Ce Moïse, qu'ils avaient renié, en disant: Qui t'a établi chef et juge? c'est lui que Dieu envoya comme chef et comme libérateur avec l'aide de l'ange qui lui était apparu dans le buisson.

36. He brought them out, after that he had shewed wonders and signs in the land of Egypt, and in the Red sea, and in the wilderness forty years.

36. [36] Ez hozta ki őket, csodákat és jeleket tévén Égyiptomnak földében és a Verestengeren és a pusztában negyven esztendeig.

36. [36] Hy het hulle uitgelei en wonders en tekens in Egipteland en in die Rooi See en die woestyn gedoen, veertig jaar lank.

36. [36] Ten ich vyviedol učiniac zázraky a divy v Egypte i na Červenom mori i na púšti, a tak to robil štyridsať rokov.

36. [36] C'est lui qui les fit sortir d'Egypte, en opérant des prodiges et des miracles au pays d'Egypte, au sein de la mer Rouge, et au désert, pendant quarante ans.

37. This is that Moses, which said unto the children of Israel, A prophet shall the Lord your God raise up unto you of your brethren, like unto me; him shall ye hear.

37. [37] Ez ama Mózes, ki az Izráel fiainak ezt mondotta: Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istentek, a ti atyátokfiai közül, mint engem: azt hallgassátok.

37. [37] Dit is die Moses wat aan die kinders van Israel gesê het: Die Here julle God sal vir julle 'n Profeet verwek uit julle broers net soos ek is; na Hom moet julle luister.

37. [37] To je ten Mojžiš, ktorý povedal synom Izraelovým: Proroka vám vzbudí Pán, váš Bôh, zpomedzi vašich bratov, ako mňa, toho budete poslúchať.

37. [37] C'est ce Moïse qui dit aux fils d'Israël: Dieu vous suscitera d'entre vos frères un prophète comme moi.

38. This is he, that was in the church in the wilderness with the angel which spake to him in the mount Sina, and with our fathers: who received the lively oracles to give unto us:

38. [38] Ez az, a ki [ott] volt a gyülekezetben a pusztában a Sinai hegyen vele beszélő angyallal és a mi atyáinkkal: ki élő igéket vőn, hogy nékünk adja;

38. [38] Dit is hy wat in die vergadering in die woestyn was saam met die Engel wat met hom op die berg Sinai gespreek het, en saam met ons vaders; hy het die lewende woorde ontvang om aan ons te gee.

38. [38] To je ten, ktorý to bol v sbore ľudu na púšti s anjelom, ktorý mu hovoril na vrchu Sinai, i s našimi otcami, ktorý prijal živé slová, aby ich dal nám,

38. [38] C'est lui qui, lors de l'assemblée au désert, étant avec l'ange qui lui parlait sur la montagne de Sinaï et avec nos pères, reçut des oracles vivants, pour nous les donner.

39. To whom our fathers would not obey, but thrust him from them, and in their hearts turned back again into Egypt,

39. [39] A kinek nem akartak engedni a mi atyáink, hanem eltaszíták maguktól, és szívökben Égyiptom felé fordulának,

39. [39] Na hom wou ons vaders nie luister nie, maar hulle het hom verstoot en met hulle harte na Egipte teruggekeer

39. [39] ktorého nechceli poslúchať naši otcovia, ale ho odsotili a obrátili sa svojimi srdcami do Egypta

39. [39] Nos pères ne voulurent pas lui obéir, ils le repoussèrent, et ils tournèrent leur coeur vers l'Egypte,

40. Saying unto Aaron, Make us gods to go before us: for as for this Moses, which brought us out of the land of Egypt, we wot not what is become of him.

40. [40] Ezt mondván Áronnak: Csinálj nékünk isteneket, kik előttünk járjanak: mert ez a Mózes, ki minket Égyiptom földéből kihozott, nem tudjuk, mi történt ő vele.

40. [40] toe hulle vir Aäron gesê het: Maak vir ons gode wat voor ons uit sal trek; want hierdie Moses wat ons uit Egipteland uitgelei het, ons weet nie wat van hom geword het nie.

40. [40] povediac Áronovi: Sprav nám bohov, ktorí pojdú pred nami, lebo ten Mojžiš, ktorý nás vyviedol s Egyptskej zeme, nevieme, čo sa mu stalo.

40. [40] en disant à Aaron: Fais-nous des dieux qui marchent devant nous; car ce Moïse qui nous a fait sortir du pays d'Egypte, nous ne savons ce qu'il est devenu.

41. And they made a calf in those days, and offered sacrifice unto the idol, and rejoiced in the works of their own hands.

41. [41] És borjúképet csinálának azokban a napokban, és áldozatot vivének a bálványnak, és gyönyörködének az ő kezeik csinálmányaiban.

41. [41] En hulle het in daardie dae 'n kalf gemaak en aan die afgodsbeeld 'n offer gebring en hulle in die werke van hulle hande verbly.

41. [41] A spravili si v tých dňoch teľa a obetovali modle obeť a veselili sa v dielach svojich rúk.

41. [41] Et, en ces jours-là, ils firent un veau, ils offrirent un sacrifice à l'idole, et se réjouirent de l'oeuvre de leurs mains.

42. Then God turned, and gave them up to worship the host of heaven; as it is written in the book of the prophets, O ye house of Israel, have ye offered to me slain beasts and sacrifices by the space of forty years in the wilderness?

42. [42] Az Isten pedig elfordula, és adá őket, hogy szolgáljanak az ég seregének; a mint meg van írva a próféták könyvében: Vajjon áldozati barmokat és áldozatokat hoztatok-é nékem negyven esztendeig a pusztában, Izráelnek háza?

42. [42] Maar God het Hom afgewend en hulle oorgegee om die leër van die hemel te dien, soos geskrywe is in die boek van die profete: Julle het tog nie aan My slagoffers en offers gebring gedurende veertig jaar in die woestyn nie, o huis van Israel?

42. [42] Ale Bôh sa odvrátil a vydal ich, aby slúžili nebeskému vojsku, jako je napísané v knihe prorokov: Či ste mi azda za štyridsať rokov doniesli bitné a iné obeti na púšti, dome Izraelov?

42. [42] Alors Dieu se détourna, et les livra au culte de l'armée du ciel, selon qu'il est écrit dans le livre des prophètes: M'avez-vous offert des victimes et des sacrifices Pendant quarante ans au désert, maison d'Israël?...

43. Yea, ye took up the tabernacle of Moloch, and the star of your god Remphan, figures which ye made to worship them: and I will carry you away beyond Babylon.

43. [43] Sőt inkább hordoztátok a Molok sátorát, és a ti istenteknek, Remfánnak csillagát, a képeket, melyeket csináltatok, hogy azokat imádjátok: elviszlek azért titeket Babilónon túl.

43. [43] Ja, julle het die tent van Molog opgeneem en die ster van julle god Remfan, die beelde wat julle gemaak het om hulle te aanbid. En Ek sal julle anderkant Babilon wegvoer.

43. [43] A vzali ste a nosili stán Molochov a hviezdu svojho boha Remfana, podoby, ktorých ste si narobili, aby ste sa im klaňali, a preto vás presídlim ta za Babylon.

43. [43] Vous avez porté la tente de Moloch Et l'étoile du dieu Remphan, Ces images que vous avez faites pour les adorer! Aussi vous transporterai-je au delà de Babylone.

44. Our fathers had the tabernacle of witness in the wilderness, as he had appointed, speaking unto Moses, that he should make it according to the fashion that he had seen.

44. [44] A bizonyságnak sátora a mi atyáinknál volt a pusztában, a mint parancsolta az, a ki mondotta Mózesnek, hogy azt arra a mintára csinálja, melyet látott vala.

44. [44] Die tent van die Getuienis was onder ons vaders in die woestyn, soos Hy wat met Moses gespreek het, hom bevel gegee het om dit te maak volgens die afbeelding wat hy gesien het.

44. [44] Stán svedoctva mali naši otcovia na púšti, jako bol nariadil ten, ktorý hovoril Mojžišovi, aby ho urobil podľa vzoru, ktorý bol videl,

44. [44] Nos pères avaient au désert le tabernacle du témoignage, comme l'avait ordonné celui qui dit à Moïse de le faire d'après le modèle qu'il avait vu.

45. Which also our fathers that came after brought in with Jesus into the possession of the Gentiles, whom God drave out before the face of our fathers, unto the days of David;

45. [45] Melyet a mi atyáink átvévén, be is hoztak Józsuéval, mikor birodalmukba vették a pogányokat, kiket kiűzött az Isten a mi atyáink színe elől, mind a Dávidnak napjaiig;

45. [45] En ons vaders het dit ontvang en met Josua ingebring in die besitting van die nasies wat God voor ons vaders uitgedryf het, tot op die dae van Dawid

45. [45] ktorý to stán prevzali naši otcovia i vniesli s Jozuom do zeme, ktorá bola vlastníctvom pohanov, ktorých Bôh vyhnal zpred tvári našich otcov, čo tak trvalo až do dní Dávida,

45. [45] Et nos pères, l'ayant reçu, l'introduisirent, sous la conduite de Josué, dans le pays qui était possédé par les nations que Dieu chassa devant eux, et il y resta jusqu'aux jours de David.

46. Who found favour before God, and desired to find a tabernacle for the God of Jacob.

46. [46] Ki kegyelmet talált az Isten előtt, és könyörgött, hogy hajlékot találhasson a Jákób Istenének.

46. [46] wat genade gevind het voor God en gevra het om 'n woonplek vir die God van Jakob te verkry.

46. [46] ktorý našiel milosť pred Bohom a prosil, žeby smel najsť príbytok Bohu Jakobovmu.

46. [46] David trouva grâce devant Dieu, et demanda d'élever une demeure pour le Dieu de Jacob;

47. But Solomon built him an house.

47. [47] Salamon építe pedig néki házat.

47. [47] En Salomo het 'n huis vir Hom gebou.

47. [47] A Šalamún mu vystavil dom.

47. [47] et ce fut Salomon qui lui bâtit une maison.

48. Howbeit the most High dwelleth not in temples made with hands; as saith the prophet,

48. [48] De ama Magasságos nem kézzel csinált templomokban lakik, mint a próféta mondja:

48. [48] Maar die Allerhoogste woon nie in tempels wat met hande gemaak is nie, soos die profeet sê:

48. [48] Ale Najvyšší nebýva v chrámoch, učinených rukou, jako hovorí prorok:

48. [48] Mais le Très-Haut n'habite pas dans ce qui est fait de main d'homme, comme dit le prophète:

49. Heaven is my throne, and earth is my footstool: what house will ye build me? saith the Lord: or what is the place of my rest?

49. [49] A menny nékem ülőszékem, a föld pedig az én lábaimnak zsámolya; micsoda házat építhettek nékem? azt mondja az Úr, vagy melyik az én nyugodalmamnak helye?

49. [49] Die hemel is my troon en die aarde die voetbank van my voete. Watter soort huis sal julle vir My bou, sê die Here, of hoedanig is die plek van my rus?

49. [49] Nebo mi je trónom a zem podnožou mojim nohám; akýže mi vystavíte dom? hovorí Pán. Alebo kde jaké je miesto môjho odpočinku?

49. [49] Le ciel est mon trône, Et la terre mon marchepied. Quelle maison me bâtirez-vous, dit le Seigneur, Ou quel sera le lieu de mon repos?

50. Hath not my hand made all these things?

50. [50] Nem az én kezem csinálta-é mindezeket?

50. [50] Het my hand nie al hierdie dinge gemaak nie?

50. [50] Či toho všetkého neučinila moja ruka?

50. [50] N'est-ce pas ma main qui a fait toutes ces choses?...

51. Ye stiffnecked and uncircumcised in heart and ears, ye do always resist the Holy Ghost: as your fathers did, so do ye.

51. [51] Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szent Léleknek ellene igyekeztek, mint atyáitok, ti azonképen.

51. [51] Julle hardnekkiges en onbesnedenes van hart en ore, julle weerstaan altyd die Heilige Gees; net soos julle vaders, so ook julle.

51. [51] Tvrdošijní a neobrezaného srdca aj uší, vy sa vždycky protivíte Svätému Duchu, jako vaši otcovia, tak aj vy.

51. [51] Hommes au cou raide, incirconcis de coeur et d'oreilles! vous vous opposez toujours au Saint-Esprit. Ce que vos pères ont été, vous l'êtes aussi.

52. Which of the prophets have not your fathers persecuted? and they have slain them which shewed before of the coming of the Just One; of whom ye have been now the betrayers and murderers:

52. [52] A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? és megölték azokat, a kik eleve hirdették amaz Igaznak eljövetelét: kinek ti most árulóivá és gyilkosaivá lettetek;

52. [52] Watter een van die profete het julle vaders nie vervolg nie? Ja, hulle het die gedood wat vooraf die koms verkondig het van die Regverdige, van wie julle nou verraaiers en moordenaars geword het;

52. [52] Ktoréhože z prorokov neprenasledovali vaši otcovia? A pobili tých, ktorí predzvestovali o príchode toho Spravedlivého, ktorého ste sa vy teraz stali zradcami a vrahmi,

52. [52] Lequel des prophètes vos pères n'ont-ils pas persécuté? Ils ont tué ceux qui annonçaient d'avance la venue du Juste, que vous avez livré maintenant, et dont vous avez été les meurtriers,

53. Who have received the law by the disposition of angels, and have not kept it.

53. [53] Kik a törvényt angyalok rendelésére vettétek, és nem tartottátok meg.

53. [53] julle wat die wet deur die beskikkinge van engele ontvang het en tog nie onderhou het nie!

53. [53] ktorí ste vzali zákon na nariadenia anjelov a nezachovali ste.

53. [53] vous qui avez reçu la loi d'après des commandements d'anges, et qui ne l'avez point gardée!...

54. When they heard these things, they were cut to the heart, and they gnashed on him with their teeth.

54. [54] Mikor pedig ezeket hallották, szívükben dühösködnek és fogaikat csikorgatják vala ő ellene.

54. [54] En toe hulle dit hoor, was hulle woedend in hul harte en het teen hom op die tande gekners.

54. [54] A keď to počuli, bolo im, ako by ich bodnul do srdca, a zúriac v hneve škrípali zubami na neho.

54. [54] En entendant ces paroles, ils étaient furieux dans leur coeur, et ils grinçaient des dents contre lui.

55. But he, being full of the Holy Ghost, looked up stedfastly into heaven, and saw the glory of God, and Jesus standing on the right hand of God,

55. [55] Mivel pedig teljes vala Szent Lélekkel, a mennybe függesztvén szemeit, látá Istennek dicsőségét, és Jézust állani az Istennek jobbja felől,

55. [55] Maar hy was vol van die Heilige Gees en het die oë na die hemel gehou en die heerlikheid van God gesien en Jesus wat staan aan die regterhand van God.

55. [55] A on súc plný Svätého Ducha uprel zrak do neba a videl slávu Božiu a Ježiša stáť po pravici Božej

55. [55] Mais Etienne, rempli du Saint-Esprit, et fixant les regards vers le ciel, vit la gloire de Dieu et Jésus debout à la droite de Dieu.

56. And said, Behold, I see the heavens opened, and the Son of man standing on the right hand of God.

56. [56] És monda: Ímé látom az egeket megnyilni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felől állani.

56. [56] En hy het gesê: Kyk, ek sien die hemele geopend en die Seun van die mens aan die regterhand van God staan.

56. [56] a povedal: Hľa, vidím nebesia otvorené a Syna človeka stáť po pravici Božej!

56. [56] Et il dit: Voici, je vois les cieux ouverts, et le Fils de l'homme debout à la droite de Dieu.

57. Then they cried out with a loud voice, and stopped their ears, and ran upon him with one accord,

57. [57] Felkiáltván pedig nagy fenszóval, füleiket bédugák, és egyakarattal reá rohanának;

57. [57] Maar hulle het met 'n groot stem geskreeu en hulle ore toegestop en soos een man op hom aangestorm.

57. [57] A oni skríkli velikým hlasom, zapchali si uši a jednomyseľne sa vrhli na neho

57. [57] Ils poussèrent alors de grands cris, en se bouchant les oreilles, et ils se précipitèrent tous ensemble sur lui,

58. And cast him out of the city, and stoned him: and the witnesses laid down their clothes at a young man's feet, whose name was Saul.

58. [58] És kiűzvén a városon kívül, megkövezék: a tanúbizonyságok pedig felsőruháikat egy Saulus nevezetű ifjú lábaihoz rakták le.

58. [58] En hulle het hom buitekant die stad uitgewerp en hom gestenig; en die getuies het hulle klere neergelê by die voete van 'n jongman met die naam van Saulus.

58. [58] a vyženúc ho von z mesta kameňovali. A svedkovia si složili svoje rúcha k nohám mládenca, ktorý sa volal Saul.

58. [58] le traînèrent hors de la ville, et le lapidèrent. Les témoins déposèrent leurs vêtements aux pieds d'un jeune homme nommé Saul.

59. And they stoned Stephen, calling upon God, and saying, Lord Jesus, receive my spirit.

59. [59] Megkövezék azért Istvánt, ki imádkozik és ezt mondja vala: Uram Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet!

59. [59] En hulle het St,fanus gestenig terwyl hy die Here aanroep en sê: Here Jesus, ontvang my gees!

59. [59] A kameňovali Štefana, ktorý volal na Pána a hovoril: Pane Ježišu, prijmi môjho ducha!

59. [59] Et ils lapidaient Etienne, qui priait et disait: Seigneur Jésus, reçois mon esprit!

60. And he kneeled down, and cried with a loud voice, Lord, lay not this sin to their charge. And when he had said this, he fell asleep.

60. [60] Térdre esvén pedig, nagy fenszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt! És ezt mondván, elaluvék.

60. [60] En hy het op sy knieë neergeval en met 'n groot stem uitgeroep: Here, reken hulle hierdie sonde nie toe nie! En met die woorde het hy ontslaap.

60. [60] A skloniac kolená skríkol velikým hlasom: Pane, nepočítaj im tohoto hriechu! A keď to povedal, usnul.

60. [60] Puis, s'étant mis à genoux, il s'écria d'une voix forte: Seigneur, ne leur impute pas ce péché! Et, après ces paroles, il s'endormit.

61. [61] A Saul súhlasil s jeho zabitím.