Exodus - 32

1. And when the people saw that Moses delayed to come down out of the mount, the people gathered themselves together unto Aaron, and said unto him, Up, make us gods, which shall go before us; for as for this Moses, the man that brought us up out of the land of Egypt, we wot not what is become of him.

1. [1] Mikor látá a nép, hogy Mózes késik a hegyről leszállani, egybegyűle a nép Áron ellen és mondá néki: Kelj fel, csinálj nékünk isteneket, kik előttünk járjanak; mert nem tudjuk mint lőn dolga ama férfiúnak Mózesnek, a ki minket Égyiptom földéből kihozott.

1. [1] Toe die volk sien dat Moses vertoef om van die berg af te kom, het die volk rondom Aäron versamel en vir hom gesê: Kom, maak vir ons gode wat voor ons uit trek; want hierdie Moses, die man wat ons uit Egipteland laat optrek het, ons weet nie wat van hom geword het nie.

1. [1] A keď videl ľud, že Mojžiš len neschádza s vrchu, shromaždil sa ľud na Árona, a povedali mu: Vstaň a sprav nám bohov, ktorí pojdú pred nami, lebo čo do toho Mojžiša, muža, ktorý nás vyviedol z Egyptskej zeme, nevieme, čo sa mu stalo.

1. [1] Le peuple, voyant que Moïse tardait à descendre de la montagne, s'assembla autour d'Aaron, et lui dit: Allons! fais-nous un dieu qui marche devant nous, car ce Moïse, cet homme qui nous a fait sortir du pays d'Egypte, nous ne savons ce qu'il est devenu.

2. And Aaron said unto them, Break off the golden earrings, which are in the ears of your wives, of your sons, and of your daughters, and bring them unto me.

2. [2] És monda nékik Áron: Szedjétek le az aranyfüggőket, a melyek feleségeitek, fiaitok és leányaitok fülein vannak, és hozzátok én hozzám.

2. [2] En Aäron sê vir hulle: Ruk die goue ringe af wat aan die ore van julle vroue, julle seuns en julle dogters is, en bring dit vir my.

2. [2] A Áron im povedal: Strhajte zlaté náušnice, ktoré sú na ušiach vašich žien, vašich synov a vašich dcér, a doneste ku mne.

2. [2] Aaron leur dit: Otez les anneaux d'or qui sont aux oreilles de vos femmes, de vos fils et de vos filles, et apportez-les-moi.

3. And all the people brake off the golden earrings which were in their ears, and brought them unto Aaron.

3. [3] Leszedé azért mind az egész nép az aranyfüggőket füleiről, és elvivék Áronhoz.

3. [3] Toe het die hele volk die goue ringe afgeruk wat aan hulle ore was, en dit na Aäron gebring.

3. [3] A všetok ľud, všetci si strhali zlaté náušnice, ktoré boly na ich ušiach, a doniesli k Áronovi.

3. [3] Et tous ôtèrent les anneaux d'or qui étaient à leurs oreilles, et ils les apportèrent à Aaron.

4. And he received them at their hand, and fashioned it with a graving tool, after he had made it a molten calf: and they said, These be thy gods, O Israel, which brought thee up out of the land of Egypt.

4. [4] És elvevé kezökből, és alakítá azt vésővel; így csinála abból öntött borjút. És szóltak: Ezek a te isteneid Izráel, a kik kihoztak téged Égyiptom földéről.

4. [4] En hy het dit uit hulle hand geneem en dit met die beitel bewerk en daar 'n gegote kalf van gemaak. Daarop sê hulle: Dit is jou gode, o Israel, wat jou uit Egipteland laat optrek het.

4. [4] A vzal to z ich ruky a sformujúc to rydlom spravil z toho sliate teľa. A povedali: Toto sú tvoji bohovia, Izraelu, ktorí ťa vyviedli hore z Egyptskej zeme!

4. [4] Il les reçut de leurs mains, jeta l'or dans un moule, et fit un veau en fonte. Et ils dirent: Israël! voici ton dieu, qui t'a fait sortir du pays d'Egypte.

5. And when Aaron saw it, he built an altar before it; and Aaron made proclamation, and said, To morrow is a feast to the LORD.

5. [5] Mikor látta ezt Áron, oltárt építe az előtt, és kiálta Áron, mondván: Holnap az Úrnak innepe lesz!

5. [5] Toe Aäron dit sien, het hy daarvoor 'n altaar gebou. En Aäron het uitgeroep en gesê: M“re is daar fees tot eer van die HERE.

5. [5] Keď to videl Áron, vystavil oltár pred ním, a Áron volal a riekol: Zajtra bude slávnosť Hospodinova.

5. [5] Lorsqu'Aaron vit cela, il bâtit un autel devant lui, et il s'écria: Demain, il y aura fête en l'honneur de l'Eternel!

6. And they rose up early on the morrow, and offered burnt offerings, and brought peace offerings; and the people sat down to eat and to drink, and rose up to play.

6. [6] Felkelvén azért másnapon jó reggel, áldozának égőáldozattal és hálaáldozattal is; azután leüle a nép enni és inni; azután felkelének játszani.

6. [6] En hulle het die ander dag vroeg klaargemaak en brandoffers geoffer en dankoffers aangebring; daarop het die volk gaan sit om te eet en te drink, en hulle het opgestaan om te speel.

6. [6] Potom na druhý deň vstali skoro ráno a obetovali zápaly a doviedli pokojné obeti. A ľud sadol, aby jedol a pil, a vstali, aby sa hrali.

6. [6] Le lendemain, ils se levèrent de bon matin, et ils offrirent des holocaustes et des sacrifices d'actions de grâces. Le peuple s'assit pour manger et pour boire; puis ils se levèrent pour se divertir.

7. And the LORD said unto Moses, Go, get thee down; for thy people, which thou broughtest out of the land of Egypt, have corrupted themselves:

7. [7] Szóla pedig az Úr Mózesnek: Eredj menj alá; mert megromlott a te néped, a melyet kihoztál Égyiptom földéből.

7. [7] Toe sê die HERE vir Moses: Gaan heen, klim af, want jou volk wat jy uit Egipteland laat optrek het, het verderflik gehandel.

7. [7] A Hospodin hovoril Mojžišovi: Idi, sídi, lebo sa porušil tvoj ľud, ktorý si vyviedol hore z Egyptskej zeme.

7. [7] L'Eternel dit à Moïse: Va, descends; car ton peuple, que tu as fait sortir du pays d'Egypte, s'est corrompu.

8. They have turned aside quickly out of the way which I commanded them: they have made them a molten calf, and have worshipped it, and have sacrificed thereunto, and said, These be thy gods, O Israel, which have brought thee up out of the land of Egypt.

8. [8] Hamar letértek az útról, a melyet parancsoltam nékik, borjúképet öntöttek magoknak, azt tisztelik és annak áldoznak, és azt mondják: Ezek a te isteneid Izráel, a kik téged kihoztak Égyiptom földéből.

8. [8] En hulle het gou van die weg afgewyk wat Ek hulle beveel het. Hulle het vir hulle 'n gegote kalf gemaak en daarvoor neergebuig en daaraan geoffer en gesê: Dit is jou gode, o Israel, wat jou uit Egipteland laat optrek het.

8. [8] Skoro sišli s cesty, ktorú som im prikázal; spravili si teľa, sliatinu, a klaňajú sa mu a obetujú mu a vravia: Toto sú tvoji bohovia, Izraelu, ktorí ťa vyviedli hore z Egyptskej zeme.

8. [8] Ils se sont promptement écartés de la voie que je leur avais prescrite; ils se sont fait un veau en fonte, ils se sont prosternés devant lui, ils lui ont offert des sacrifices, et ils ont dit: Israël! voici ton dieu, qui t'a fait sortir du pays d'Egypte.

9. And the LORD said unto Moses, I have seen this people, and, behold, it is a stiffnecked people:

9. [9] Monda ismét az Úr Mózesnek: Látom ezt a népet, bizony keménynyakú nép.

9. [9] Verder het die HERE vir Moses gesê: Ek het hierdie volk gesien, en kyk, dit is 'n hardnekkige volk.

9. [9] A Hospodin riekol Mojžišovi: Videl som tento ľud, a hľa, je to ľud tvrdej šije.

9. [9] L'Eternel dit à Moïse: Je vois que ce peuple est un peuple au cou roide.

10. Now therefore let me alone, that my wrath may wax hot against them, and that I may consume them: and I will make of thee a great nation.

10. [10] Azért hagyj békét nékem, hadd gerjedjen fel haragom ellenök, és törűljem el őket: Téged azonban nagy néppé teszlek.

10. [10] Laat My dan nou begaan, dat my toorn teen hulle ontvlam en Ek hulle verteer. Dan sal Ek jou tot 'n groot nasie maak.

10. [10] A tak teraz ma nechaj, aby sa rozpálil môj hnev na nich, a aby som ich vyhladil, a učiním teba veľkým národom.

10. [10] Maintenant laisse-moi; ma colère va s'enflammer contre eux, et je les consumerai; mais je ferai de toi une grande nation.

11. And Moses besought the LORD his God, and said, LORD, why doth thy wrath wax hot against thy people, which thou hast brought forth out of the land of Egypt with great power, and with a mighty hand?

11. [11] De Mózes esedezék az Úrnak, az ő Istenének színe előtt, mondván: Miért gerjedne Uram a te haragod néped ellen, a melyet nagy erővel és hatalmas kézzel hoztál vala ki Égyiptomnak földéről?

11. [11] Maar Moses het die HERE sy God om genade gesmeek en gesê: Waarom, o HERE, sou u toorn ontvlam teen u volk wat U met grote krag en met 'n sterke hand uit Egipteland uitgelei het?

11. [11] Ale Mojžiš prosil pokorne Hospodina, svojho Boha, o milosť a vravel: Prečo sa, ó, Hospodine, roznecuje tvoj hnev na tvoj ľud, ktorý si vyviedol z Egyptskej zeme veľkou silou a mocnou rukou?

11. [11] Moïse implora l'Eternel, son Dieu, et dit: Pourquoi, ô Eternel! ta colère s'enflammerait-elle contre ton peuple, que tu as fait sortir du pays d'Egypte par une grande puissance et par une main forte?

12. Wherefore should the Egyptians speak, and say, For mischief did he bring them out, to slay them in the mountains, and to consume them from the face of the earth? Turn from thy fierce wrath, and repent of this evil against thy people.

12. [12] Miért mondanák az égyiptomiak, mondván: Vesztökre vivé ki őket, hogy elveszítse a hegyek között, és eltörülje őket a föld színéről? Múljék el a te haragod tüze, és hagyd abba azt a néped ellen való veszedelmet.

12. [12] Waarom sou die Egiptenaars spreek en sê: In kwaadwilligheid het Hy hulle uitgelei om hulle in die berge om te bring en hulle van die aardbodem af te vernietig? Wend U af van die gloed van u toorn, en laat dit U berou oor die onheil van u volk.

12. [12] Prečo majú povedať Egypťania, že vraj ich vyviedol na zlé, aby ich pobil na vrchoch a aby ich vyhladil s tvári zeme! Odvráť sa od prchlivosti svojho hnevu a ľutuj zlého, ktoré si usúdil svojmu ľudu!

12. [12] Pourquoi les Egyptiens diraient-ils: C'est pour leur malheur qu'il les a fait sortir, c'est pour les tuer dans les montagnes, et pour les exterminer de dessus la terre? Reviens de l'ardeur de ta colère, et repens-toi du mal que tu veux faire à ton peuple.

13. Remember Abraham, Isaac, and Israel, thy servants, to whom thou swarest by thine own self, and saidst unto them, I will multiply your seed as the stars of heaven, and all this land that I have spoken of will I give unto your seed, and they shall inherit it for ever.

13. [13] Emlékezzél meg Ábrahámról, Izsákról és Izráelről a te szolgáidról, kiknek megesküdtél te magadra, mondván nékik: Megsokasítom a ti magotokat mint az égnek csillagait; és azt az egész földet, melyről szóltam, a ti magotoknak adom, és örökségül bírják azt örökké.

13. [13] Gedenk aan Abraham, Isak en Israel, u knegte, vir wie U by Uself gesweer en aan wie U gesê het: Ek sal julle nageslag vermenigvuldig soos die sterre van die hemel, en hierdie hele land waarvan Ek gespreek het, sal Ek aan julle nageslag gee, dat hulle dit vir ewig kan beërwe.

13. [13] Pamätaj na Abraháma, Izáka a na Izraela, na svojich služobníkov, ktorým si prisahal sám na seba a hovoril si im: Rozmnožím vaše semeno jako hviezdy nebies a celú túto zem, o ktorej som hovoril, dám vášmu semenu, a zdedia ju na veky.

13. [13] Souviens-toi d'Abraham, d'Isaac et d'Israël, tes serviteurs, auxquels tu as dit, en jurant par toi-même: Je multiplierai votre postérité comme les étoiles du ciel, je donnerai à vos descendants tout ce pays dont j'ai parlé, et ils le posséderont à jamais.

14. And the LORD repented of the evil which he thought to do unto his people.

14. [14] És abba hagyá az Úr azt a veszedelmet, melyet akart vala bocsátani az ő népére.

14. [14] Toe het dit die HERE berou oor die onheil wat Hy gesê het dat Hy sy volk sou aandoen.

14. [14] A Hospodin ľutoval zlého, o ktorom hovoril, že ho učiní svojmu ľudu.

14. [14] Et l'Eternel se repentit du mal qu'il avait déclaré vouloir faire à son peuple.

15. And Moses turned, and went down from the mount, and the two tables of the testimony were in his hand: the tables were written on both their sides; on the one side and on the other were they written.

15. [15] Megfordula azért és megindula Mózes a hegyről, kezében a bizonyság két táblája; mindkét oldalukon beírt táblák, mind egy felől, mind más felől beírva.

15. [15] En Moses het omgedraai en van die berg afgeklim, met die twee tafels van die Getuienis in sy hand, tafels wat op altwee kante beskrywe was; hulle was op die een en op die ander kant beskrywe.

15. [15] A Mojžiš obrátiac sa sišiel s vrchu, a dve dosky svedoctva mal vo svojej ruke, dosky, popísané na oboch stranách; z jednej i z druhej strany boly popísané.

15. [15] Moïse retourna et descendit de la montagne, les deux tables du témoignage dans sa main; les tables étaient écrites des deux côtés, elles étaient écrites de l'un et de l'autre côté.

16. And the tables were the work of God, and the writing was the writing of God, graven upon the tables.

16. [16] A táblák pedig Isten kezének csinálmányai valának, az írás is Isten írása vala, kimetszve a táblákra.

16. [16] En die tafels was die werk van God. Die skrif was ook die skrif van God, in die tafels gegraveer.

16. [16] Dosky boly dielom Božím, písmo bolo písmom Božím, ktoré bolo vyryté na doskách.

16. [16] Les tables étaient l'ouvrage de Dieu, et l'écriture était l'écriture de Dieu, gravée sur les tables.

17. And when Joshua heard the noise of the people as they shouted, he said unto Moses, There is a noise of war in the camp.

17. [17] Józsué pedig hallván a nép rivalgását, monda Mózesnek: Harczkiáltás van a táborban.

17. [17] En toe Josua die stem van die volk hoor hoe hulle juig, sê hy aan Moses: Daar is oorlogsgeraas in die laer.

17. [17] A keď počul Jozua hlas ľudu, že kričí, povedal Mojžišovi: Krik boja je v tábore.

17. [17] Josué entendit la voix du peuple, qui poussait des cris, et il dit à Moïse: Il y a un cri de guerre dans le camp.

18. And he said, It is not the voice of them that shout for mastery, neither is it the voice of them that cry for being overcome: but the noise of them that sing do I hear.

18. [18] Az pedig felele: Nem diadalmasoknak, sem meggyőzetteknek kiáltása ez, éneklés hangját hallom én.

18. [18] Maar hy antwoord: Dit is nie die geluid van die wat sing van oorwinning nie; dit is ook nie die geluid van die wat sing van neerlaag nie: ek hoor die geluid van beurtgesang.

18. [18] A on povedal: Nie je to krik, ako sa ozýva víťazstvo, ani nie je to krik, ako sa ozýva porážka; ja čujem hlas spevu.

18. [18] Moïse répondit: Ce n'est ni un cri de vainqueurs, ni un cri de vaincus; ce que j'entends, c'est la voix de gens qui chantent.

19. And it came to pass, as soon as he came nigh unto the camp, that he saw the calf, and the dancing: and Moses' anger waxed hot, and he cast the tables out of his hands, and brake them beneath the mount.

19. [19] És mikor közeledett volna a táborhoz, látá a borjút és a tánczolást, és felgerjede Mózesnek haragja, és elveté kezéből a táblákat, és összetöré azokat a hegy alatt.

19. [19] En toe hy naby die laer kom en die kalf en koordanse sien, het die toorn van Moses ontvlam, en hy het die tafels uit sy hande gegooi en hulle onder aan die berg verbrysel.

19. [19] A stalo sa, keď sa priblížil k táboru a keď uvidel teľa a kolotance, že sa rozpálil hnev Mojžišov a hodil dosky zo svojich rúk a rozbil ich pod vrchom.

19. [19] Et, comme il approchait du camp, il vit le veau et les danses. La colère de Moïse s'enflamma; il jeta de ses mains les tables, et les brisa au pied de la montagne.

20. And he took the calf which they had made, and burnt it in the fire, and ground it to powder, and strewed it upon the water, and made the children of Israel drink of it.

20. [20] Azután fogá a borjút, a melyet csináltak vala, tűzben megégeté, és apróra töré mígnem porrá lett, és a vízbe hintvén, itatá azt az Izráel fiaival.

20. [20] En hy het die kalf geneem wat hulle gemaak het, en dit in die vuur verbrand en dit fyn gemaal. Toe het hy dit op die water gestrooi en die kinders van Israel dit laat drink.

20. [20] Potom vzal teľa, ktoré spravili, a spálil ho v ohni a rozdrvil až na prach a vysypúc to na vody dal piť synom Izraelovým.

20. [20] Il prit le veau qu'ils avaient fait, et le brûla au feu; il le réduisit en poudre, répandit cette poudre à la surface de l'eau, et fit boire les enfants d'Israël.

21. And Moses said unto Aaron, What did this people unto thee, that thou hast brought so great a sin upon them?

21. [21] És monda Mózes Áronnak: Mit tett néked e nép, hogy ilyen nagy bűnbe keverted?

21. [21] En Moses het vir Aäron gesê: Wat het hierdie volk jou gedoen, dat jy so 'n groot sonde oor hulle gebring het?

21. [21] A Mojžiš povedal Áronovi: Čo ti urobil tento ľud, že si naň uviedol veľký hriech?

21. [21] Moïse dit à Aaron: Que t'a fait ce peuple, pour que tu l'aies laissé commettre un si grand péché?

22. And Aaron said, Let not the anger of my lord wax hot: thou knowest the people, that they are set on mischief.

22. [22] Felele Áron: Ne gerjedjen fel uram haragja: ismered e népet, hogy gonosz.

22. [22] Toe antwoord Aäron: Laat die toorn van my heer nie ontvlam nie. U self ken die volk, dat hulle deur en deur sleg is.

22. [22] A Áron povedal: Nech sa neroznecuje hnev môjho pána! Ty znáš tento ľud, že je náchylný ku zlému.

22. [22] Aaron répondit: Que la colère de mon seigneur ne s'enflamme point! Tu sais toi-même que ce peuple est porté au mal.

23. For they said unto me, Make us gods, which shall go before us: for as for this Moses, the man that brought us up out of the land of Egypt, we wot not what is become of him.

23. [23] Mert [azt] mondák nékem: Csinálj nékünk isteneket, a kik előttünk járjanak; mert ama férfiúnak Mózesnek, ki minket Égyiptom földéről kihozott, nem tudjuk mint lőn dolga.

23. [23] Hulle het dan aan my gesê: Maak vir ons gode wat voor ons uit trek, want hierdie Moses, die man wat ons uit Egipteland laat optrek het, ons weet nie wat van hom geword het nie.

23. [23] Povedali mi: Sprav nám bohov, ktorí pojdú pred nami, lebo čo do toho Mojžiša, muža, ktorý nás vyviedol hore z Egyptskej zeme, nevieme, čo sa mu stalo.

23. [23] Ils m'ont dit: Fais-nous un dieu qui marche devant nous; car ce Moïse, cet homme qui nous a fait sortir du pays d'Egypte, nous ne savons ce qu'il est devenu.

24. And I said unto them, Whosoever hath any gold, let them break it off. So they gave it me: then I cast it into the fire, and there came out this calf.

24. [24] Én pedig felelék: Kinek van aranya? Szedjétek le; és nékem ide adák, én pedig a tűzbe vetettem, és e borjú formáltaték.

24. [24] Daarop het ek hulle geantwoord: Wie goud het, laat die dit afruk! En hulle het dit aan my gegee. En ek het dit in die vuur gegooi, en hierdie kalf het daaruit gekom.

24. [24] A povedal som im: Kto má zlato, strhajte si! A dali mi, a hodil som ho do ohňa, a vyšlo toto teľa.

24. [24] Je leur ai dit: Que ceux qui ont de l'or, s'en dépouillent! Et ils me l'ont donné; je l'ai jeté au feu, et il en est sorti ce veau.

25. And when Moses saw that the people were naked; (for Aaron had made them naked unto their shame among their enemies:)

25. [25] És látván Mózes, hogy a nép megvadula, mert Áron megvadítá vala őket, ellenségeik csúfjára.

25. [25] Toe Moses sien dat die volk bandeloos was -- want Aäron het hulle bandeloos laat word tot leedvermaak onder hulle teëstanders --

25. [25] A keď videl Mojžiš ľud, že je rozuzdený, pretože ho rozuzdil Áron na zlú povesť a na posmech medzi tými, ktorí povstávali proti nim,

25. [25] Moïse vit que le peuple était livré au désordre, et qu'Aaron l'avait laissé dans ce désordre, exposé à l'opprobre parmi ses ennemis.

26. Then Moses stood in the gate of the camp, and said, Who is on the LORD's side? let him come unto me. And all the sons of Levi gathered themselves together unto him.

26. [26] Megálla Mózes a tábor kapujában, és monda: A ki az Úré, ide hozzám! és gyűlének ő hozzá mind a Lévi fiai.

26. [26] het Moses in die poort van die laer gaan staan en gesê: Wie v¡r die HERE is, kom na my toe! Toe het al die seuns van Levi by hom versamel.

26. [26] vtedy sa postavil Mojžiš v bráne tábora a povedal: Kto je Hospodinov, nech pristúpi ku mne! A shromaždili sa k nemu všetci synovia Léviho.

26. [26] Moïse se plaça à la porte du camp, et dit: A moi ceux qui sont pour l'Eternel! Et tous les enfants de Lévi s'assemblèrent auprès de lui.

27. And he said unto them, Thus saith the LORD God of Israel, Put every man his sword by his side, and go in and out from gate to gate throughout the camp, and slay every man his brother, and every man his companion, and every man his neighbor.

27. [27] És szóla nékik: Ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Kössön mindenitek kardot az oldalára, menjetek által és vissza a táboron, egyik kaputól a másik kapuig, és kiki ölje meg az ő attyafiát, barátját és rokonságát.

27. [27] En hy het vir hulle gesê: So spreek die HERE, die God van Israel: Laat elkeen sy swaard aangord aan sy heup. Gaan heen en weer van poort tot poort in die laer, en laat elkeen sy broer en elkeen sy vriend en elkeen sy naaste doodmaak.

27. [27] A povedal im: Takto hovorí Hospodin, Bôh Izraelov: Pripášte každý svoj meč na svoje bedrá, prejdite ta i nazpät, od brány k bráne v tábore, a zabite každý svojho brata a každý svojho priateľa a každý svojho blížneho.

27. [27] Il leur dit: Ainsi parle l'Eternel, le Dieu d'Israël: Que chacun de vous mette son épée au côté; traversez et parcourez le camp d'une porte à l'autre, et que chacun tue son frère, son parent.

28. And the children of Levi did according to the word of Moses: and there fell of the people that day about three thousand men.

28. [28] A Lévi fiai pedig a Mózes beszéde szerint cselekedének, és elhulla azon a napon a népből úgymint háromezer férfiú.

28. [28] En die seuns van Levi het gehandel volgens die woord van Moses, en daar het van die volk op die dag omtrent drie duisend man geval.

28. [28] A synovia Léviho učinili podľa slova Mojžišovho, a padlo z ľudu toho dňa tak asi tri tisíce mužov.

28. [28] Les enfants de Lévi firent ce qu'ordonnait Moïse; et environ trois mille hommes parmi le peuple périrent en cette journée.

29. For Moses had said, Consecrate yourselves today to the LORD, even every man upon his son, and upon his brother; that he may bestow upon you a blessing this day.

29. [29] És mondá Mózes: Ma szenteljétek kezeiteket az Úrnak, kiki az ő fia és attyafia ellen, hogy áldása szálljon ma reátok.

29. [29] Toe het Moses gesê: Vul vandag julle hand om te offer aan die HERE -- want elkeen is teen sy seun en teen sy broer -- sodat Hy vandag 'n seën oor julle kan gee.

29. [29] A Mojžiš povedal: Naplňte každý svoju ruku dnes a tak sa posväťte Hospodinovi, lebo každý vykonal súd na svojom synovi a na svojom bratovi, nato, aby dal dnes na vás požehnanie.

29. [29] Moïse dit: Consacrez-vous aujourd'hui à l'Eternel, même en sacrifiant votre fils et votre frère, afin qu'il vous accorde aujourd'hui une bénédiction.

30. And it came to pass on the morrow, that Moses said unto the people, Ye have sinned a great sin: and now I will go up unto the LORD; peradventure I shall make an atonement for your sin.

30. [30] És másnap monda Mózes a népnek: Nagy bűnt követtetek el, most azért felmegyek az Úrhoz, talán kegyelmet nyerhetek a ti bűneiteknek.

30. [30] En die volgende dag het Moses aan die volk gesê: Julle het 'n groot sonde begaan; maar nou sal ek na die HERE opklim: miskien kan ek vir julle sonde versoening doen.

30. [30] A stalo sa na druhý deň, že povedal Mojžiš ľudu: Vy ste zhrešili veľkým hriechom, a tak teraz odídem hore k Hospodinovi, ak by som mohol nejako smieriť váš hriech.

30. [30] Le lendemain, Moïse dit au peuple: Vous avez commis un grand péché. Je vais maintenant monter vers l'Eternel: j'obtiendrai peut-être le pardon de votre péché.

31. And Moses returned unto the LORD, and said, Oh, this people have sinned a great sin, and have made them gods of gold.

31. [31] Megtére azért Mózes az Úrhoz, és monda: Kérlek! Ez a nép nagy bűnt követett el: mert aranyból csinált magának isteneket.

31. [31] En Moses het na die HERE teruggegaan en gesê: Ag, hierdie volk het 'n groot sonde begaan en vir hulle goue gode gemaak.

31. [31] Potom sa navrátil Mojžiš k Hospodinovi a povedal: Prosím, ó, Pane, tento ľud zhrešil veľkým hriechom, a spravili si zlatých bohov.

31. [31] Moïse retourna vers l'Eternel et dit: Ah! ce peuple a commis un grand péché. Ils se sont fait un dieu d'or.

32. Yet now, if thou wilt forgive their sin--; and if not, blot me, I pray thee, out of thy book which thou hast written.

32. [32] De most bocsásd meg bűnöket; ha pedig nem: törölj ki engem a te könyvedből, a melyet írtál.

32. [32] Nou dan, as U tog maar hulle sonde wou vergewe! En so nie, delg my dan maar uit u boek wat U geskryf het!

32. [32] A tak teraz, ak odpustíš ich hriech -; a keď nie, vytri ma, prosím, zo svojej knihy, ktorú si napísal.

32. [32] Pardonne maintenant leur péché! Sinon, efface-moi de ton livre que tu as écrit.

33. And the LORD said unto Moses, Whosoever hath sinned against me, him will I blot out of my book.

33. [33] És monda az Úr Mózesnek: A ki vétkezett ellenem, azt törlöm ki az én könyvemből.

33. [33] Toe het die HERE Moses geantwoord: Wie teen My gesondig het, die sal Ek uitdelg uit my boek.

33. [33] A Hospodin riekol Mojžišovi: Kto zhrešil proti mne, toho vytriem zo svojej knihy.

33. [33] L'Eternel dit à Moïse: C'est celui qui a péché contre moi que j'effacerai de mon livre.

34. Therefore now go, lead the people unto the place of which I have spoken unto thee: behold, mine Angel shall go before thee: nevertheless in the day when I visit I will visit their sin upon them.

34. [34] Most azért eredj: vezesd a népet a hová mondottam néked: Ímé, Angyalom megy előtted; és az én látogatásom napján ezt az ő bűnöket is meglátogatom.

34. [34] Maar gaan nou en lei die volk waarheen Ek jou gesê het. Kyk, my engel sal voor jou uit gaan. Maar die dag as Ek besoeking doen, dan sal Ek hulle sonde oor hulle besoek.

34. [34] A tak teraz iď, a veď ľud ta, kam som ti hovoril. Hľa, môj anjel pojde pred tebou. Ale keď prijde deň môjho navštívenia, navštívim na nich ich hriech.

34. [34] Va donc, conduis le peuple où je t'ai dit. Voici, mon ange marchera devant toi, mais au jour de ma vengeance, je les punirai de leur péché.

35. And the LORD plagued the people, because they made the calf, which Aaron made.

35. [35] És megverte az Úr a népet ezért [is], a mit cselekedtek a borjúval, melyet Áron készített vala.

35. [35] So het die HERE dan die volk getref, omdat hulle die kalf gemaak het wat Aäron vervaardig het.

35. [35] A Hospodin bil ľud preto, že boli spravili to teľa, ktoré spravil Áron.

35. [35] L'Eternel frappa le peuple, parce qu'il avait fait le veau, fabriqué par Aaron.