Daniel - 5

1. Belshazzar the king made a great feast to a thousand of his lords, and drank wine before the thousand.

1. [1] Belsazár király nagy lakomát szerze az ő ezer főemberének, és az ezer előtt bort ivék.

1. [1] Koning B,lsasar het 'n groot maaltyd berei vir sy duisend maghebbers, en in teenwoordigheid van die duisend het hy wyn gedrink.

1. [1] Kráľ Balsazár učinil svojim tisícim veľmožom veľkú hostinu a pred tými tisícimi pil víno.

1. [1] Le roi Belschatsar donna un grand festin à ses grands au nombre de mille, et il but du vin en leur présence.

2. Belshazzar, whiles he tasted the wine, commanded to bring the golden and silver vessels which his father Nebuchadnezzar had taken out of the temple which was in Jerusalem; that the king, and his princes, his wives, and his concubines, might drink therein.

2. [2] Borozás közben mondá Belsazár, hogy hozzák elő az arany és ezüst edényeket, a melyeket elvive Nabukodonozor, az ő atyja a jeruzsálemi templomból, hogy igyanak azokból a király és az ő főemberei, az ő feleségei és az ő ágyasai.

2. [2] By die genot van die wyn het B,lsasar bevel gegee om die goue en silwervoorwerpe te bring wat sy vader Nebukadn,sar uit die tempel van Jerusalem weggevoer het, sodat die koning en sy maghebbers, sy vroue en sy byvroue daaruit kon drink.

2. [2] Balsazár, keď mu chutnalo víno, rozkázal doniesť nádoby, zlaté a strieborné, ktoré Nabuchodonozor, jeho otec, vyniesol z chrámu, ktorý bol v Jeruzaleme, aby z nich pili kráľ, jeho veľmoži, jeho ženy a jeho ženiny.

2. [2] Belschatsar, quand il eut goûté au vin, fit apporter les vases d'or et d'argent que son père Nebucadnetsar avait enlevés du temple de Jérusalem, afin que le roi et ses grands, ses femmes et ses concubines, s'en servissent pour boire.

3. Then they brought the golden vessels that were taken out of the temple of the house of God which was at Jerusalem; and the king, and his princes, his wives, and his concubines, drank in them.

3. [3] Akkor előhozák az arany edényeket, a melyeket elvivének az Isten házának templomából, mely Jeruzsálemben vala, és ivának azokból a király és az ő főemberei, az ő feleségei és az ő ágyasai.

3. [3] Toe het hulle die goue voorwerpe gebring wat uit die tempel, uit die huis van God in Jerusalem weggevoer was, en die koning en sy maghebbers, sy vroue en sy byvroue het daaruit gedrink.

3. [3] Vtedy doniesli zlaté nádoby, ktoré boli odniesli z chrámu Božieho domu, ktorý bol v Jeruzaleme, a pili z nich kráľ, jeho veľmoži, jeho ženy a jeho ženiny.

3. [3] Alors on apporta les vases d'or qui avaient été enlevés du temple, de la maison de Dieu à Jérusalem; et le roi et ses grands, ses femmes et ses concubines, s'en servirent pour boire.

4. They drank wine, and praised the gods of gold, and of silver, of brass, of iron, of wood, and of stone.

4. [4] Bort ivának, és dicsérék az arany-, ezüst-, ércz-, vas-, fa- és kőisteneket.

4. [4] Hulle het wyn gedrink en die gode van goud en silwer, koper, yster, hout en klip geprys.

4. [4] Pili víno a chválili bohov, zlatých, strieborných, medených, železných, drevených a kamenných.

4. [4] Ils burent du vin, et ils louèrent les dieux d'or, d'argent, d'airain, de fer, de bois et de pierre.

5. In the same hour came forth fingers of a man's hand, and wrote over against the candlestick upon the plaister of the wall of the king's palace: and the king saw the part of the hand that wrote.

5. [5] Abban az órában emberi kéznek ujjai tünének fel, és írának a gyertyatartóval szemben a király palotájának meszelt falán, és a király nézé azt a kézfejet, a mely ír vala.

5. [5] Op dieselfde oomblik het daar vingers van 'n mens se hand te voorskyn gekom en teenoor die kandelaar op die kalk van die muur van die koninklike paleis geskrywe, en die koning het die deel van die hand gesien wat geskrywe het.

5. [5] Ale v tú istú hodinu vyšly prsty ruky človeka a písaly naproti svietniku na vápennú obmietku steny paláca kráľovho, a kráľ videl čiastku ruky, ktorá písala.

5. [5] En ce moment, apparurent les doigts d'une main d'homme, et ils écrivirent, en face du chandelier, sur la chaux de la muraille du palais royal. Le roi vit cette extrémité de main qui écrivait.

6. Then the king's countenance was changed, and his thoughts troubled him, so that the joints of his loins were loosed, and his knees smote one against another.

6. [6] Ekkor a király ábrázatja megváltozék, és az ő gondolatai megháboríták őt, és derekának inai megoldódának és az ő térdei egymáshoz verődének.

6. [6] Toe het die gelaatskleur van die koning verander, en sy gedagtes het hom verskrik, en die gewrigte van sy heupe het losgeraak, en sy knieë het teen mekaar geslaan.

6. [6] Vtedy sa zmenila jasnosť kráľova, a jeho myšlienky ho desily, a kĺby jeho bedier sa rozviazaly, a triasol sa tak, že sa mu kolená tĺkly jedno o druhé.

6. [6] Alors le roi changea de couleur, et ses pensées le troublèrent; les jointures de ses reins se relâchèrent, et ses genoux se heurtèrent l'un contre l'autre.

7. The king cried aloud to bring in the astrologers, the Chaldeans, and the soothsayers. And the king spake, and said to the wise men of Babylon, Whosoever shall read this writing, and shew me the interpretation thereof, shall be clothed with scarlet, and have a chain of gold about his neck, and shall be the third ruler in the kingdom.

7. [7] Erősen kiáltozék a király, hogy hozzák elő a varázslókat, a Káldeusokat és jövendölőket. Szóla a király és monda a babiloni bölcseknek: Akárki legyen az az ember, a ki elolvassa ezt az írást, és annak értelmét megjelenti nékem, bíborba öltöztetik és aranyláncz lesz a nyakában, és mint harmadik parancsol az országban.

7. [7] Die koning het hardop uitgeroep om die besweerders, die Chaldeërs en die waarsêers in te bring. Daarop het die koning gespreek en aan die wyse manne van Babel gesê: Enigeen wat hierdie skrif lees en my sy uitlegging te kenne gee, hy sal met purper beklee word, en 'n goue ketting sal om sy hals wees, en as derde in rang sal hy in die koninkryk heers.

7. [7] A kráľ kričal celou silou, aby doviedli hore hvezdárov, Chaldejov a veštcov. A kráľ odpovedal a riekol mudrcom Babylona: Ktokoľvek prečíta toto písmo a povie mi jeho výklad, bude oblečený do purpuru, a dá sa mu zlatý náhrdelník na hrdlo, a bude vládnuť tretí v kráľovstve.

7. [7] Le roi cria avec force qu'on fît venir les astrologues, les Chaldéens et les devins; et le roi prit la parole et dit aux sages de Babylone: Quiconque lira cette écriture et m'en donnera l'explication sera revêtu de pourpre, portera un collier d'or à son cou, et aura la troisième place dans le gouvernement du royaume.

8. Then came in all the king's wise men: but they could not read the writing, nor make known to the king the interpretation thereof.

8. [8] Akkor bemenének a király bölcsei mind, de nem tudták elolvasni az írást, sem annak értelmét megfejteni a királynak.

8. [8] Toe het al die wyse manne van die koning ingekom, maar hulle was nie in staat om die skrif te lees en sy uitlegging aan die koning bekend te maak nie.

8. [8] Vtedy prišli hore všetci mudrci kráľovi, ale nemohli prečítať písmo ani oznámiť kráľovi jeho výklad.

8. [8] Tous les sages du roi entrèrent; mais ils ne purent pas lire l'écriture et en donner au roi l'explication.

9. Then was king Belshazzar greatly troubled, and his countenance was changed in him, and his lords were astonied.

9. [9] Akkor Belsazár király igen megrettene, és az ő ábrázatja elváltozék rajta, és az ő főemberei is megzavarodának.

9. [9] Toe het koning B,lsasar baie verskrik geword, en sy gelaatskleur het aan hom verander, ook sy maghebbers was in verwarring.

9. [9] Vtedy sa veľmi desil kráľ Balsazár, a jeho jasnosť sa zmenila na ňom, a jeho veľmoži boli bezradní.

9. [9] Sur quoi le roi Belschatsar, fut très effrayé, il changea de couleur, et ses grands furent consternés.

10. Now the queen by reason of the words of the king and his lords came into the banquet house: and the queen spake and said, O king, live for ever: let not thy thoughts trouble thee, nor let thy countenance be changed:

10. [10] A királyasszony a király és az ő főembereinek beszédei miatt beméne a lakoma házába, [és] szóla a királyasszony, és monda: Király, örökké élj! Ne rettentsenek téged a te gondolataid, és a te ábrázatod ne változzék el!

10. [10] Na aanleiding van die woorde van die koning en van sy maghebbers het die koningin in die eetsaal ingegaan; die koningin het begin spreek en gesê: Mag die koning in ewigheid lewe! Laat u gedagtes u nie verskrik en u gelaatskleur nie verander nie.

10. [10] Potom pre slová kráľove a jeho veľmožov vyšla kráľovná hore do domu, v ktorom sa hodovalo a pilo, a kráľovná prehovorila a riekla: Kráľu, ži na veky! Nech ťa nedesia tvoje myšlienky, a nech sa nemení tvoja jasnosť!

10. [10] La reine, à cause des paroles du roi et de ses grands, entra dans la salle du festin, et prit ainsi la parole: O roi, vis éternellement! Que tes pensées ne te troublent pas, et que ton visage ne change pas de couleur!

11. There is a man in thy kingdom, in whom is the spirit of the holy gods; and in the days of thy father light and understanding and wisdom, like the wisdom of the gods, was found in him; whom the king Nebuchadnezzar thy father, the king, I say, thy father, made master of the magicians, astrologers, Chaldeans, and soothsayers;

11. [11] Van egy férfiú a te országodban, a kiben a szent isteneknek lelke van, és a te atyád idejében értelem, tudomány, és az istenek bölcseségéhez hasonló bölcseség találtaték benne, és a kit Nabukodonozor király, a te atyád, az írástudók, varázslók, Káldeusok és jövendölők fejévé tőn; igen, a te atyád, a király;

11. [11] Daar is 'n man in u koninkryk in wie die gees van die heilige gode is: in die dae van u vader is verligting en insig en wysheid soos die wysheid van die gode in hom gevind; daarom het u vader, koning Nebukadn,sar, hom as owerste van die geleerdes, die besweerders, die Chaldeërs, die waarsêers aangestel -- u vader, o koning! --

11. [11] Je v tvojom kráľovstve muž, v ktorom je duch svätých bohov, a za dní tvojho otca bolo v ňom najdené svetlo a rozum a múdrosť ako múdrosť bohov a kráľ Nabuchodonozor, tvoj otec ho bol ustanovil za knieža učencov, hvezdárov, Chaldejov a veštcov, tvoj otec, kráľu,

11. [11] Il y a dans ton royaume un homme qui a en lui l'esprit des dieux saints; et du temps de ton père, on trouva chez lui des lumières, de l'intelligence, et une sagesse semblable à la sagesse des dieux. Aussi le roi Nebucadnetsar, ton père, le roi, ton père, l'établit chef des magiciens, des astrologues, des Chaldéens, des devins,

12. Forasmuch as an excellent spirit, and knowledge, and understanding, interpreting of dreams, and shewing of hard sentences, and dissolving of doubts, were found in the same Daniel, whom the king named Belteshazzar: now let Daniel be called, and he will shew the interpretation.

12. [12] Mivelhogy Dánielben, a kit a király Baltazárnak nevezett, nagyobb lélek, tudomány és értelem, álmoknak magyarázata és titkok megjelentése és rejtélyek megfejtése találtatott. Most [azért] hivattassék elő Dániel, és ő megjelenti az értelmet.

12. [12] omdat in hom 'n voortreflike gees en kennis en verstand gevind is om drome uit te lê en raaisels op te los en knope los te maak -- in Daniël aan wie die koning die naam van B,ltsasar gegee het; laat Daniël nou geroep word, dan sal hy die uitlegging te kenne gee.

12. [12] a preto, že bol najdený v ňom veľký duch, vedomosť a rozum, vykladanie snov a povedanie záhad a rozviazanie tvrdých uzlov, v Danielovi, ktorému dal kráľ meno Baltazár, tedy nech je teraz Daniel zavolaný a povie výklad.

12. [12] parce qu'on trouva chez lui, chez Daniel, nommé par le roi Beltschatsar, un esprit supérieur, de la science et de l'intelligence, la faculté d'interpréter les songes, d'expliquer les énigmes, et de résoudre les questions difficiles. Que Daniel soit donc appelé, et il donnera l'explication.

13. Then was Daniel brought in before the king. And the king spake and said unto Daniel, Art thou that Daniel, which art of the children of the captivity of Judah, whom the king my father brought out of Jewry?

13. [13] Erre Dániel a király elé viteték. Szóla a király, és monda Dánielnek: Te vagy-é ama Dániel, a ki a júdabeli foglyok fiai közül való, a kit ide hozott a király, az én atyám, Júdából?

13. [13] Toe is Daniël voor die koning gebring; die koning het begin spreek en vir Daniël gesê: Is jy Daniël wat by die Joodse ballinge behoort, wat die koning, my vader, uit Juda gebring het?

13. [13] Vtedy doviedli Daniela hore pred kráľa. A kráľ odpovedal a riekol Danielovi: Či si to ty ten Daniel, ktorý je zo synov judského zajatia, ktoré doviedol kráľ, môj otec, z Judska?

13. [13] Alors Daniel fut introduit devant le roi. Le roi prit la parole et dit à Daniel: Es-tu ce Daniel, l'un des captifs de Juda, que le roi, mon père, a amenés de Juda?

14. I have even heard of thee, that the spirit of the gods is in thee, and that light and understanding and excellent wisdom is found in thee.

14. [14] És a ki felől hallottam, hogy az isteneknek lelke van benned, és értelem és tudomány és kiváló bölcseség találtatott te benned?

14. [14] Ek het van jou gehoor dat die gees van die gode in jou is, en dat verligting en verstand en voortreflike wysheid in jou gevind word.

14. [14] Počul som o tebe, že je duch bohov v tebe, a že sa našlo v tebe svetlo a rozum a veľká múdrosť.

14. [14] J'ai appris sur ton compte que tu as en toi l'esprit des dieux, et qu'on trouve chez toi des lumières, de l'intelligence, et une sagesse extraordinaire.

15. And now the wise men, the astrologers, have been brought in before me, that they should read this writing, and make known unto me the interpretation thereof: but they could not shew the interpretation of the thing:

15. [15] Csak imént hozatának elém a bölcsek és varázslók, hogy elolvassák ezt az írást és jelentését tudassák velem; de nem tudják a dolog értelmét megjelenteni.

15. [15] Nou net is die wyse manne, die besweerders, voor my gebring om hierdie skrif te lees en sy uitlegging aan my bekend te maak; maar hulle is nie in staat om die uitlegging van die woord te kenne te gee nie.

15. [15] Hľa, teraz boli sem hore predo mňa dovedení mudrci a hvezdári, aby prečítali toto písmo a oznámili mi jeho výklad, ale nemôžu povedať výklad slova.

15. [15] On vient d'amener devant moi les sages et les astrologues, afin qu'ils lussent cette écriture et m'en donnassent l'explication; mais ils n'ont pas pu donner l'explication des mots.

16. And I have heard of thee, that thou canst make interpretations, and dissolve doubts: now if thou canst read the writing, and make known to me the interpretation thereof, thou shalt be clothed with scarlet, and have a chain of gold about thy neck, and shalt be the third ruler in the kingdom.

16. [16] De felőled azt hallottam, hogy te tudod az értelmet megfejteni és a titkokat megoldani; most azért, ha el tudod olvasni ezt az írást és értelmét nékem megmondani, bíborba öltöztetel és aranyláncz lesz a nyakadon, és mint harmadik uralkodol az országban.

16. [16] Maar ek het van jou gehoor dat jy uitlegginge kan gee en knope kan losmaak; as jy nou die skrif kan lees en sy uitlegging aan my bekend maak, sal jy met purper beklee word, en 'n goue ketting sal daar om jou hals wees, en jy sal as derde in rang in die koninkryk heers.

16. [16] Lež ja som počul o tebe, že ty môžeš vyložiť výklady a rozviazať uzly tajomstiev. A tak teraz, ak budeš môcť prečítať písmo a oznámiť mi jeho výklad, budeš oblečený do purpuru, dá sa ti zlatý náhrdelník na tvoje hrdlo, a budeš vládnuť tretí v kráľovstve.

16. [16] J'ai appris que tu peux donner des explications et résoudre des questions difficiles; maintenant, si tu peux lire cette écriture et m'en donner l'explication, tu seras revêtu de pourpre, tu porteras un collier d'or à ton cou, et tu auras la troisième place dans le gouvernement du royaume.

17. Then Daniel answered and said before the king, Let thy gifts be to thyself, and give thy rewards to another; yet I will read the writing unto the king, and make known to him the interpretation.

17. [17] Erre Dániel felele, és monda a királynak: Ajándékaid tiéid legyenek, és adományaidat másnak adjad, mindazáltal az írást elolvasom a királynak, és jelentését megmondom néki.

17. [17] Toe het Daniël geantwoord en voor die koning gesê: U kan u gawes maar vir uself hou en u geskenke aan 'n ander gee; nogtans sal ek die skrif vir die koning lees en die uitlegging aan hom bekend maak.

17. [17] Vtedy odpovedal Daniel a riekol pred kráľom: Tvoje dary nech sú len tebe, a svoje odmeny daj inému; ale písmo prečítam kráľovi a výklad mu oznámim.

17. [17] Daniel répondit en présence du roi: Garde tes dons, et accorde à un autre tes présents; je lirai néanmoins l'écriture au roi, et je lui en donnerai l'explication.

18. O thou king, the most high God gave Nebuchadnezzar thy father a kingdom, and majesty, and glory, and honour:

18. [18] Te, oh király! A felséges Isten birodalmat és méltóságot, dicsőséget és tisztességet ada Nabukodonozornak, a te atyádnak;

18. [18] Wat u betref, o koning, die allerhoogste God het aan u vader Nebukadn,sar die koningskap en grootheid en heerlikheid en majesteit gegee.

18. [18] Ty, ó, kráľu počuj! Bôh Najvyšší dal Nabuchodonozorovi, tvojmu otcovi, kráľovstvo a veličenstvo, česť a slávu.

18. [18] O roi, le Dieu suprême avait donné à Nebucadnetsar, ton père, l'empire, la grandeur, la gloire et la magnificence;

19. And for the majesty that he gave him, all people, nations, and languages, trembled and feared before him: whom he would he slew; and whom he would he kept alive; and whom he would he set up; and whom he would he put down.

19. [19] És a méltóság miatt, a melyet ada néki, a népek, nemzetek és nyelvek mind féltek és rettegtek tőle; megölt, a kit akart; és életben tartott a kit akart; felemelt, a kit akart; és megalázott, a kit akart;

19. [19] En vanweë die grootheid wat Hy hom gegee het, het al die volke, nasies en tale gebewe en vir hom gesidder; wie hy wou, het hy gedood, en wie hy wou, het hy laat lewe, en wie hy wou, het hy verhoog, en wie hy wou, het hy verneder.

19. [19] A pre veličenstvo, ktoré mu dal, triasly sa a bály sa pred ním všetky národy, ľudia a jazyky; lebo koho chcel, toho zabil, a koho chcel, toho zachoval živého; koho chcel, toho povýšil, a koho chcel toho ponížil.

19. [19] et à cause de la grandeur qu'il lui avait donnée, tous les peuples, les nations, les hommes de toutes langues étaient dans la crainte et tremblaient devant lui. Le roi faisait mourir ceux qu'il voulait, et il laissait la vie à ceux qu'il voulait; il élevait ceux qu'il voulait, et il abaissait ceux qu'il voulait.

20. But when his heart was lifted up, and his mind hardened in pride, he was deposed from his kingly throne, and they took his glory from him:

20. [20] De mikor a szíve felfuvalkodott, és a lelke megkeményedett megátalkodottan: levetteték az ő birodalmának királyi székéből, és dicsőségét elvevék tőle;

20. [20] Maar net toe sy hart hom verhef het en sy gees verhard is om oormoedig te wees, is hy van die troon van sy koningskap afgestoot, en die heerlikheid is hom ontneem.

20. [20] A keď sa bolo povýšilo jeho srdce, a jeho duch sa zmocnil, aby robil pyšne, bol sosadený s trónu svojho kráľovstva, a odňali mu jeho česť,

20. [20] Mais lorsque son coeur s'éleva et que son esprit s'endurcit jusqu'à l'arrogance, il fut précipité de son trône royal et dépouillé de sa gloire;

21. And he was driven from the sons of men; and his heart was made like the beasts, and his dwelling was with the wild asses: they fed him with grass like oxen, and his body was wet with the dew of heaven; till he knew that the most high God ruled in the kingdom of men, and that he appointeth over it whomsoever he will.

21. [21] És az emberek fiai közül kivetteték, és az ő szíve olyanná lőn, mint a barmoké; és a vadszamarakkal lőn az ő lakása, és fűvel etették őt, mint az ökröket, és a teste égi harmattal öntöztetett, míg megismeré, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek országán, és azt helyezteti arra, a kit akar.

21. [21] En hy is uit die mense verstoot, en sy hart het soos die van die diere geword, en hy het saam met die wilde-esels gewoon; hulle het hom plante laat eet soos die beeste, en deur die dou van die hemel is sy liggaam natgemaak totdat hy erken het dat die allerhoogste God mag het oor die koningskap van die mens en daaroor kan aanstel wie Hy wil.

21. [21] a bol vyhnaný zpomedzi synov človeka, a jeho srdce sa stalo podobným srdcu zvierat, a mal svoje obydlie s divokými osly; bylinu mu dávali jesť ako volom, a jeho telo bolo máčané rosou z neba, až dokiaľ nepoznal, že Bôh Najvyšší panuje nad kráľovstvom človeka a koho chce toho ustanoví nad ním.

21. [21] il fut chassé du milieu des enfants des hommes, son coeur devint semblable à celui des bêtes, et sa demeure fut avec les ânes sauvages; on lui donna comme aux boeufs de l'herbe à manger, et son corps fut trempé de la rosée du ciel, jusqu'à ce qu'il reconnût que le Dieu suprême domine sur le règne des hommes et qu'il le donne à qui il lui plaît.

22. And thou his son, O Belshazzar, hast not humbled thine heart, though thou knewest all this;

22. [22] És te, Belsazár, az ő fia, nem aláztad meg a szívedet, noha mindezt tudtad.

22. [22] Maar u, B,lsasar, sy seun, het u hart nie verneder nie, alhoewel u dit alles weet;

22. [22] A ty, jeho syn, Balsazáre, neponížil si svojho srdca, hocaj si toto všetko vedel.

22. [22] Et toi, Belschatsar, son fils, tu n'as pas humilié ton coeur, quoique tu susses toutes ces choses.

23. But hast lifted up thyself against the Lord of heaven; and they have brought the vessels of his house before thee, and thou, and thy lords, thy wives, and thy concubines, have drunk wine in them; and thou hast praised the gods of silver, and gold, of brass, iron, wood, and stone, which see not, nor hear, nor know: and the God in whose hand thy breath is, and whose are all thy ways, hast thou not glorified:

23. [23] Sőt felemelkedtél az egek Ura ellen, és az ő házának edényeit elődbe hozták, és te és a te főembereid, a te feleségeid és a te ágyasaid bort ittak azokból; és az ezüst- és arany-, ércz-, vas-, fa- és kőisteneket dícséréd, a kik nem látnak, sem nem hallanak, sem nem értenek; az Istent pedig, a kinek kezében van a te lelked, és előtte minden te útad, nem dicsőítetted.

23. [23] maar u het u verhef teen die Here van die hemel, en die voorwerpe van sy huis het hulle voor u gebring; en u en u maghebbers, u vroue en u byvroue het wyn daaruit gedrink; en u het die gode van silwer en goud, koper, yster, hout en klip geprys, wat nie sien en nie hoor en nie weet nie, maar die God in wie se hand u asem en voor wie al u paaie is, Hom het u nie vereer nie.

23. [23] Ale si sa pozdvihol proti Pánovi nebies, a doniesli nádoby jeho domu pred teba, a ty i tvoji veľmoži, tvoje ženy i tvoje ženiny ste pili z nich víno, a chválil si bohov strieborných a zlatých, medených a železných, drevených a kamenných, ktorí ani nevidia ani nečujú ani nevedia ničoho, a Boha, v ktorého ruke je tvoj dych, a ktorého sú i všetky tvoje cesty, si neoslavoval.

23. [23] Tu t'es élevé contre le Seigneur des cieux; les vases de sa maison ont été apportés devant toi, et vous vous en êtes servis pour boire du vin, toi et tes grands, tes femmes et tes concubines; tu as loué les dieux d'argent, d'or, d'airain, de fer, de bois et de pierre, qui ne voient point, qui n'entendent point, et qui ne savent rien, et tu n'as pas glorifié le Dieu qui a dans sa main ton souffle et toutes tes voies.

24. Then was the part of the hand sent from him; and this writing was written.

24. [24] Azért küldetett ő általa ez a kéz, és jegyeztetett fel ez az írás.

24. [24] Toe is deur Hom die deel van die hand gestuur en hierdie skrif geskrywe.

24. [24] Vtedy bola od neho poslaná čiastka ruky, a bolo napísané toto písmo.

24. [24] C'est pourquoi il a envoyé cette extrémité de main qui a tracé cette écriture.

25. And this is the writing that was written, MENE, MENE, TEKEL, UPHARSIN.

25. [25] És ez az írás, a mely feljegyeztetett: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin!

25. [25] En dit is die skrif wat geskrywe is: Men,, men,, tek,l ufars¡n.

25. [25] A toto je písmo, ktoré je napísané: Mene, mene; tekel ufarsin.

25. [25] Voici l'écriture qui a été tracée: Compté, compté, pesé, et divisé.

26. This is the interpretation of the thing: MENE; God hath numbered thy kingdom, and finished it.

26. [26] Ez [pedig] e szavaknak az értelme: Mene, [azaz] számba vette Isten a te országlásodat és véget vet annak.

26. [26] Dit is die uitleg van die woord: Men, -- God het u koningskap getel en daar 'n einde aan gemaak;

26. [26] A toto je výklad veci: Mene, sčítaný, (znamená, že) Bôh spočítal tvoje kráľovstvo a ukončil ho.

26. [26] Et voici l'explication de ces mots. Compté: Dieu a compté ton règne, et y a mis fin.

27. TEKEL; Thou art weighed in the balances, and art found wanting.

27. [27] Tekel, [azaz] megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál.

27. [27] tek,l -- u is op die weegskaal geweeg en te lig bevind;

27. [27] Tekel, odvážený: Odvážený si na váhe, a si najdený nedostatočný.

27. [27] Pesé: Tu as été pesé dans la balance, et tu as été trouvé léger.

28. PERES; Thy kingdom is divided, and given to the Medes and Persians.

28. [28] Peresz, [azaz] elosztatott a te országod és adatott a médeknek és persáknak.

28. [28] per,s -- u koninkryk is verdeel en aan die Meders en Perse gegee.

28. [28] Peres, rozdelený: Rozdelené je tvoje kráľovstvo a je dané Médom a Peržanom.

28. [28] Divisé: Ton royaume sera divisé, et donné aux Mèdes et aux Perses.

29. Then commanded Belshazzar, and they clothed Daniel with scarlet, and put a chain of gold about his neck, and made a proclamation concerning him, that he should be the third ruler in the kingdom.

29. [29] Akkor szóla Belsazár, és öltöztették Dánielt bíborba, és aranylánczot [vetének] nyakába, és kikiálták felőle, hogy ő parancsol mint harmadik az országban.

29. [29] Toe het B,lsasar bevel gegee, en hulle het Daniël met purper beklee, met 'n goue ketting om sy hals, en aangaande hom openlik uitgeroep dat hy as derde in rang in die koninkryk sou heers.

29. [29] Vtedy rozkázal Balsazár, aby obliekli Daniela do purpuru, a dali zlatý náhrdelník na jeho hrdlo a rozhlasovali o ňom, že má byť tretím pánom v kráľovstve.

29. [29] Aussitôt Belschatsar donna des ordres, et l'on revêtit Daniel de pourpre, on lui mit au cou un collier d'or, et on publia qu'il aurait la troisième place dans le gouvernement du royaume.

30. In that night was Belshazzar the king of the Chaldeans slain.

30. [30] Ugyanazon az éjszakán megöleték Belsazár, a Káldeusok királya.

30. [30] In dieselfde nag is B,lsasar, die koning van die Chaldeërs, gedood.

30. [30] V tú istú noc bol zabitý Balsazár, kráľ Chaldejov.

30. [30] Cette même nuit, Belschatsar, roi des Chaldéens, fut tué.

31. And Darius the Median took the kingdom, being about threescore and two years old.

31. [31] És a méd Dárius foglalá el az országot mintegy hatvankét esztendős korában.

31. [31] Méd Dárius dostal kráľovstvo, ktorý mal vtedy už šesťdesiatdva rokov.

31. [31] Et Darius, le Mède, s'empara du royaume, étant âgé de soixante-deux ans.