Daniel - 3

1. Nebuchadnezzar the king made an image of gold, whose height was threescore cubits, and the breadth thereof six cubits: he set it up in the plain of Dura, in the province of Babylon.

1. [1] Nabukodonozor király csináltata egy arany [álló]képet, magassága hatvan sing, szélessége hat sing; felállíttatá azt a Dura mezején, Babilon tartományában.

1. [1] Koning Nebukadn,sar het 'n beeld van goud gemaak; sy hoogte was sestig el, sy breedte ses el; hy het dit opgerig in die dal Dura, in die provinsie Babel.

1. [1] Potom spravil kráľ Nabuchodonozor zlatý obraz, ktorého výška bola šesťdesiat lakťov a šírka šesť lakťov. Postavil ho na poli Dúra v krajine Babylona.

1. [1] Le roi Nebucadnetsar fit une statue d'or, haute de soixante coudées et large de six coudées. Il la dressa dans la vallée de Dura, dans la province de Babylone.

2. Then Nebuchadnezzar the king sent to gather together the princes, the governors, and the captains, the judges, the treasurers, the counsellors, the sheriffs, and all the rulers of the provinces, to come to the dedication of the image which Nebuchadnezzar the king had set up.

2. [2] És Nabukodonozor király egybegyűjteté a fejedelmeket, helytartókat, kormányzókat, bírákat, kincstartókat, tanácsosokat, törvénytevőket és a tartományok minden igazgatóját, hogy jőjjenek az [álló]képnek felavatására, a melyet Nabukodonozor király állíttatott vala.

2. [2] Daarna het koning Nebukadn,sar die landvoogde, die bevelhebbers en die goewerneurs, die raadsmanne, die skatmeesters, die regters, die hoofamptenare en al die bestuurders van die provinsies laat versamel, dat hulle moes kom na die inwyding van die beeld wat koning Nebukadn,sar opgerig het.

2. [2] A kráľ Nabuchodonozor poslal shromaždiť satrapov, vojvodov, náčelníkov, sudcov, pokladníkov, znalcov zákona, radcov a všetkých vladárov krajín, aby prišli na posviacku obrazu, ktorý postavil kráľ Nabuchodonozor.

2. [2] Le roi Nebucadnetsar fit convoquer les satrapes, les intendants et les gouverneurs, les grands juges, les trésoriers, les jurisconsultes, les juges, et tous les magistrats des provinces, pour qu'ils se rendissent à la dédicace de la statue qu'avait élevée le roi Nebucadnetsar.

3. Then the princes, the governors, and captains, the judges, the treasurers, the counsellors, the sheriffs, and all the rulers of the provinces, were gathered together unto the dedication of the image that Nebuchadnezzar the king had set up; and they stood before the image that Nebuchadnezzar had set up.

3. [3] Akkor egybegyűlének a fejedelmek, helytartók, kormányzók, bírák, kincstartók, tanácsosok, törvénytevők és a tartományok minden igazgatója az [álló]kép felavatására, a melyet Nabukodonozor király állíttatott, és megállának az [álló]kép előtt, a melyet Nabukodonozor állíttatott.

3. [3] Toe het die landvoogde, die bevelhebbers en die goewerneurs, die raadsmanne, die skatmeesters, die regters, die hoofamptenare en al die bestuurders van die provinsies bymekaargekom by die inwyding van die beeld wat koning Nebukadn,sar opgerig het, en hulle het voor die beeld gaan staan wat Nebukadn,sar opgerig het.

3. [3] Vtedy sa shromaždili satrapovia, vojvodovia, náčelníci, sudcovia, pokladníci, znalci zákona, radcovia a všetci vladári krajín na posviacku obrazu, ktorý postavil kráľ Nabuchodonozor, a stáli pred obrazom, ktorý postavil Nabuchodonozor.

3. [3] Alors les satrapes, les intendants et les gouverneurs, les grands juges, les trésoriers, les jurisconsultes, les juges, et tous les magistrats des provinces, s'assemblèrent pour la dédicace de la statue qu'avait élevée le roi Nebucadnetsar. Ils se placèrent devant la statue qu'avait élevée Nebucadnetsar.

4. Then an herald cried aloud, To you it is commanded, O people, nations, and languages,

4. [4] És a hírnök hangosan kiálta: Meghagyatik néktek, oh népek, nemzetek és nyelvek!

4. [4] En 'n uitroeper het hardop geroep: Julle word aangesê, o volke, nasies en tale,

4. [4] A hlásateľ volal z celej sily: Vám sa rozkazuje, ľuďom, národom a jazykom:

4. [4] Un héraut cria à haute voix: Voici ce qu'on vous ordonne, peuples, nations, hommes de toutes langues!

5. That at what time ye hear the sound of the cornet, flute, harp, sackbut, psaltery, dulcimer, and all kinds of musick, ye fall down and worship the golden image that Nebuchadnezzar the king hath set up:

5. [5] Mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát: boruljatok le, és imádjátok az arany [álló]képet, a melyet Nabukodonozor király állíttatott.

5. [5] sodra julle die geluid hoor van horing, fluit, siter, luit, harp, doedelsak en van allerhande musiekinstrumente, moet julle neerval en die goue beeld aanbid wat koning Nebukadn,sar opgerig het.

5. [5] Hneď, ako počujete zvuk rohu, píšťaly, citary, husieľ, žaltár, gajdy a všelijakú hudbu, padnite na svoju tvár a klaňajte sa zlatému obrazu, ktorý postavil kráľ Nabuchodonozor!

5. [5] Au moment où vous entendrez le son de la trompette, du chalumeau, de la guitare, de la sambuque, du psaltérion, de la cornemuse, et de toutes sortes d'instruments de musique, vous vous prosternerez et vous adorerez la statue d'or qu'a élevée le roi Nebucadnetsar.

6. And whoso falleth not down and worshippeth shall the same hour be cast into the midst of a burning fiery furnace.

6. [6] Akárki pedig, a ki nem borul le és nem imádja, tüstént bevettetik az égő, tüzes kemenczébe.

6. [6] En hy wat nie neerval en aanbid nie, sal op die daad binne-in die brandende vuuroond gegooi word.

6. [6] A kto by nepadol a neklaňal sa, tej istej hodiny bude uvrhnutý doprostred ohnivej pece rozpálenej.

6. [6] Quiconque ne se prosternera pas et n'adorera pas sera jeté à l'instant même au milieu d'une fournaise ardente.

7. Therefore at that time, when all the people heard the sound of the cornet, flute, harp, sackbut, psaltery, and all kinds of musick, all the people, the nations, and the languages, fell down and worshipped the golden image that Nebuchadnezzar the king had set up.

7. [7] Azért mihelyt hallák mind a népek a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak és mindenféle hangszernek szavát: leborulának, mind a népek, nemzetségek és nyelvek, [és] imádák az arany [álló]képet, a melyet Nabukodonozor király állíttatott.

7. [7] Daarom het, op die oomblik toe al die volke die geluid van horing, fluit, siter, luit, harp en van allerhande musiekinstrumente hoor, al die volke, nasies en tale neergeval en die goue beeld aanbid wat koning Nebukadn,sar opgerig het.

7. [7] Preto v ten istý čas, keď počuli všetci ľudia zvuk rohu, píšťaly, citary, husieľ, žaltár a všelijakú hudbu, padli všetci ľudia, národy a jazyky a klaňali sa zlatému obrazu, ktorý postavil kráľ Nabuchodonozor.

7. [7] C'est pourquoi, au moment où tous les peuples entendirent le son de la trompette, du chalumeau, de la guitare, de la sambuque, du psaltérion, et de toutes sortes d'instruments de musique, tous les peuples, les nations, les hommes de toutes langues se prosternèrent et adorèrent la statue d'or qu'avait élevée le roi Nebucadnetsar.

8. Wherefore at that time certain Chaldeans came near, and accused the Jews.

8. [8] Elmenének azért ebben az időben káldeabeli férfiak, és vádat emelének a zsidók ellen;

8. [8] Op grond daarvan het tegelykertyd Chaldeeuse manne nader gekom en die Jode aangeklaag.

8. [8] Preto v ten istý čas pristúpili niektorí chaldejskí mužovia a žalovali na Židov.

8. [8] A cette occasion, et dans le même temps, quelques Chaldéens s'approchèrent et accusèrent les Juifs.

9. They spake and said to the king Nebuchadnezzar, O king, live for ever.

9. [9] Szólának pedig és mondák Nabukodonozor királynak: Király! örökké élj!

9. [9] Daarop het hulle met koning Nebukadn,sar gespreek en gesê: Mag die koning vir ewig lewe!

9. [9] Odpovedali a hovorili kráľovi Nabuchodonozorovi: Kráľu, ži na veky!

9. [9] Ils prirent la parole et dirent au roi Nebucadnetsar: O roi, vis éternellement!

10. Thou, O king, hast made a decree, that every man that shall hear the sound of the cornet, flute, harp, sackbut, psaltery, and dulcimer, and all kinds of musick, shall fall down and worship the golden image:

10. [10] Te, oh király! parancsolatot adtál ki, hogy minden ember, mihelyt meghallja a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát: boruljon le, és imádja az arany [álló]képet;

10. [10] U, o koning, het 'n bevel gegee dat elke mens wat die geluid van horing, fluit, siter, luit, harp en doedelsak en van allerhande musiekinstrumente hoor, moet neerval en die goue beeld aanbid;

10. [10] Ty si, ó, kráľu, vydal rozkaz, aby každý človek, ktorý počuje zvuk rohu, píšťaly, citary a husieľ, žaltár a gajdy i všelijakú hudbu, padol a klaňal sa zlatému obrazu,

10. [10] Tu as donné un ordre d'après lequel tous ceux qui entendraient le son de la trompette, du chalumeau, de la guitare, de la sambuque, du psaltérion, de la cornemuse, et de toutes sortes d'instruments, devraient se prosterner et adorer la statue d'or,

11. And whoso falleth not down and worshippeth, that he should be cast into the midst of a burning fiery furnace.

11. [11] A ki pedig nem borul le és nem imádja, vettessék be az égő, tüzes kemenczébe.

11. [11] en dat hy wat nie neerval en aanbid nie, binne-in die brandende vuuroond gegooi moet word.

11. [11] a že keby niekto nepadol a neklaňal sa, bude uvrhnutý doprostred ohnivej pece rozpálenej.

11. [11] et d'après lequel quiconque ne se prosternerait pas et n'adorerait pas serait jeté au milieu d'une fournaise ardente.

12. There are certain Jews whom thou hast set over the affairs of the province of Babylon, Shadrach, Meshach, and Abednego; these men, O king, have not regarded thee: they serve not thy gods, nor worship the golden image which thou hast set up.

12. [12] Vannak zsidó férfiak, a kiket a babiloni tartomány gondviselésére rendeltél, Sidrák, Misák és Abednégó: ezek a férfiak nem becsülnek téged, oh király, a te isteneidet nem tisztelik, és az arany [álló]képet, a melyet felállíttattál, nem imádják.

12. [12] Daar is Joodse manne wat u oor die bestuur van die provinsie Babel aangestel het, Sadrag, Mesag en Abedn,go; hierdie manne het hulle, o koning, aan u nie gesteur nie; hulle dien u gode nie en die goue beeld wat u opgerig het, aanbid hulle nie.

12. [12] A hľa, sú mužovia Židia, ktorých si ustanovil nad správou Babylonskej krajiny, Sadrach, Mézach a Abednégo, títo mužovia, kráľu, nedbajú na tvoj rozkaz, tvojich bohov nectia a zlatému obrazu, ktorý si postavil, sa neklaňajú.

12. [12] Or, il y a des Juifs à qui tu as remis l'intendance de la province de Babylone, Schadrac, Méschac et Abed-Nego, hommes qui ne tiennent aucun compte de toi, ô roi; ils ne servent pas tes dieux, et ils n'adorent point la statue d'or que tu as élevée.

13. Then Nebuchadnezzar in his rage and fury commanded to bring Shadrach, Meshach, and Abednego. Then they brought these men before the king.

13. [13] Akkor Nabukodonozor [nagy] haraggal és felgerjedéssel meghagyá, hogy hozzák elő Sidrákot, Misákot és Abednégót; erre elhozák a férfiakat a király elé.

13. [13] Toe het Nebukadn,sar, toornig en woedend, bevel gegee om Sadrag, Mesag en Abedn,go te laat kom. Daarop is die manne voor die koning gebring.

13. [13] Vtedy rozkázal Nabuchodonozor v rozzúrení a v prchlivosti, aby doviedli Sadracha, Mézacha a Abednéga, a vtedy doviedli tých mužov pred kráľa.

13. [13] Alors Nebucadnetsar, irrité et furieux, donna l'ordre qu'on amenât Schadrac, Méschac et Abed-Nego. Et ces hommes furent amenés devant le roi.

14. Nebuchadnezzar spake and said unto them, Is it true, O Shadrach, Meshach, and Abednego, do not ye serve my gods, nor worship the golden image which I have set up?

14. [14] Szóla Nabukodonozor, és monda nékik: Sidrák, Misák és Abednégó! Szántszándékból nem tisztelitek-é az én istenemet és nem imádjátok-é az arany [álló]képet, a melyet felállíttattam?

14. [14] En Nebukadn,sar het gespreek en vir hulle gesê: Is dit met opset, Sadrag, Mesag en Abedn,go, dat julle my gode nie dien nie en die goue beeld wat ek opgerig het, nie aanbid nie?

14. [14] Nabuchodonozor odpovedal a riekol im: Sadrach, Mézach a Abednégo, povedzte, či zúmyselne nectíte môjho boha ani zlatému obrazu, ktorý som postavil, sa neklaniate?

14. [14] Nebucadnetsar prit la parole et leur dit: Est-ce de propos délibéré, Schadrac, Méschac et Abed-Nego, que vous ne servez pas mes dieux, et que vous n'adorez pas la statue d'or que j'ai élevée?

15. Now if ye be ready that at what time ye hear the sound of the cornet, flute, harp, sackbut, psaltery, and dulcimer, and all kinds of musick, ye fall down and worship the image which I have made; well: but if ye worship not, ye shall be cast the same hour into the midst of a burning fiery furnace; and who is that God that shall deliver you out of my hands?

15. [15] Ha tehát készek vagytok: mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát, leboruljatok és imádjátok az [álló]képet, a melyet én csináltattam. De ha nem imádjátok, tüstént bevettettek az égő, tüzes kemenczébe; és kicsoda az az Isten, a ki kiszabadítson titeket az én kezeimből?

15. [15] As julle dan nou, sodra julle die geluid van horing, fluit, siter, luit, harp en doedelsak en van allerhande musiekinstrumente hoor, bereid is om neer te val en die beeld wat ek gemaak het, te aanbid, goed; maar as julle nie aanbid nie, sal julle oombliklik binne-in die brandende vuuroond gegooi word, en wie is die God wat julle uit my hand kan verlos?

15. [15] Teraz, ak ste hotoví, aby ste v tú chvíľu, keď počujete zvuk rohu, píšťaly, citary a husieľ, žaltár a gajdy i všelijakú hudbu, padli a klaňali sa obrazu, ktorý som učinil, urobte tak. Ale ak sa nebudete klaňať, budete v tú istú hodinu uvrhnutí doprostred ohnivej pece rozpálenej, a potom kde ktorý boh je to, ktorý by vás vytrhnul z mojich rúk?!

15. [15] Maintenant tenez-vous prêts, et au moment où vous entendrez le son de la trompette, du chalumeau, de la guitare, de la sambuque, du psaltérion, de la cornemuse, et de toutes sortes d'instruments, vous vous prosternerez et vous adorerez la statue que j'ai faite; si vous ne l'adorez pas, vous serez jetés à l'instant même au milieu d'une fournaise ardente. Et quel est le dieu qui vous délivrera de ma main?

16. Shadrach, Meshach, and Abednego, answered and said to the king, O Nebuchadnezzar, we are not careful to answer thee in this matter.

16. [16] Felelének Sidrák, Misák és Abednégó, és mondának a királynak: Oh Nabukodonozor! Nem szükség erre felelnünk néked.

16. [16] Sadrag, Mesag en Abedn,go het geantwoord en aan koning Nebukadn,sar gesê: Ons ag dit nie nodig om u hierop 'n antwoord te gee nie.

16. [16] Sadrach, Mézach a Abednégo odvetili kráľovi a riekli: Nabuchodonozore, nie je nám treba, aby sme ti na to odpovedali slovo.

16. [16] Schadrac, Méschac et Abed-Nego répliquèrent au roi Nebucadnetsar: Nous n'avons pas besoin de te répondre là-dessus.

17. If it be so, our God whom we serve is able to deliver us from the burning fiery furnace, and he will deliver us out of thine hand, O king.

17. [17] Ímé, a mi Istenünk, a kit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani az égő, tüzes kemenczéből, és a te kezedből is, oh király, kiszabadít minket.

17. [17] As onse God wat ons dien, in staat is om ons te verlos, dan sal Hy ons uit die brandende vuuroond en uit u hand, o koning, verlos;

17. [17] Jestli tak chce náš Bôh, ktorého my ctíme, ten nás môže vytrhnúť z ohnivej pece rozpálenej a vytrhne aj z tvojich rúk, ó, kráľu!

17. [17] Voici, notre Dieu que nous servons peut nous délivrer de la fournaise ardente, et il nous délivrera de ta main, ô roi.

18. But if not, be it known unto thee, O king, that we will not serve thy gods, nor worship the golden image which thou hast set up.

18. [18] De ha nem [tenné is,] legyen tudtodra, oh király, hogy mi a te isteneidnek nem szolgálunk, és az arany [álló]képet, a melyet felállíttatál, nem imádjuk.

18. [18] maar so nie, laat dit u dan bekend wees, o koning, dat ons u gode nie sal dien nie en die goue beeld wat u opgerig het, nie sal aanbid nie.

18. [18] Ale ak nie, nech ti je známe, ó, kráľu, že tvojich bohov ctiť nebudeme ani zlatému obrazu, ktorý si postavil, sa nebudeme klaňať.

18. [18] Sinon, sache, ô roi, que nous ne servirons pas tes dieux, et que nous n'adorerons pas la statue d'or que tu as élevée.

19. Then was Nebuchadnezzar full of fury, and the form of his visage was changed against Shadrach, Meshach, and Abednego: therefore he spake, and commanded that they should heat the furnace one seven times more than it was wont to be heated.

19. [19] Akkor Nabukodonozor eltelék haraggal, és az ő orczájának színe elváltozék Sidrák, Misák és Abednégó ellen; [azért] szóla, és meghagyá, hogy fűtsék be a kemenczét hétszerte inkább, mint szokták vala befűteni.

19. [19] Toe het Nebukadn,sar baie woedend geword en sy gelaatstrekke het verander teenoor Sadrag, Mesag en Abedn,go; as antwoord het hy bevel gegee om die oond sewe maal warmer te maak as wat eintlik nodig was.

19. [19] Vtedy sa naplnil Nabuchodonozor prchlivosťou, a obraz jeho tvári sa zmenil proti Sadrachovi, Mézachovi a Abednégovi, a odpovediac riekol, aby rozpálili pec sedemkrát nad to, jako bolo ináče treba rozpáliť.

19. [19] Sur quoi Nebucadnetsar fut rempli de fureur, et il changea de visage en tournant ses regards contre Schadrac, Méschac et Abed-Nego. Il reprit la parole et ordonna de chauffer la fournaise sept fois plus qu'il ne convenait de la chauffer.

20. And he commanded the most mighty men that were in his army to bind Shadrach, Meshach, and Abednego, and to cast them into the burning fiery furnace.

20. [20] És meghagyá a legerősebb férfiaknak az ő seregében, hogy kötözzék meg Sidrákot, Misákot és Abednégót, [és] vessék őket az égő, tüzes kemenczébe.

20. [20] En aan sommige van die sterkste manne wat in sy leër was, het hy bevel gegee om Sadrag, Mesag en Abedn,go te boei, om hulle in die brandende vuuroond te gooi.

20. [20] A rozkázal mužom, mohutným v sile, ktorí boli v jeho vojsku, aby poviazali Sadracha, Mézacha a Abednéga a vrhli ich do ohnivej pece rozpálenej.

20. [20] Puis il commanda à quelques-uns des plus vigoureux soldats de son armée de lier Schadrac, Méschac et Abed-Nego, et de les jeter dans la fournaise ardente.

21. Then these men were bound in their coats, their hosen, and their hats, and their other garments, and were cast into the midst of the burning fiery furnace.

21. [21] Erre ezek a férfiak alsó ruhástul, köntösöstül, palástostul és [egyéb] öltönyöstül megkötöztettek, és az égő, tüzes kemenczébe vettettek.

21. [21] Toe is daardie manne geboei met hulle mantels, hulle broeke en hulle tulbande en hulle ander klere aan, en hulle is binne-in die brandende vuuroond gegooi.

21. [21] Vtedy boli tí mužovia poviazaní vo svojich plášťoch, vo svojich košeliach a vo svojich klobúkoch, vôbec vo svojom rúchu, a boli hodení doprostred ohnivej pece rozpálenej.

21. [21] Ces hommes furent liés avec leurs caleçons, leurs tuniques, leurs manteaux et leurs autres vêtements, et jetés au milieu de la fournaise ardente.

22. Therefore because the king's commandment was urgent, and the furnace exceeding hot, the flames of the fire slew those men that took up Shadrach, Meshach, and Abednego.

22. [22] A miatt azonban, hogy a király parancsolata szigorú volt és a kemencze rendkivül izzó vala: azokat a férfiakat, a kik Sidrákot, Misákot és Abednégót felvitték, megölé a tűznek lángja.

22. [22] Omdat dan nou die woord van die koning streng en die oond uitermate verhit was, het die vlam van die vuur daardie manne wat Sadrag, Mesag en Abedn,go opgeneem het, doodgebrand.

22. [22] No, preto, že kráľov rozkaz súril, a že pec bola veľmi rozpálená, mužov, ktorí dopravili Sadracha, Mézacha a Abednéga hore, usmrtil plameň ohňa.

22. [22] Comme l'ordre du roi était sévère, et que la fournaise était extraordinairement chauffée, la flamme tua les hommes qui y avaient jeté Schadrac, Méschac et Abed-Nego.

23. And these three men, Shadrach, Meshach, and Abednego, fell down bound into the midst of the burning fiery furnace.

23. [23] Az a három férfiú pedig: Sidrák, Misák és Abednégó, az égő, tüzes kemenczébe esék megkötözve.

23. [23] Maar daardie drie manne, Sadrag, Mesag en Abedn,go, het geboeid binne-in die brandende vuuroond geval.

23. [23] A tí traja mužovia, Sadrach, Mézach a Abednégo, padli doprostred ohnivej pece rozpálenej poviazaní.

23. [23] Et ces trois hommes, Schadrac, Méschac et Abed-Nego, tombèrent liés au milieu de la fournaise ardente.

24. Then Nebuchadnezzar the king was astonied, and rose up in haste, and spake, and said unto his counsellors, Did not we cast three men bound into the midst of the fire? They answered and said unto the king, True, O king.

24. [24] Akkor Nabukodonozor király megijedt és sietve felkele, szóla és monda az ő tanácsosainak: Nem három férfiút veténk-é a tűz közepébe megkötözve? Felelének és mondának a királynak: Bizonyára, oh király!

24. [24] Toe het koning Nebukadn,sar verskrik geword en haastig opgestaan; hy het sy raadsmanne toegespreek en gesê: Het ons nie drie manne geboeid binne-in die vuur gegooi nie? Hulle antwoord en sê aan die koning: Sekerlik, o koning!

24. [24] Vtedy sa predesil kráľ Nabuchodonozor a vstal rýchle a odpovediac riekol svojim radcom: Či sme neuvrhli troch mužov doprostred ohňa poviazaných? Odpovedali a riekli kráľovi: Je pravda, kráľu.

24. [24] Alors le roi Nebucadnetsar fut effrayé, et se leva précipitamment. Il prit la parole, et dit à ses conseillers: N'avons-nous pas jeté au milieu du feu trois hommes liés? Ils répondirent au roi: Certainement, ô roi!

25. He answered and said, Lo, I see four men loose, walking in the midst of the fire, and they have no hurt; and the form of the fourth is like the Son of God.

25. [25] Felele, és monda: Ímé, négy férfiút látok szabadon járni a tűz közepében, és semmi sérelem sincs bennök, és a negyediknek ábrázata olyan, mint valami istenek-fiáé.

25. [25] Hy antwoord en sê: Kyk, ek sien vier manne los binne-in die vuur wandel sonder dat daar 'n letsel aan hulle is; en die voorkoms van die vierde lyk soos die van 'n godeseun.

25. [25] Odpovedal a riekol: Hľa, ja vidím štyroch mužov nepoviazaných, ktorí slobodne chodia prostred ohňa, a nieto na nich porušenia, a ten štvrtý je na pohľad podobný synovi bohov.

25. [25] Il reprit et dit: Eh bien, je vois quatre hommes sans liens, qui marchent au milieu du feu, et qui n'ont point de mal; et la figure du quatrième ressemble à celle d'un fils des dieux.

26. Then Nebuchadnezzar came near to the mouth of the burning fiery furnace, and spake, and said, Shadrach, Meshach, and Abednego, ye servants of the most high God, come forth, and come hither. Then Shadrach, Meshach, and Abednego, came forth of the midst of the fire.

26. [26] Nabukodonozor ekkor az égő, tüzes kemencze szájához járula, és szóla és monda: Sidrák, Misák és Abednégó, a felséges Istennek szolgái, jertek ki és jőjjetek ide! Azonnal kijövének Sidrák, Misák és Abednégó a tűz közepéből.

26. [26] Toe het Nebukadn,sar nader gekom na die opening van die brandende vuuroond en daarop gesê: Sadrag, Mesag en Abedn,go, knegte van die allerhoogste God, gaan uit en kom hier! Toe het Sadrag, Mesag en Abedn,go uit die vuuroond uitgegaan.

26. [26] Vtedy sa priblížil Nabuchodonozor čelustiu ohnivej pece rozpálenej, odpovedal a riekol: Sadrach, Mézach a Abednégo, služobníci Najvyššieho Boha, vyjdite a poďte von! Vtedy vyšli Sadrach, Mézach a Abednégo zprostred ohňa.

26. [26] Ensuite Nebucadnetsar s'approcha de l'entrée de la fournaise ardente, et prenant la parole, il dit: Schadrac, Méschac et Abed-Nego, serviteurs du Dieu suprême, sortez et venez! Et Schadrac, Méschac et Abed-Nego sortirent du milieu du feu.

27. And the princes, governors, and captains, and the king's counsellors, being gathered together, saw these men, upon whose bodies the fire had no power, nor was an hair of their head singed, neither were their coats changed, nor the smell of fire had passed on them.

27. [27] És egybegyűlvén a fejedelmek, helytartók és kormányzók és a király tanácsosai, nézik vala ezeket a férfiakat, hogy a tűznek semmi hatalma nem lett az ő testükön, és hogy egy hajszáluk sem égett meg, és az ő alsó ruháik meg nem változtak, és a tűz szaga sem járta át őket.

27. [27] Daarop het die landvoogde, die bevelhebbers en die goewerneurs en die raadsmanne van die koning vergader en aan daardie manne gesien dat die vuur geen mag oor hulle liggame gehad en die hare van hulle hoof nie geskroei het nie, en dat hulle mantels geen verandering ondergaan en die reuk van die vuur nie aan hulle gekom het nie.

27. [27] A shromaždili sa satrapovia, vojvodovia, náčelníci a radcovia kráľovi a hľadeli na tých mužov, že oheň nemal nijakej moci nad ich telami, ba ani len vlas na ich hlave nebol oškvrklý, a ich plášte neboly zmenené, ani neprešiel na nich zápach ohňa.

27. [27] Les satrapes, les intendants, les gouverneurs, et les conseillers du roi s'assemblèrent; ils virent que le feu n'avait eu aucun pouvoir sur le corps de ces hommes, que les cheveux de leur tête n'avaient pas été brûlés, que leurs caleçons n'étaient point endommagés, et que l'odeur du feu ne les avait pas atteints.

28. Then Nebuchadnezzar spake, and said, Blessed be the God of Shadrach, Meshach, and Abednego, who hath sent his angel, and delivered his servants that trusted in him, and have changed the king's word, and yielded their bodies, that they might not serve nor worship any god, except their own God.

28. [28] Szóla Nabukodonozor, és monda: Áldott ezeknek Istene, a Sidrák, Misák és Abednégó Istene, a ki küldötte az ő angyalát és kiszabadította az ő szolgáit, a kik ő benne bíztak; és a király parancsolatát megszegték és [veszedelemre] adták az ő testöket és nem szolgáltak és nem imádtak más istent az ő Istenökön kivül.

28. [28] Daarop het Nebukadn,sar gespreek en gesê: Geloofd sy die God van Sadrag, Mesag en Abedn,go, wat sy engel gestuur en sy knegte verlos het wat hulle op Hom verlaat het en die bevel van die koning oortree het, en wat hulle liggame oorgegee het om geen ander god te dien of te aanbid nie, behalwe hulle God.

28. [28] Vtedy odpovedal Nabuchodonozor a riekol: Nech je požehnaný Bôh Sadrachov, Mézachov a Abednégov, ktorý poslal svojho anjela a vytrhnul svojich služobníkov, ktorí dúfali v neho tak, že neposlúchli ani rozkazu kráľovho, ale vydali svoje telá v záhubu, aby neslúžili ani aby sa neklaňali niktorému bohu krome svojmu Bohu.

28. [28] Nebucadnetsar prit la parole et dit: Béni soit le Dieu de Schadrac, de Méschac et d'Abed-Nego, lequel a envoyé son ange et délivré ses serviteurs qui ont eu confiance en lui, et qui ont violé l'ordre du roi et livré leurs corps plutôt que de servir et d'adorer aucun autre dieu que leur Dieu!

29. Therefore I make a decree, That every people, nation, and language, which speak any thing amiss against the God of Shadrach, Meshach, and Abednego, shall be cut in pieces, and their houses shall be made a dunghill: because there is no other God that can deliver after this sort.

29. [29] Parancsolom azért, hogy minden nép, nemzetség és nyelv, a mely káromlást mond Sidrák, Misák és Abednégó Istene ellen, darabokra tépessék, és annak háza szemétdombbá tétessék: mert nincs más Isten, a ki így megszabadíthasson.

29. [29] Daarom word deur my bevel gegee dat enige volk, nasie of taal wat oneerbiedig spreek oor die God van Sadrag, Mesag en Abedn,go, stukkend gekap en van sy huis 'n mishoop gemaak sal word, omdat daar geen ander god is wat so kan verlos nie.

29. [29] A preto nariaďujem, aby každý človek z ktoréhokoľvek národa, ľudu alebo jazyka, ktorý by povedal niečo rúhavé proti Bohu Sadrachovmu, Mézachovmu a Abednégovmu, bol rozsekaný na kusy, a jeho dom aby bol obrátený na hnojisko, pretože nieto iného Boha, ktorý by mohol vytrhnúť ako on.

29. [29] Voici maintenant l'ordre que je donne: tout homme, à quelque peuple, nation ou langue qu'il appartienne, qui parlera mal du Dieu de Schadrac, de Méschac et d'Abed-Nego, sera mis en pièces, et sa maison sera réduite en un tas d'immondices, parce qu'il n'y a aucun autre dieu qui puisse délivrer comme lui.

30. Then the king promoted Shadrach, Meshach, and Abednego, in the province of Babylon.

30. [30] Akkor a király nagy [tisztesség]re emelé Sidrákot, Misákot és Abednégót Babilon tartományában. [ (Daniel 3:31) Nabukodonozor király minden népnek, nemzetnek és nyelveknek, a kik az egész földön lakoznak, [mondá:] Békességetek bőséges legyen! ] [ (Daniel 3:32) A jeleket és csudákat, a melyeket cselekedett velem a felséges Isten, illendő dolognak tartom megjelenteni. ] [ (Daniel 3:33) Mely nagyok az ő jelei és mely hatalmasak az ő csudái! az ő országa örökkévaló ország és az ő uralkodása nemzedékről nemzedékre [száll.] ]

30. [30] Toe het die koning Sadrag, Mesag en Abedn,go voorspoedig laat wees in die provinsie Babel.

30. [30] Vtedy zase zvelebil kráľ Sadracha, Mézacha a Abednéga, takže sa mali dobre v krajine Babylona.

30. [30] Après cela, le roi fit prospérer Schadrac, Méschac et Abed-Nego, dans la province de Babylone.

31. [31] Kráľ Nabuchodonozor všetkým národom, ľuďom a jazykom, ktorí bývajú na celej zemi: Nech sa vám rozmnoží váš pokoj!

32. [32] Vidí sa mi byť slušným, aby som rozprával znamenia a divy, ktoré učinil pri mne Najvyšší Bôh.

33. [33] Aké veľké sú jeho znamenia a jaké mocné jeho divy! Jeho kráľovstvo je večným kráľovstvom, a jeho panstvo trvá z pokolenia na pokolenia.