Exodus - 34

1. And the LORD said unto Moses, Hew thee two tables of stone like unto the first: and I will write upon these tables the words that were in the first tables, which thou brakest.

1. [1] És monda az Úr Mózesnek: Vágj két kőtáblát, hasonlókat az előbbiekhez, hogy írjam fel azokra azokat a szavakat, a melyek az előbbi táblákon voltak, a melyeket széttörtél.

1. [1] Toe het die HERE aan Moses gesê: Kap vir jou twee kliptafels soos die eerstes; dan sal Ek op die tafels die woorde skrywe wat op die eerste tafels was, wat jy verbrysel het.

1. [1] A Hospodin riekol Mojžišovi: Uteš si dvoje dosiek z kameňa, také, jaké boly tamtie prvé, a ja napíšem na dosky slová, ktoré boly na tých prvých doskách, ktoré si rozbil.

1. [1] L'Eternel dit à Moïse: Taille deux tables de pierre comme les premières, et j'y écrirai les paroles qui étaient sur les premières tables que tu as brisées.

2. And be ready in the morning, and come up in the morning unto mount Sinai, and present thyself there to me in the top of the mount.

2. [2] És légy készen reggelre, és jöjj fel reggel a Sinai hegyre, és állj ott előmbe a hegy tetején.

2. [2] En hou jou gereed teen die môre, en klim in die môre op die berg Sinai en gaan daar staan by My op die top van die berg.

2. [2] A buď hotový na ráno a ráno vyjdeš na vrch Sinai a tam mi budeš stáť na temene vrchu.

2. [2] Sois prêt de bonne heure, et tu monteras dès le matin sur la montagne de Sinaï; tu te tiendras là devant moi, sur le sommet de la montagne.

3. And no man shall come up with thee, neither let any man be seen throughout all the mount; neither let the flocks nor herds feed before that mount.

3. [3] De senki veled fel ne jöjjön, és senki ne mutatkozzék az egész hegyen; juhok és barmok se legeljenek a hegy környékén.

3. [3] Maar niemand mag saam met jou opklim nie; laat daar ook niemand op die hele berg gesien word nie; laat ook geen kleinvee of beeste teen hierdie berg wei nie.

3. [3] Nikto nevyjde hore s tebou, ani nech sa nikto neukáže na celom tom vrchu, ani ovce ani voly nech sa nepasú naproti tomu vrchu.

3. [3] Que personne ne monte avec toi, et que personne ne paraisse sur toute la montagne; et même que ni brebis ni boeufs ne paissent près de cette montagne.

4. And he hewed two tables of stone like unto the first; and Moses rose up early in the morning, and went up unto mount Sinai, as the LORD had commanded him, and took in his hand the two tables of stone.

4. [4] Vágott azért két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, és felkelvén reggel, felméne Mózes a Sinai hegyre, a mint az Úr parancsolta néki, és kezébe vevé a két kőtáblát.

4. [4] Toe het hy twee kliptafels gekap soos die eerstes, en Moses het die môre vroeg klaargemaak en op die berg Sinai geklim, soos die HERE hom beveel het, en die twee kliptafels in sy hand geneem.

4. [4] Utesal tedy dvoje dosiek z kameňa, ako boly tie prvé, a potom vstal Mojžiš skoro ráno a vyšiel na vrch Sinai, tak ako mu prikázal Hospodin, a vzal do svojej ruky dvoje dosiek z kameňa.

4. [4] Moïse tailla deux tables de pierre comme les premières; il se leva de bon matin, et monta sur la montagne de Sinaï, selon l'ordre que l'Eternel lui avait donné, et il prit dans sa main les deux tables de pierre.

5. And the LORD descended in the cloud, and stood with him there, and proclaimed the name of the LORD.

5. [5] Az Úr pedig leszálla felhőben, és ott álla ő vele, és nevén kiáltá az Urat:

5. [5] En die HERE het neergedaal in die wolk en daar by hom gestaan. En Hy het die Naam van die HERE uitgeroep.

5. [5] A Hospodin sostúpil v oblaku a stál s ním tam a zavolal menom: HOSPODIN.

5. [5] L'Eternel descendit dans une nuée, se tint là auprès de lui, et proclama le nom de l'Eternel.

6. And the LORD passed by before him, and proclaimed, The LORD, The LORD God, merciful and gracious, long-suffering, and abundant in goodness and truth,

6. [6] És az Úr elvonula ő előtte és kiálta: Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú.

6. [6] En toe die HERE by hom verbygaan, het Hy geroep: HERE, HERE, barmhartige en genadige God, lankmoedig en groot van goedertierenheid en trou;

6. [6] A Hospodin idúc popri ňom volal: Hospodin, Hospodin, silný Bôh ľútostivý a milosrdný, dlho zhovievajúci a veľký čo do milosti a pravdy,

6. [6] Et l'Eternel passa devant lui, et s'écria: L'Eternel, l'Eternel, Dieu miséricordieux et compatissant, lent à la colère, riche en bonté et en fidélité,

7. Keeping mercy for thousands, forgiving iniquity and transgression and sin, and that will by no means clear the guilty; visiting the iniquity of the fathers upon the children, and upon the children's children, unto the third and to the fourth generation.

7. [7] A ki irgalmas marad ezeríziglen; megbocsát hamisságot, vétket és bűnt: de nem hagyja a [bűnöst] büntetlenül, megbünteti az atyák álnokságát a fiakban, és a fiak fiaiban harmad és negyedíziglen.

7. [7] wat die goedertierenheid bewaar vir duisende, wat ongeregtigheid en oortreding en sonde vergewe, maar nooit ongestraf laat bly nie; wat die ongeregtigheid van die vaders besoek aan die kinders en aan die kindskinders, aan die derde en aan die vierde geslag.

7. [7] ktorý zachováva milosť tisícim a odpúšťa neprávosť, prestúpenie a hriech, ktorý však nijakým činom nenechá bez tresu vinného, ale navštevuje neprávosť otcov na svojich synoch i na synoch synov, na treťom i na štvrtom pokolení.

7. [7] qui conserve son amour jusqu'à mille générations, qui pardonne l'iniquité, la rébellion et le péché, mais qui ne tient point le coupable pour innocent, et qui punit l'iniquité des pères sur les enfants et sur les enfants des enfants jusqu'à la troisième et à la quatrième génération!

8. And Moses made haste, and bowed his head toward the earth, and worshipped.

8. [8] És Mózes nagy sietséggel földre borula, és lehajtá [fejét.]

8. [8] Toe het Moses hom gou na die aarde toe gebuig en neergeval

8. [8] A Mojžiš rýchle sklonil hlavu k zemi a klaňal sa.

8. [8] Aussitôt Moïse s'inclina à terre et se prosterna.

9. And he said, If now I have found grace in thy sight, O LORD, let my LORD, I pray thee, go among us; for it is a stiffnecked people; and pardon our iniquity and our sin, and take us for thine inheritance.

9. [9] És monda: Uram, ha előtted kedvet találtam, kérlek járjon az Úr velünk; mert keménynyakú nép ez! Kegyelmezz a mi vétkeinknek és gonoszságunknak, és fogadj minket örökségeddé.

9. [9] en gesê: Here, as ek genade in u oë gevind het, laat dan tog die Here in ons midde trek; want dit is 'n hardnekkige volk; maar vergewe ons ongeregtigheid en ons sonde, en neem ons aan as 'n erfdeel.

9. [9] A povedal: Prosím, jestli som našiel milosť v tvojich očiach, ó, Pane, prosím, nech ide Pán v našom strede, lebo je to ľud tvrdej šije, a odpustíš našu neprávosť a náš hriech a prijmeš nás za svoje dedičstvo!

9. [9] Il dit: Seigneur, si j'ai trouvé grâce à tes yeux, que le Seigneur marche au milieu de nous, car c'est un peuple au cou roide; pardonne nos iniquités et nos péchés, et prends-nous pour ta possession.

10. And he said, Behold, I make a covenant: before all thy people I will do marvels, such as have not been done in all the earth, nor in any nation: and all the people among which thou art shall see the work of the LORD: for it is a terrible thing that I will do with thee.

10. [10] Ő pedig monda: Ímé szövetséget kötök; a te egész néped előtt csudákat teszek, a milyenek nem voltak az egész földön, sem a népek között, és meglátja az egész nép, a mely között te vagy, az Úrnak cselekedeteit; mert csudálatos az, a mit én cselekszem veled.

10. [10] Toe antwoord Hy: Kyk, Ek sluit 'n verbond; voor jou hele volk sal Ek wonders doen soos daar op die hele aarde en onder al die nasies nie geskape is nie, sodat die hele volk onder wie jy is, die werk van die HERE kan sien. Want verskriklik is dit wat Ek aan jou gaan doen.

10. [10] A on riekol: Hľa, učiním smluvu pred všetkým tvojím ľudom. Učiním čudesá, jaké neboly stvorené nikdy a nikde na celej zemi ani nikde v niktorom národe, a bude vidieť všetok ľud, v ktorého strede si ty, dielo Hospodinovo, lebo to bude strašné, čo ja učiním s tebou.

10. [10] L'Eternel répondit: Voici, je traite une alliance. Je ferai, en présence de tout ton peuple, des prodiges qui n'ont eu lieu dans aucun pays et chez aucune nation; tout le peuple qui t'environne verra l'oeuvre de l'Eternel, et c'est par toi que j'accomplirai des choses terribles.

11. Observe thou that which I command thee this day: behold, I drive out before thee the Amorite, and the Canaanite, and the Hittite, and the Perizzite, and the Hivite, and the Jebusite.

11. [11] Jegyezd meg magadnak a mit ma parancsolok néked. Ímé kiűzöm előled az Emoreust, Kananeust, Khittheust, Perizeust, Khivveust, Jebuzeust.

11. [11] Onderhou wat Ek jou vandag beveel. Kyk, Ek verdrywe voor jou uit die Amoriete, Kanaäniete, Hetiete, Feresiete, Hewiete en Jebusiete.

11. [11] Zachovaj si, čo ti prikazujem dnes! Hľa, vyženiem zpred tvojej tvári Amoreja, Kananeja, Heteja, Ferezeja, Heveja a Jebuzeja.

11. [11] Prends garde à ce que je t'ordonne aujourd'hui. Voici, je chasserai devant toi les Amoréens, les Cananéens, les Héthiens, les Phéréziens, les Héviens et les Jébusiens.

12. Take heed to thyself, lest thou make a covenant with the inhabitants of the land whither thou goest, lest it be for a snare in the midst of thee:

12. [12] Vigyázz magadra, nehogy szövetséget köss annak a földnek lakosaival, a melybe bemégy, hogy botránkozásra ne legyen közötted.

12. [12] Neem jou in ag dat jy geen verbond sluit met die inwoner van die land waarin jy kom nie; sodat hy nie miskien 'n strik by jou word nie.

12. [12] Chráň sa, aby si neučinil smluvy s obyvateľmi zeme, do ktorej vojdeš, aby neboli osídlom v tvojom strede!

12. [12] Garde-toi de faire alliance avec les habitants du pays où tu dois entrer, de peur qu'ils ne soient un piège pour toi.

13. But ye shall destroy their altars, break their images, and cut down their groves:

13. [13] Hanem oltáraikat rontsátok el, törjétek össze bálványaikat, és vágjátok ki berkeiket.

13. [13] Maar hulle altare moet julle omgooi en hulle klippilare verbrysel en hulle heilige boomstamme afkap.

13. [13] Ale ich oltáre rozboríte a ich modlárske stĺpy polámete a ich háje povytínate,

13. [13] Au contraire, vous renverserez leurs autels, vous briserez leurs statues, et vous abattrez leurs idoles.

14. For thou shalt worship no other god: for the LORD, whose name is Jealous, is a jealous God:

14. [14] Mert nem szabad imádnod más istent; mert az Úr, a kinek neve féltőn szerető, féltőn szerető Isten ő.

14. [14] Want jy mag jou nie neerbuig voor 'n ander god nie; want die HERE se Naam is Jaloers -- 'n jaloerse God is Hy.

14. [14] lebo sa nebudeš klaňať inému bohu, pretože Hospodin, ktorého meno je Žiarlivý, je silný Bôh žiarlivý.

14. [14] Tu ne te prosterneras point devant un autre dieu; car l'Eternel porte le nom de jaloux, il est un Dieu jaloux.

15. Lest thou make a covenant with the inhabitants of the land, and they go a whoring after their gods, and do sacrifice unto their gods, and one call thee, and thou eat of his sacrifice;

15. [15] Hogy valamiképen szövetséget ne köss annak a földnek lakosaival, hogy a mikor isteneiket követvén paráználkodnak, és áldoznak az ő isteneiknek, és meghívnak téged, egyél az ő áldozatukból.

15. [15] Sluit tog nie 'n verbond met die inwoner van die land nie! As hulle agter hulle gode aan hoereer en aan hulle gode offer, sal hy jou uitnooi, en jy sal van sy offer eet;

15. [15] Aby sa nestalo, keď by si učinil smluvu s obyvateľmi zeme, a smilnili by idúc za svojimi bohmi a obetovali by bitné obeti svojim bohom, že by ťa pozval niektorý z nich, a jedol by si z jeho obeti

15. [15] Garde-toi de faire alliance avec les habitants du pays, de peur que, se prostituant à leurs dieux et leur offrant des sacrifices, ils ne t'invitent, et que tu ne manges de leurs victimes;

16. And thou take of their daughters unto thy sons, and their daughters go a whoring after their gods, and make thy sons go a whoring after their gods.

16. [16] És [feleséget] ne végy az ő leányaik közül a te fiaidnak, hogy mikor paráználkodnak az ő leányaik isteneiket követvén, a te fiaidat is paráználkodásra vigyék, az ő isteneiket követvén.

16. [16] en jy sal van sy dogters neem vir jou seuns, en sy dogters sal agter hulle gode aan hoereer en jou seuns agter hulle gode aan laat hoereer.

16. [16] a vzal by si z jeho dcér svojim synom ženy, a jeho dcéry by smilnily idúc za svojimi bohmi a spôsobily by to, že by smilnili aj tvoji synovia odíduc za ich bohmi.

16. [16] de peur que tu ne prennes de leurs filles pour tes fils, et que leurs filles, se prostituant à leurs dieux, n'entraînent tes fils à se prostituer à leurs dieux.

17. Thou shalt make thee no molten gods.

17. [17] Ne csinálj magadnak öntött isteneket.

17. [17] Jy mag vir jou geen gegote gode maak nie.

17. [17] Nespravíš si liatych bohov.

17. [17] Tu ne te feras point de dieu en fonte.

18. The feast of unleavened bread shalt thou keep. Seven days thou shalt eat unleavened bread, as I commanded thee, in the time of the month Abib: for in the month Abib thou camest out from Egypt.

18. [18] A kovásztalan kenyér innepét megtartsad: hét nap egyél kovásztalan kenyeret, a mint megparancsoltam néked, az Abib hónap ideje alatt; mert Abib hónapban jöttél ki Égyiptomból.

18. [18] Die fees van die ongesuurde brode moet jy hou; sewe dae lank moet jy ongesuurde brode eet soos Ek jou beveel het, op die bepaalde tyd in die maand Abib; want in die maand Abib het jy uit Egipte uitgetrek.

18. [18] Zachovávať budeš slávnosť nekvasených chlebov; sedem dní budeš jesť nekvasené chleby, jako som ti prikázal, na určený čas, v mesiaci abíbe, lebo v mesiaci abíbe si vyšiel z Egypta.

18. [18] Tu observeras la fête des pains sans levain; pendant sept jours, au temps fixé dans le mois des épis, tu mangeras des pains sans levain, comme je t'en ai donné l'ordre, car c'est dans le mois des épis que tu es sorti d'Egypte.

19. All that openeth the matrix is mine; and every firstling among thy cattle, whether ox or sheep, that is male.

19. [19] Mindaz a mi az anyja méhét megnyitja, enyém legyen, és minden hímbarmod is, a mely a te tehenednek vagy juhodnak első fajzása.

19. [19] Alles wat die moederskoot open, is myne; ook al jou vee wat manlik is, die eerstelinge van beeste en kleinvee.

19. [19] Všetko, čo otvára život, je moje, i všetko z tvojho dobytka, čo sa narodí mužského pohlavia, čo otvára život, už či je hovädo z kráv a či dobytča, ovca alebo koza.

19. [19] Tout premier-né m'appartient, même tout mâle premier-né dans les troupeaux de gros et de menu bétail.

20. But the firstling of an ass thou shalt redeem with a lamb: and if thou redeem him not, then shalt thou break his neck. All the firstborn of thy sons thou shalt redeem. And none shall appear before me empty.

20. [20] De a szamárnak első vemhét juhon váltsd meg; ha pedig nem váltod, szegd nyakát. Fiaid közül minden elsőszülöttet megválts, és ne jöjjön üresen előmbe senki.

20. [20] Maar die eersteling van 'n esel moet jy met 'n lam loskoop; en as jy dit nie loskoop nie, moet jy sy nek breek. Al jou eersgebore seuns moet jy loskoop, en niemand mag met leë hande voor my aangesig verskyn nie.

20. [20] Ale prvorodené osľa vykúpiš ovcou alebo kozou. A keď nevykúpiš, zlomíš mu šiju. Každého prvorodeného zo svojich synov vykúpiš. A nikto sa neukáže predo mnou prázdny.

20. [20] Tu rachèteras avec un agneau le premier-né de l'âne; et si tu ne le rachètes pas, tu lui briseras la nuque. Tu rachèteras tout premier-né de tes fils; et l'on ne se présentera point à vide devant ma face.

21. Six days thou shalt work, but on the seventh day thou shalt rest: in earing time and in harvest thou shalt rest.

21. [21] Hat napon munkálkodjál, a hetedik napon pedig pihenj; szántás és aratás idején is pihenj.

21. [21] Ses dae moet jy arbei, maar op die sewende dag moet jy rus. In die ploegtyd en in die oestyd moet jy rus.

21. [21] Šesť dní budeš pracovať, a siedmeho dňa prestaneš; v oračke i v žatve prestaneš.

21. [21] Tu travailleras six jours, et tu te reposeras le septième jour; tu te reposeras, même au temps du labourage et de la moisson.

22. And thou shalt observe the feast of weeks, of the firstfruits of wheat harvest, and the feast of ingathering at the year's end.

22. [22] A hetek innepét is megtartsd a búza zsengének aratásakor; meg a betakarás innepét is az esztendő végén.

22. [22] Die fees van die weke moet jy ook hou, die fees van die eerstelinge van die koring-oes; en die fees van die insameling by die wisseling van die jaar.

22. [22] A učiníš si slávnosť týždňov, slávnosť prvých plodov pšeničnej žatvy i slávnosť spratávania plodov pri konci roku.

22. [22] Tu célébreras la fête des semaines, des prémices de la moisson du froment, et la fête de la récolte, à la fin de l'année.

23. Thrice in the year shall all your men children appear before the LORD God, the God of Israel.

23. [23] Háromszor esztendőnként minden férfiú jelenjen meg az Úrnak, Izráel Ura Istenének színe előtt.

23. [23] Al jou manspersone moet drie maal in die jaar voor die aangesig van die Here HERE, die God van Israel, verskyn.

23. [23] Tri razy v roku sa ukáže každý tvoj mužského pohlavia pred tvárou Pána Hospodina, Boha Izraelovho.

23. [23] Trois fois par an, tous les mâles se présenteront devant le Seigneur, l'Eternel, Dieu d'Israël.

24. For I will cast out the nations before thee, and enlarge thy borders: neither shall any man desire thy land, when thou shalt go up to appear before the LORD thy God thrice in the year.

24. [24] Mert kiűzöm a népeket előled, és kiszélesítem határodat, és senki nem kívánja meg a te földedet, mikor felmégy, hogy a te Urad Istened előtt megjelenjél, esztendőnként háromszor.

24. [24] Want Ek sal nasies voor jou uitdrywe en jou grondgebied uitbrei, sodat niemand jou land sal begeer nie terwyl jy opgaan om te verskyn voor die aangesig van die HERE jou God, drie maal in die jaar.

24. [24] Lebo vyženiem národy zpred tvojej tvári a rozšírim tvoje hranice, a nikto nepožiada tvojej zeme, keď pojdeš hore, aby si sa ukázal pred tvárou Hospodina, svojho Boha, tri razy v roku.

24. [24] Car je chasserai les nations devant toi, et j'étendrai tes frontières; et personne ne convoitera ton pays, pendant que tu monteras pour te présenter devant l'Eternel, ton Dieu, trois fois par an.

25. Thou shalt not offer the blood of my sacrifice with leaven; neither shall the sacrifice of the feast of the passover be left unto the morning.

25. [25] Áldozatom vérét ne ontsd ki kovász mellett, és a husvét innepének áldozatja ne maradjon meg reggelig.

25. [25] Jy mag die bloed van my offer nie saam met gesuurde brood slag nie, en die offer van die paasfees mag nie tot die môre toe oorbly nie.

25. [25] Nebudeš obetovať krvi mojej obeti pri kvasenom, ani nezostane do rána obeť slávnosti Veľkej noci.

25. [25] Tu n'offriras point avec du pain levé le sang de la victime immolée en mon honneur; et le sacrifice de la fête de Pâque ne sera point gardé pendant la nuit jusqu'au matin.

26. The first of the firstfruits of thy land thou shalt bring unto the house of the LORD thy God. Thou shalt not seethe a kid in his mother's milk.

26. [26] Földed zsengéiből az elsőt vidd fel az Úrnak a te Istenednek házába. Ne főzz gödölyét az anyja tejében.

26. [26] Die beste van die eerstelinge van jou grond moet jy in die huis van die HERE jou God bring. Jy mag die bokkie nie kook in sy moeder se melk nie.

26. [26] Prvotinu z prvých plodov svojej pôdy donesieš do domu Hospodina, svojho Boha. Nebudeš variť kozľaťa v mlieku jeho materi.

26. [26] Tu apporteras à la maison de L'Eternel, ton Dieu, les prémices des premiers fruits de la terre. Tu ne feras point cuire un chevreau dans le lait de sa mère.

27. And the LORD said unto Moses, Write thou these words: for after the tenor of these words I have made a covenant with thee and with Israel.

27. [27] És monda az Úr Mózesnek: Írd fel ezeket a szavakat; mert ezeknek a szavaknak értelme szerint kötöttem szövetséget veled és Izráellel.

27. [27] Verder het die HERE vir Moses gesê: Skrywe vir jou hierdie woorde op, want volgens hierdie woorde het Ek 'n verbond gesluit met jou en met Israel.

27. [27] A Hospodin riekol Mojžišovi: Napíš si tieto slová, lebo na základe týchto slov učinil som smluvu s tebou a s Izraelom.

27. [27] L'Eternel dit à Moïse: Ecris ces paroles; car c'est conformément à ces paroles que je traite alliance avec toi et avec Israël.

28. And he was there with the LORD forty days and forty nights; he did neither eat bread, nor drink water. And he wrote upon the tables the words of the covenant, the ten commandments.

28. [28] És ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel: kenyeret nem evett, vizet sem ivott. És felírá a táblákra a szövetség szavait, a tíz parancsolatot.

28. [28] En hy was daar by die HERE veertig dae en veertig nagte; hy het geen brood geëet en geen water gedrink nie. En Hy het op die tafels die woorde van die verbond, die tien woorde, geskrywe.

28. [28] A bol tam s Hospodinom štyridsať dní a štyridsať nocí; nejedol chleba a nepil vody; a napísal na dosky slová smluvy, desať slov.

28. [28] Moïse fut là avec l'Eternel quarante jours et quarante nuits. Il ne mangea point de pain, et il ne but point d'eau. Et l'Eternel écrivit sur les tables les paroles de l'alliance, les dix paroles.

29. And it came to pass, when Moses came down from mount Sinai with the two tables of testimony in Moses' hand, when he came down from the mount, that Moses wist not that the skin of his face shone while he talked with him.

29. [29] És lőn, a mikor Mózes a Sinai hegyről leszálla, (a Mózes kezében vala a bizonyság két táblája, mikor a hegyről leszálla) Mózes nem tudta, hogy az ő orczájának bőre sugárzik, mivelhogy Ővele szólott.

29. [29] En toe Moses van die berg Sinai afdaal -- die twee tafels van die Getuienis was in die hand van Moses toe hy van die berg afdaal het Moses nie geweet dat die vel van sy gesig blink omdat hy met Hom gespreek het nie.

29. [29] A stalo sa, keď schádzal Mojžiš s vrchu Sinai, (a dve dosky svedoctva v ruke Mojžišovej, keď schádzal s vrchu), že nevedel Mojžiš o tom, že sa skveje koža jeho tvári, pretože hovoril s ním Bôh.

29. [29] Moïse descendit de la montagne de Sinaï, ayant les deux tables du témoignage dans sa main, en descendant de la montagne; et il ne savait pas que la peau de son visage rayonnait, parce qu'il avait parlé avec l'Eternel.

30. And when Aaron and all the children of Israel saw Moses, behold, the skin of his face shone; and they were afraid to come nigh him.

30. [30] És a mint Áron és az Izráel minden fiai meglátták Mózest, hogy az ő orczájának bőre sugárzik: féltek közelíteni hozzá.

30. [30] En toe Aäron en al die kinders van Israel Moses sien, het die vel van sy gesig geblink! Daarom was hulle bevrees om naby hom te kom.

30. [30] A keď videl Áron a všetci synovia Izraelovi Mojžiša a videli, že, hľa, skveje sa koža jeho tvári, báli sa priblížiť sa k nemu.

30. [30] Aaron et tous les enfants d'Israël regardèrent Moïse, et voici la peau de son visage rayonnait; et ils craignaient de s'approcher de lui.

31. And Moses called unto them; and Aaron and all the rulers of the congregation returned unto him: and Moses talked with them.

31. [31] Mózes pedig megszólítá őket, és Áron és a gyülekezetnek fejei mind hozzá menének, és szóla velök Mózes.

31. [31] Maar Moses het hulle geroep, en Aäron en al die owerstes in die vergadering het na hom teruggekom; en Moses het met hulle gespreek.

31. [31] Ale Mojžiš zavolal na nich, a vrátili sa k nemu Áron i všetky kniežatá v obci, a Mojžiš hovoril s nimi.

31. [31] Moïse les appela; Aaron et tous les principaux de l'assemblée vinrent auprès de lui, et il leur parla.

32. And afterward all the children of Israel came nigh: and he gave them in commandment all that the LORD had spoken with him in mount Sinai.

32. [32] Azután az Izráel fiai is mind hozzá járulának, és megparancsolá nékik mind azt, a mit az Úr mondott néki a Sinai hegyen.

32. [32] En daarna het al die kinders van Israel nader gekom, en hy het hulle alles beveel wat die HERE met hom gespreek het op die berg Sinai.

32. [32] Potom sa priblížili aj všetci synovia Izraelovi, a prikázal im všetko, čo s ním hovoril Hospodin na vrchu Sinai.

32. [32] Après cela, tous les enfants d'Israël s'approchèrent, et il leur donna tous les ordres qu'il avait reçus de l'Eternel, sur la montagne de Sinaï.

33. And till Moses had done speaking with them, he put a vail on his face.

33. [33] Mikor pedig elvégezte Mózes velök a beszédet, leplet tőn orczájára.

33. [33] Toe Moses klaar met hulle gespreek het, het hy 'n sluier oor sy gesig getrek.

33. [33] A tak dohovoril Mojžiš s nimi a bol si dal závoj na svoju tvár.

33. [33] Lorsque Moïse eut achevé de leur parler, il mit un voile sur son visage.

34. But when Moses went in before the LORD to speak with him, he took the vail off, until he came out. And he came out, and spake unto the children of Israel that which he was commanded.

34. [34] És mikor Mózes az Úr elébe méne, hogy vele szóljon, levevé a leplet, míg kijőne. Kijövén pedig, elmondá az Izráel fiainak, a mi parancsot kapott.

34. [34] Maar as Moses voor die aangesig van die HERE kom om met Hom te spreek, neem hy die sluier weg, totdat hy uitgaan. As hy dan uitgaan en aan die kinders van Israel meedeel wat hom beveel is,

34. [34] Keď potom vchádzal Mojžiš pred tvár Hospodinovu, aby hovoril s ním, odstraňoval závoj, dokiaľ zase nevyšiel. A keď vyšiel, hovoril synom Izraelovým to, čo mu bolo prikázané.

34. [34] Quand Moïse entrait devant l'Eternel, pour lui parler, il ôtait le voile, jusqu'à ce qu'il sortît; et quand il sortait, il disait aux enfants d'Israël ce qui lui avait été ordonné.

35. And the children of Israel saw the face of Moses, that the skin of Moses' face shone: and Moses put the vail upon his face again, until he went in to speak with him.

35. [35] És az Izráel fiai láták a Mózes orczáját, hogy sugárzik a Mózes orczájának bőre; és Mózes a leplet ismét orczájára borítá, mígnem beméne, hogy Ővele szóljon.

35. [35] sien die kinders van Israel die gesig van Moses, dat die vel van Moses se gesig blink; daarop trek Moses dan weer die sluier oor sy gesig, totdat hy ingaan om met Hom te spreek.

35. [35] A synovia Izraelovi videli tvár Mojžišovu, že sa skveje koža jeho tvári, a Mojžiš vše zase dal závoj na svoju tvár, dokiaľ nevošiel hovoriť s ním, to jest s Bohom.

35. [35] Les enfants d'Israël regardaient le visage de Moïse, et voyaient que la peau de son visage rayonnait; et Moïse remettait le voile sur son visage jusqu'à ce qu'il entrât, pour parler avec l'Eternel.