Exodus - 18

1. When Jethro, the priest of Midian, Moses' father in law, heard of all that God had done for Moses, and for Israel his people, and that the LORD had brought Israel out of Egypt;

1. [1] És meghallá Jethró, Midián papja, Mózes ipa, mindazt a mit Isten Mózessel és Izráellel az ő népével cselekedett vala, hogy kihozta az Úr Izráelt Égyiptomból.

1. [1] Toe Jetro, die priester van M¡dian, Moses se skoonvader, hoor alles wat God aan Moses en aan sy volk Israel gedoen het -- dat die HERE Israel uit Egipte uitgelei het --

1. [1] A Jetro, madianské knieža-kňaz, svokor Mojžišov, počul o všetkom, čo učinil Bôh Mojžišovi a Izraelovi, svojmu ľudu, že Hospodin vyviedol Izraela z Egypta.

1. [1] Jéthro, sacrificateur de Madian, beau-père de Moïse, apprit tout ce que Dieu avait fait en faveur de Moïse et d'Israël, son peuple; il apprit que l'Eternel avait fait sortir Israël d'Egypte.

2. Then Jethro, Moses' father in law, took Zipporah, Moses' wife, after he had sent her back,

2. [2] És felvevé Jethró, a Mózes ipa Czipporát, a Mózes feleségét - miután haza bocsátotta őt -

2. [2] het Jetro, Moses se skoonvader, Sippora, die vrou van Moses, geneem -- nadat hy haar teruggestuur het --

2. [2] A Jetro, svokor Mojžišov, vzal Cipporu, ženu Mojžišovu, potom, keď ju bol odoslal

2. [2] Jéthro, beau-père de Moïse, prit Séphora, femme de Moïse, qui avait été renvoyée.

3. And her two sons; of which the name of the one was Gershom; for he said, I have been an alien in a strange land:

3. [3] És az ő két fiát is, a kik közűl az egyiknek neve Gersom, mert azt mondotta vala: Bujdosó valék az idegen földön;

3. [3] en haar twee seuns. Die naam van die een was Gersom, want hy het gesê: Ek het 'n vreemdeling geword in 'n vreemde land;

3. [3] i jej dvoch synov, z ktorých jednému bolo meno Geršom, pretože povedal: Som pohostínom v cudzej zemi;

3. [3] Il prit aussi les deux fils de Séphora; l'un se nommait Guerschom, car Moïse avait dit: J'habite un pays étranger;

4. And the name of the other was Eliezer; for the God of my father, said he, was mine help, and delivered me from the sword of Pharaoh:

4. [4] A másiknak neve pedig Eliézer; mert: Az én atyám Istene segítségül volt nékem és megszabadított engem a Faraó fegyverétől.

4. [4] en die naam van die ander was Eliëser; want, het hy gesê, die God van my vader is my hulp en het my van Farao se swaard verlos.

4. [4] a meno druhého bolo Eliezer, lebo vraj Bôh môjho otca mi bol na pomoci a vytrhol ma od meča faraonovho.

4. [4] l'autre se nommait Eliézer, car il avait dit: Le Dieu de mon père m'a secouru, et il m'a délivré de l'épée de Pharaon.

5. And Jethro, Moses' father in law, came with his sons and his wife unto Moses into the wilderness, where he encamped at the mount of God:

5. [5] Eljuta tehát Jethró, a Mózes ipa, az ő fiaival és feleségével Mózeshez a pusztába, a hol ő táborozott vala az Isten hegye mellett.

5. [5] En Jetro, Moses se skoonvader, het met sy seuns en sy vrou na Moses gekom in die woestyn waar hy by die berg van God met die laer gestaan het.

5. [5] A vtedy prišiel Jetro, svokor Mojžišov, i jeho synovia i jeho žena k Mojžišovi na púšť, kde ležal táborom pri vrchu Božom.

5. [5] Jéthro, beau-père de Moïse, avec les fils et la femme de Moïse, vint au désert où il campait, à la montagne de Dieu.

6. And he said unto Moses, I thy father in law Jethro am come unto thee, and thy wife, and her two sons with her.

6. [6] És megizené Mózesnek: Én Jethró a te ipad megyek te hozzád a te feleségeddel és az ő két fia is ő vele.

6. [6] En hy het Moses laat weet: Ek, jou skoonvader Jetro, kom na jou met jou vrou en haar twee seuns saam met haar.

6. [6] A odkázal Mojžišovi: Ja, tvoj svokor Jetro, idem k tebe i tvoja žena i obaja jej synovia s ňou.

6. [6] Il fit dire à Moïse: Moi, ton beau-père Jéthro, je viens vers toi, avec ta femme et ses deux fils.

7. And Moses went out to meet his father in law, and did obeisance, and kissed him; and they asked each other of their welfare; and they came into the tent.

7. [7] Kiméne azért Mózes az ő ipa eleibe és meghajtá magát és megcsókolá őt; és megkérdék egymást állapotuk felől és bemenének a sátorba.

7. [7] Daarop gaan Moses uit, sy skoonvader tegemoet, en hy het gebuig en hom gesoen; en hulle het na mekaar se welstand gevra en in die tent ingegaan.

7. [7] Vtedy vyšiel Mojžiš vústrety svojmu svokrovi a pokloniac sa bozkal ho, a pýtali sa druh druha, jako sa má, a vošli do stánu.

7. [7] Moïse sortit au-devant de son beau-père, il se prosterna, et il le baisa. Ils s'informèrent réciproquement de leur santé, et ils entrèrent dans la tente de Moïse.

8. And Moses told his father in law all that the LORD had done unto Pharaoh and to the Egyptians for Israel's sake, and all the travail that had come upon them by the way, and how the LORD delivered them.

8. [8] És elbeszélé Mózes az ő ipának mind azt, a mit az Úr a Faraóval és az Égyiptombeliekkel cselekedett vala Izráelért; mindazt a sok bajt, a melyek útközben érték vala őket, és [mimódon] szabadította meg őket az Úr.

8. [8] Moses vertel toe aan sy skoonvader alles wat die HERE aan Farao en aan die Egiptenaars, ter wille van Israel, gedoen het; al die moeilikheid wat hulle op die pad oorgekom het, en dat die HERE hulle verlos het.

8. [8] A Mojžiš rozprával svojmu svokrovi všetko, čo učinil Hospodin faraonovi a Egypťanom pre Izraela, o všetkých ťažkostiach, ktoré prichádzaly na nich na ceste, a jako ich po každé vytrhnul Hospodin.

8. [8] Moïse raconta à son beau-père tout ce que l'Eternel avait fait à Pharaon et à l'Egypte à cause d'Israël, toutes les souffrances qui leur étaient survenues en chemin, et comment l'Eternel les avait délivrés.

9. And Jethro rejoiced for all the goodness which the LORD had done to Israel, whom he had delivered out of the hand of the Egyptians.

9. [9] És örvendeze Jethró mindazon a jón, a mit az Úr az Izráellel cselekedett vala, hogy megszabadítá őt az Égyiptombeliek kezéből.

9. [9] En Jetro het hom verheug oor al die goeie wat die HERE aan Israel gedoen het, dat Hy hulle uit die hand van die Egiptenaars verlos het.

9. [9] A Jetro sa radoval všetkému tomu dobrému, ktoré učinil Hospodin Izraelovi a že ho vytrhol z ruky Egypťanov.

9. [9] Jéthro se réjouit de tout le bien que l'Eternel avait fait à Israël, et de ce qu'il l'avait délivré de la main des Egyptiens.

10. And Jethro said, Blessed be the LORD, who hath delivered you out of the hand of the Egyptians, and out of the hand of Pharaoh, who hath delivered the people from under the hand of the Egyptians.

10. [10] És monda Jethró: Áldott legyen az Úr, a ki megszabadított titeket az Égyiptombeliek kezéből és a Faraó kezéből; a ki megszabadította a népet az Égyiptombeliek keze alól.

10. [10] Daarop sê Jetro: Geseënd is die HERE wat julle verlos het uit die hand van die Egiptenaars en uit die hand van Farao, wat die volk onder die hand van die Egiptenaars uit verlos het.

10. [10] A Jetro povedal: Požehnaný Hospodin, ktorý vás vytrhol z ruky Egypťanov a z ruky faraonovej, ktorý vytrhol ten ľud zpod ruky Egypťanov.

10. [10] Et Jéthro dit: Béni soit l'Eternel, qui vous a délivrés de la main des Egyptiens et de la main de Pharaon; qui a délivré le peuple de la main des Egyptiens!

11. Now I know that the LORD is greater than all gods: for in the thing wherein they dealt proudly he was above them.

11. [11] Most tudom már, hogy nagyobb az Úr minden istennél; mert az [lett vesztökre], a mivel ellenök vétkeztek.

11. [11] Nou weet ek dat die HERE groter is as al die gode, naamlik in die saak waarin hulle vermetel was teen hulle.

11. [11] Teraz viem, že je Hospodin väčší nad všetkých bohov, lebo za to, že sa pyšne chovali, dopustil to všetko na nich.

11. [11] Je reconnais maintenant que l'Eternel est plus grand que tous les dieux; car la méchanceté des Egyptiens est retombée sur eux.

12. And Jethro, Moses' father in law, took a burnt offering and sacrifices for God: and Aaron came, and all the elders of Israel, to eat bread with Moses' father in law before God.

12. [12] És Jethró, a Mózes ipa égőáldozattal és véresáldozattal áldozék az Istennek; Áron pedig és Izráel minden vénei jövének, hogy kenyeret egyenek a Mózes ipával Isten előtt.

12. [12] Daarop het Jetro, Moses se skoonvader, 'n brandoffer en slagoffers geneem tot eer van God. En Aäron en al die oudstes van Israel het gekom om saam met Moses se skoonvader brood te eet voor die aangesig van God.

12. [12] A Jetro, svokor Mojžišov, vzal zápal a bitné obeti a obetoval Bohu, a prišiel Áron a všetci starší Izraelovi, aby jedli chlieb so svokrom Mojžišovým pred Bohom.

12. [12] Jéthro, beau-père de Moïse, offrit à Dieu un holocauste et des sacrifices. Aaron et tous les anciens d'Israël vinrent participer au repas avec le beau-père de Moïse, en présence de Dieu.

13. And it came to pass on the morrow, that Moses sat to judge the people: and the people stood by Moses from the morning unto the evening.

13. [13] És lőn másod napon, leűle Mózes törvényt tenni a népnek; a nép pedig áll vala Mózes előtt reggeltől estig.

13. [13] En die volgende dag het Moses gesit om reg te spreek vir die volk; en die volk het voor Moses gestaan van die môre tot die aand toe.

13. [13] A stalo sa na druhý deň, že sadnul Mojžiš, aby súdil ľud, a ľud stál nad Mojžišom od rána až do večera.

13. [13] Le lendemain, Moïse s'assit pour juger le peuple, et le peuple se tint devant lui depuis le matin jusqu'au soir.

14. And when Moses' father in law saw all that he did to the people, he said, What is this thing that thou doest to the people? why sittest thou thyself alone, and all the people stand by thee from morning unto even?

14. [14] S a mikor látja vala Mózes ipa mind azt, a mit ő a néppel cselekedék, monda: Mi dolog az, a mit te a néppel cselekszel; miért űlsz te egymagad, mind az egész nép pedig előtted áll reggeltől estig?

14. [14] En toe Moses se skoonvader sien alles wat hy vir die volk doen, sê hy: Wat is dit wat jy vir die volk doen? Waarom sit jy alleen, en die hele volk staan voor jou van die môre tot die aand toe?

14. [14] A keď videl svokor Mojžišov všetko, čo koná ľudu, povedal: Aká je toto vec, ktorú ty konáš ľudu? Prečo ty sedíš sám a všetok ľud stojí nad tebou od rána až do večera?

14. [14] Le beau-père de Moïse vit tout ce qu'il faisait pour le peuple, et il dit: Que fais-tu là avec ce peuple? Pourquoi sièges-tu seul, et tout le peuple se tient-il devant toi, depuis le matin jusqu'au soir?

15. And Moses said unto his father in law, Because the people come unto me to inquire of God:

15. [15] És monda Mózes az ő ipának: Mert a nép Isten akaratát tudakolni jön hozzám;

15. [15] En Moses antwoord sy skoonvader: Omdat die volk na my kom om God te raadpleeg.

15. [15] A Mojžiš povedal svojmu svokrovi: Preto, lebo ľud prichádza ku mne pýtať sa Boha.

15. [15] Moïse répondit à son beau-père: C'est que le peuple vient à moi pour consulter Dieu.

16. When they have a matter, they come unto me; and I judge between one and another, and I do make them know the statutes of God, and his laws.

16. [16] Ha ügyök-bajok van, én hozzám jőnek és törvényt teszek az ember között és felebarátja között és tudtára adom az Isten végezéseit és törvényeit.

16. [16] As hulle 'n saak het, kom hulle na my; en dan moet ek regspreek tussen die partye en die insettinge van God en sy wette bekend maak.

16. [16] Keď majú nejakú spornú vec, prijdú ku mne, a ja rozsúdim medzi človekom a medzi jeho blížnym a oznamujem im ustanovenia Boha a jeho zákony.

16. [16] Quand ils ont quelque affaire, ils viennent à moi; je prononce entre eux, et je fais connaître les ordonnances de Dieu et ses lois.

17. And Moses' father in law said unto him, The thing that thou doest is not good.

17. [17] Mózes ipa pedig monda néki: Nem jó az, a mit te cselekszel.

17. [17] Maar Moses se skoonvader sê vir hom: Die ding wat jy doen, is nie goed nie.

17. [17] A svokor Mojžišov mu povedal: Nie je to dobrá vec, ktorú konáš.

17. [17] Le beau-père de Moïse lui dit: Ce que tu fais n'est pas bien.

18. Thou wilt surely wear away, both thou, and this people that is with thee: for this thing is too heavy for thee; thou art not able to perform it thyself alone.

18. [18] Felettébb kifáradsz te is, ez a nép is, a mely veled van; mert erőd felett való dolog ez, nem végezheted azt egymagad.

18. [18] Jy sal heeltemal uitgeput raak, jy sowel as hierdie volk wat by jou is. Want die saak is te swaar vir jou; jy kan dit nie alleen doen nie.

18. [18] Istotne sa unavíš i ty i tento ľud, ktorý je s tebou, lebo vec je priťažká pre teba; nebudeš ju môcť sám konať.

18. [18] Tu t'épuiseras toi-même, et tu épuiseras ce peuple qui est avec toi; car la chose est au-dessus de tes forces, tu ne pourras pas y suffire seul.

19. Hearken now unto my voice, I will give thee counsel, and God shall be with thee: Be thou for the people to God-ward, that thou mayest bring the causes unto God:

19. [19] Most [azért] hallgass az én szavamra, tanácsot adok néked és az Isten veled lesz. Te légy a népnek szószólója az Isten előtt, és te vidd az ügyeket Isten eleibe.

19. [19] Luister nou na my; ek sal jou raad gee, en God sal met jou wees. Wat jou betref, wees jy die verteenwoordiger van die volk by God en bring jy die sake voor God,

19. [19] Poslúchni teraz môj hlas, poradím ti, a Bôh bude s tebou. Ty buď za ľud pred Bohom, a ty budeš donášať nesnadné veci k Bohu.

19. [19] Maintenant écoute ma voix; je vais te donner un conseil, et que Dieu soit avec toi! Sois l'interprète du peuple auprès de Dieu, et porte les affaires devant Dieu.

20. And thou shalt teach them ordinances and laws, and shalt show them the way wherein they must walk, and the work that they must do.

20. [20] És tanítsd őket a rendeletekre és törvényekre és add tudtokra az útat, a melyen járniok kell és a tenni valót, a melyet tenniök kell.

20. [20] en onderrig hulle in die insettinge en die wette, en maak hulle die weg bekend waarop hulle moet gaan, en die werk wat hulle moet doen.

20. [20] A budeš im vysvetľovať ustanovenia a zákony a oznámiš im cestu, ktorou majú ísť, a to, čo majú robiť.

20. [20] Enseigne-leur les ordonnances et les lois; et fais-leur connaître le chemin qu'ils doivent suivre, et ce qu'ils doivent faire.

21. Moreover thou shalt provide out of all the people able men, such as fear God, men of truth, hating covetousness; and place such over them, to be rulers of thousands, and rulers of hundreds, rulers of fifties, and rulers of tens:

21. [21] És szemelj ki magad az egész nép közűl derék, istenfélő férfiakat, igazságos férfiakat, a kik gyűlölik a haszonlesést és tedd közöttük előljárókká, ezeredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké.

21. [21] Maar kies jy uit die hele volk bekwame manne wat God vrees, betroubare manne wat onregverdige wins haat. En stel die aan oor hulle: owerstes oor duisend, owerstes oor honderd, owerstes oor vyftig en owerstes oor tien;

21. [21] Ale ty vyhliadni z celého ľudu chrabrých mužov, ktorí sa boja Boha, mužov pravdy, ktorí nenávidia nespravedlivého zisku, a ustanovíš ich nad nimi za náčelníkov nad tisícami, náčelníkov nad stami, náčelníkov nad päťdesiatimi a náčelníkov nad desiatimi.

21. [21] Choisis parmi tout le peuple des hommes capables, craignant Dieu, des hommes intègres, ennemis de la cupidité; établis-les sur eux comme chefs de mille, chefs de cent, chefs de cinquante et chefs de dix.

22. And let them judge the people at all seasons: and it shall be, that every great matter they shall bring unto thee, but every small matter they shall judge: so shall it be easier for thyself, and they shall bear the burden with thee.

22. [22] Ezek tegyenek ítéletet a népnek minden időben, úgy hogy minden nagyobb ügyet te elődbe hozzanak, minden csekélyebb dologban pedig ők ítéljenek; így könnyítve lesz rajtad, ha azt veled együtt hordozzák.

22. [22] en laat hulle voortdurend oor die volk die regspraak uitoefen: al die groot sake moet hulle na jou bring, maar in al die klein sake moet hulle self regspreek. Maak dit so ligter vir jou, en laat hulle saam met jou dra.

22. [22] A budú súdiť ľud každého času, a bude tak, že každú veľkú vec donesú k tebe, ale každú malú vec rozsúdia oni; takým činom sa ti uľahčí, a oni ponesú s tebou.

22. [22] Qu'ils jugent le peuple en tout temps; qu'ils portent devant toi toutes les affaires importantes, et qu'ils prononcent eux-mêmes sur les petites causes. Allège ta charge, et qu'ils la portent avec toi.

23. If thou shalt do this thing, and God command thee so, then thou shalt be able to endure, and all this people shall also go to their place in peace.

23. [23] Ha ezt cselekszed és az Isten is parancsolja néked: megállhatsz és az egész nép is helyére jut békességben.

23. [23] As jy dit doen en God dit jou beveel, kan jy dit uithou en sal ook al hierdie mense tevrede na hulle woonplek gaan.

23. [23] Ak urobíš túto vec, a Bôh ti to rozkáže, budeš môcť obstáť, i všetok tento ľud bude prichádzať na svoje miesto v pokoji.

23. [23] Si tu fais cela, et que Dieu te donne des ordres, tu pourras y suffire, et tout ce peuple parviendra heureusement à sa destination.

24. So Moses hearkened to the voice of his father in law, and did all that he had said.

24. [24] És hallgata Mózes az ő ipa szavára és mindazt megtevé, a mit mondott vala.

24. [24] Moses het toe geluister na sy skoonvader en alles gedoen wat hy gesê het --

24. [24] A Mojžiš poslúchol slovo svojho svokra a učinil všetko, čo povedal.

24. [24] Moïse écouta la voix de son beau-père, et fit tout ce qu'il avait dit.

25. And Moses chose able men out of all Israel, and made them heads over the people, rulers of thousands, rulers of hundreds, rulers of fifties, and rulers of tens.

25. [25] És választa Mózes az egész Izráelből derék férfiakat és a nép fejeivé tevé őket, ezeredesekké, századosokká, ötvenedesekké, és tizedesekké.

25. [25] Moses het bekwame manne uit die hele Israel gekies en hulle as hoofde oor die volk aangestel -- owerstes oor duisend, owerstes oor honderd, owerstes oor vyftig en owerstes oor tien.

25. [25] A tedy vybral Mojžiš statných mužov zo všetkého Izraela a dal ich za hlavy nad ľudom, za náčelníkov nad tisícami, za náčelníkov nad stami, za náčelníkov nad päťdesiatimi, za náčelníkov nad desiatimi,

25. [25] Moïse choisit des hommes capables parmi tout Israël, et il les établit chefs du peuple, chefs de mille, chefs de cent, chefs de cinquante et chefs de dix.

26. And they judged the people at all seasons: the hard causes they brought unto Moses, but every small matter they judged themselves.

26. [26] És ítélik vala a népet minden időben; a nehéz dolgokat Mózes elé viszik vala, minden kisebb dologban pedig ők ítélnek vala.

26. [26] En hulle het voortdurend oor die volk die regspraak uitgeoefen: die moeilike sake het hulle na Moses gebring, maar in al die klein sake self reggespreek.

26. [26] a súdili ľud každého času. Ťažkú vec doniesli k Mojžišovi, a každú vec malú rozsúdili sami.

26. [26] Ils jugeaient le peuple en tout temps; ils portaient devant Moïse les affaires difficiles, et ils prononçaient eux-mêmes sur toutes les petites causes.

27. And Moses let his father in law depart; and he went his way into his own land.

27. [27] És elbocsátá Mózes az ő ipát, és ez elméne hazájába.

27. [27] Toe het Moses sy skoonvader laat gaan, en hy het na sy land getrek.

27. [27] Potom prepustil Mojžiš svojho svokra, ktorý išiel svojou cestou do svojej zeme.

27. [27] Moïse laissa partir son beau-père, et Jéthro s'en alla dans son pays.