Exodus - 9

1. Then the LORD said unto Moses, Go in unto Pharaoh, and tell him, Thus saith the LORD God of the Hebrews, Let my people go, that they may serve me.

1. [1] És monda az Úr Mózesnek: Menj a Faraóhoz és beszélj vele: Ezt mondja az Úr, a héberek Istene: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem:

1. [1] Verder het die HERE met Moses gespreek: Gaan na Farao en sê vir hom: So spreek die HERE, die God van die Hebreërs: Laat my volk trek, dat hulle My kan dien.

1. [1] Vtedy riekol Hospodin Mojžišovi: Vojdi k faraonovi a budeš mu hovoriť: Takto hovorí Hospodin, Bôh Hebrejov: Prepusti môj ľud, aby mi slúžili!

1. [1] L'Eternel dit à Moïse: Va vers Pharaon, et tu lui diras: Ainsi parle l'Eternel, le Dieu des Hébreux: Laisse aller mon peuple, afin qu'il me serve.

2. For if thou refuse to let them go, and wilt hold them still,

2. [2] Mert ha nem akarod elbocsátani és tovább is tartóztatod őket:

2. [2] Want as jy weier om hulle te laat trek en hulle nog langer vashou,

2. [2] Lebo ak nebudeš chcieť prepustiť a budeš ich ešte držať,

2. [2] Si tu refuses de le laisser aller, et si tu le retiens encore,

3. Behold, the hand of the LORD is upon thy cattle which is in the field, upon the horses, upon the asses, upon the camels, upon the oxen, and upon the sheep: there shall be a very grievous murrain.

3. [3] Ímé az Úr keze lészen a te mezei barmaidon, lovakon, szamarakon, tevéken, ökrökön és juhokon; igen nagy döghalál.

3. [3] kyk, dan sal die hand van die HERE wees teen jou vee wat in die veld is, teen die perde, teen die esels, teen die kamele, teen die beeste en teen die kleinvee met 'n baie swaar pes.

3. [3] vtedy hľa, ruka Hospodinova bude na tvojom dobytku, ktorý je na poli; na koňoch, osloch, veľblúdoch, na voloch a na drobnom stáde; bude to mor; veľmi ťažký.

3. [3] voici, la main de l'Eternel sera sur tes troupeaux qui sont dans les champs, sur les chevaux, sur les ânes, sur les chameaux, sur les boeufs et sur les brebis; il y aura une mortalité très grande.

4. And the LORD shall sever between the cattle of Israel and the cattle of Egypt: and there shall nothing die of all that is the children's of Israel.

4. [4] De különbséget tesz az Úr az Izráel barmai között és Égyiptom barmai között, és mindabból, a mi Izráel fiaié, egy sem vész el.

4. [4] En die HERE sal 'n onderskeid maak tussen die vee van die Israeliete en die vee van die Egiptenaars, sodat niks sal doodgaan van alles wat aan die kinders van Israel behoort nie.

4. [4] A Hospodin učiní rozdiel medzi dobytkom Izraelovým a medzi dobytkom Egypťanov, takže zo všetkého toho, čo patrí synom Izraelovým, nezomrie nič.

4. [4] L'Eternel distinguera entre les troupeaux d'Israël et les troupeaux des Egyptiens, et il ne périra rien de tout ce qui est aux enfants d'Israël.

5. And the LORD appointed a set time, saying, To morrow the LORD shall do this thing in the land.

5. [5] Időt is hagya az Úr, mondván: Holnap cselekszi az Úr ezt a dolgot a földön.

5. [5] En die HERE het 'n bepaalde tyd gestel en gesê: M“re sal die HERE dit doen in die land.

5. [5] A Hospodin ustanovil čas a povedal: Zajtra učiní Hospodin tú vec v zemi.

5. [5] L'Eternel fixa le temps, et dit: Demain, l'Eternel fera cela dans le pays.

6. And the LORD did that thing on the morrow, and all the cattle of Egypt died: but of the cattle of the children of Israel died not one.

6. [6] Meg is cselekedé az Úr ezt a dolgot másodnapon, és elhulla Égyiptomnak minden barma, de az Izráel fiainak barma közül egy sem hullott el.

6. [6] En die HERE het dit die volgende dag gedoen: al die vee van die Egiptenaars het doodgegaan. Maar van die vee van die kinders van Israel is nie een dood nie.

6. [6] A Hospodin učinil tú vec na druhý deň. A pomrel všetok dobytok Egypťanov, ale z dobytka synov Izraelových nezomrelo ani jedno.

6. [6] Et l'Eternel fit ainsi, dès le lendemain. Tous les troupeaux des Egyptiens périrent, et il ne périt pas une bête des troupeaux des enfants d'Israël.

7. And Pharaoh sent, and, behold, there was not one of the cattle of the Israelites dead. And the heart of Pharaoh was hardened, and he did not let the people go.

7. [7] El is külde a Faraó, és ímé egy sem hullt vala el az Izráeliták barma közül: de a Faraó szíve kemény maradt, és nem bocsátá el a népet.

7. [7] Farao het toe gestuur, en kyk, van die vee van die Israeliete was daar nie een dood nie! Maar die hart van Farao was verhard, en hy het die volk nie laat trek nie.

7. [7] A faraon poslal zvedieť a hľa, nezomrelo z dobytka Izraelovho ani len jedno jediné. Ale oťaželo srdce faraonovo, a neprepustil ľudu.

7. [7] Pharaon s'informa de ce qui était arrivé; et voici, pas une bête des troupeaux d'Israël n'avait péri. Mais le coeur de Pharaon s'endurcit, et il ne laissa point aller le peuple.

8. And the LORD said unto Moses and unto Aaron, Take to you handfuls of ashes of the furnace, and let Moses sprinkle it toward the heaven in the sight of Pharaoh.

8. [8] Az Úr pedig monda Mózesnek és Áronnak: Vegyétek tele markaitokat kemenczehamuval, és szórja azt Mózes az ég felé a Faraó szeme láttára.

8. [8] Verder het die HERE aan Moses en Aäron gesê: Neem julle twee hande vol roet uit die oond, en laat Moses dit na die hemel uitstrooi voor die oë van Farao;

8. [8] Vtedy riekol Hospodin Mojžišovi a Áronovi: Vezmite si plné svoje hrsti popola z pece, a Mojžiš ho vrhne k nebu pred očima faraonovými.

8. [8] L'Eternel dit à Moïse et à Aaron: Remplissez vos mains de cendre de fournaise, et que Moïse la jette vers le ciel, sous les yeux de Pharaon.

9. And it shall become small dust in all the land of Egypt, and shall be a boil breaking forth with blains upon man, and upon beast, throughout all the land of Egypt.

9. [9] Hogy porrá legyen Égyiptomnak egész földén, s emberen és barmon hólyagosan fakadó fekéllyé legyen Égyiptomnak egész földén.

9. [9] en dit sal fyn stof word oor die hele Egipteland en aan mense en diere swere veroorsaak wat in blare uitbreek, in die hele Egipteland.

9. [9] A obráti sa na prach po celej zemi Egyptskej, a budú z neho na ľuďoch i na hovädách hnisajúce vredy nabehlé po celej zemi Egyptskej.

9. [9] Elle deviendra une poussière qui couvrira tout le pays d'Egypte; et elle produira, dans tout le pays d'Egypte, sur les hommes et sur les animaux, des ulcères formés par une éruption de pustules.

10. And they took ashes of the furnace, and stood before Pharaoh; and Moses sprinkled it up toward heaven; and it became a boil breaking forth with blains upon man, and upon beast.

10. [10] Vevének azért kemenczehamut és a Faraó elé állának, és Mózes az ég felé szórá azt; és lőn az emberen és barmon hólyagosan fakadó fekély.

10. [10] So het hulle dan roet uit die oond geneem en voor Farao gaan staan, en Moses het dit na die hemel uitgestrooi. Toe word dit swere wat uitbreek in blare aan mense en diere.

10. [10] Nabrali tedy popola z pece a postavili sa pred faraonom, a Mojžiš vrhol popol k nebu, a obrátil sa na hnisajúce vredy nabehlé na ľuďoch i na hovädách,

10. [10] Ils prirent de la cendre de fournaise, et se présentèrent devant Pharaon; Moïse la jeta vers le ciel, et elle produisit sur les hommes et sur les animaux des ulcères formés par une éruption de pustules.

11. And the magicians could not stand before Moses because of the boils; for the boil was upon the magicians, and upon all the Egyptians.

11. [11] És az írástudók nem állhatnak vala Mózes előtt a fekély miatt; mert fekély vala az írástudókon s mind az Égyiptombelieken.

11. [11] En die towenaars kon voor Moses nie staan vanweë die swere nie. Want die swere was aan die towenaars en al die Egiptenaars.

11. [11] takže nemohli vedomci stáť pred Mojžišom pre vredy, pretože boly vredy na vedomcoch i na všetkých Egypťanoch.

11. [11] Les magiciens ne purent paraître devant Moïse, à cause des ulcères; car les ulcères étaient sur les magiciens, comme sur tous les Egyptiens.

12. And the LORD hardened the heart of Pharaoh, and he hearkened not unto them; as the LORD had spoken unto Moses.

12. [12] De az Úr megkeményíté a Faraó szívét, és nem hallgata reájok, a mint megmondotta vala az Úr Mózesnek.

12. [12] Maar die HERE het Farao se hart verhard, sodat hy nie na hulle geluister het nie, soos die HERE aan Moses gesê het.

12. [12] Ale Hospodin zatvrdil srdce faraonovo, a neposlúchol ich, tak ako hovoril Hospodin Mojžišovi.

12. [12] L'Eternel endurcit le coeur de Pharaon, et Pharaon n'écouta point Moïse et Aaron, selon ce que l'Eternel avait dit à Moïse.

13. And the LORD said unto Moses, Rise up early in the morning, and stand before Pharaoh, and say unto him, Thus saith the LORD God of the Hebrews, Let my people go, that they may serve me.

13. [13] És monda az Úr Mózesnek: Kelj fel reggel és állj a Faraó eleibe és mondd néki: Ezt mondja az Úr, a héberek Istene: Bocsásd el az én népemet, hogy szolgáljanak nékem.

13. [13] Verder het die HERE aan Moses gesê: Maak jou môre vroeg klaar en stel jou voor Farao en sê vir hom: So spreek die HERE, die God van die Hebreërs: Laat my volk trek, dat hulle My kan dien.

13. [13] A Hospodin riekol Mojžišovi: Vstaň skoro ráno a postav sa pred faraona a povieš mu: Takto hovorí Hospodin, Bôh Hebrejov: Prepusti môj ľud, aby mi slúžili!

13. [13] L'Eternel dit à Moïse: Lève-toi de bon matin, et présente-toi devant Pharaon. Tu lui diras: Ainsi parle l'Eternel, le Dieu des Hébreux: Laisse aller mon peuple, afin qu'il me serve.

14. For I will at this time send all my plagues upon thine heart, and upon thy servants, and upon thy people; that thou mayest know that there is none like me in all the earth.

14. [14] Mert ezúttal minden csapásomat reá bocsátom a te szívedre, a te szolgáidra és a te népedre azért, hogy megtudd, hogy nincs én hozzám hasonló az egész földön.

14. [14] Want hierdie keer sal Ek al my plae in jou hart stuur, en teen jou dienaars en jou volk, dat jy kan weet dat daar niemand op die hele aarde is soos Ek nie.

14. [14] Lebo teraz už pošlem všetky svoje rany na tvoje srdce a na tvojich služobníkov i na tvoj ľud, aby si zvedel, že nieto takého, jako som ja, na celej zemi.

14. [14] Car, cette fois, je vais envoyer toutes mes plaies contre ton coeur, contre tes serviteurs et contre ton peuple, afin que tu saches que nul n'est semblable à moi sur toute la terre.

15. For now I will stretch out my hand, that I may smite thee and thy people with pestilence; and thou shalt be cut off from the earth.

15. [15] Mert ha most kinyujtanám kezemet és megvernélek téged és a te népedet döghalállal, akkor kivágattatnál a földről.

15. [15] Want anders sou Ek my hand uitgestrek en jou en jou volk met die pes getref het, en jy sou van die aarde verdelg gewees het;

15. [15] Lebo keby som bol teraz vystrel svoju ruku a bol by som zbil teba i tvoj ľud morom; bol by si zmiznul so zeme.

15. [15] Si j'avais étendu ma main, et que je t'eusse frappé par la mortalité, toi et ton peuple, tu aurais disparu de la terre.

16. And in very deed for this cause have I raised thee up, for to show in thee my power; and that my name may be declared throughout all the earth.

16. [16] Ámde azért tartottalak fenn tégedet, hogy megmutassam néked az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön.

16. [16] maar juis hierom het Ek jou nog laat bestaan, dat Ek jou my krag kan toon, en dat hulle my Naam op die hele aarde kan verkondig.

16. [16] Ale práve preto som ťa postavil, aby som ti ukázal svoju moc, a aby rozprávali moje meno po celej zemi.

16. [16] Mais, je t'ai laissé subsister, afin que tu voies ma puissance, et que l'on publie mon nom par toute la terre.

17. As yet exaltest thou thyself against my people, that thou wilt not let them go?

17. [17] Ha tovább is feltartóztatod az én népemet és nem bocsátod el őket:

17. [17] Versit jy jou nog teen my volk, dat jy hulle nie wil laat trek nie?

17. [17] Či ešte sa budeš povyšovať nad môj ľud, že ho neprepustíš?

17. [17] Si tu t'élèves encore contre mon peuple, et si tu ne le laisses point aller,

18. Behold, to morrow about this time I will cause it to rain a very grievous hail, such as hath not been in Egypt since the foundation thereof even until now.

18. [18] Ímé holnap ilyenkor igen nagy jégesőt bocsátok, a melyhez hasonló nem volt Égyiptomban az napságtól fogva hogy fundáltatott, mind ez ideig.

18. [18] Kyk, Ek sal môre omtrent sulke tyd 'n baie swaar hael laat reën soos wat in Egipte nie gewees het van die dag af dat dit gegrond is tot nou toe nie.

18. [18] Hľa, zajtra o tomto čase dám; aby padal ľadovec, veľmi ťažký, jakého nebolo v Egypte od toho dňa, v ktorom bol založený, až doteraz.

18. [18] voici, je ferai pleuvoir demain, à cette heure, une grêle tellement forte, qu'il n'y en a point eu de semblable en Egypte depuis le jour où elle a été fondée jusqu'à présent.

19. Send therefore now, and gather thy cattle, and all that thou hast in the field; for upon every man and beast which shall be found in the field, and shall not be brought home, the hail shall come down upon them, and they shall die.

19. [19] Most annakokáért küldj el, hajtasd be barmaidat és mindenedet, valamid a mezőn van; minden ember és barom, a mely a mezőn találtatik és házba nem hajtatik, - jégeső szakad arra, és meghal.

19. [19] Stuur dan nou en laat jou vee en alles wat jy in die veld het, in veiligheid bring; al die mense en die diere wat in die veld gevind word, en wat nie binnekant gebring is nie -- op hulle sal die hael val, sodat hulle sterwe.

19. [19] A tak teraz pošli a sožeň rýchle svoj dobytok a všetko, čo máš na poli, lebo na každého človeka i na hovädo, ktoré sa najde na poli a nebude spratané do domu, sostúpi ľadovec, a zomrie.

19. [19] Fais donc mettre en sûreté tes troupeaux et tout ce qui est à toi dans les champs. La grêle tombera sur tous les hommes et sur tous les animaux qui se trouveront dans les champs et qui n'auront pas été recueillis dans les maisons, et ils périront.

20. He that feared the word of the LORD among the servants of Pharaoh made his servants and his cattle flee into the houses:

20. [20] A ki a Faraó szolgái közűl az Úr beszédétől megfélemedék, szolgáit és barmait házakba futtatá.

20. [20] Hy wat die HERE se woord gevrees het onder die dienaars van Farao, het sy slawe en sy vee in die huise laat vlug;

20. [20] Kto tedy zo služobníkov faraonových sa bál slova Hospodinovho, postaral sa o to, aby jeho sluhovia i jeho dobytok utiekli do domov.

20. [20] Ceux des serviteurs de Pharaon qui craignirent la parole de l'Eternel firent retirer dans les maisons leurs serviteurs et leurs troupeaux.

21. And he that regarded not the word of the LORD left his servants and his cattle in the field.

21. [21] A ki pedig nem törődék az Úr beszédével, szolgáit és barmát a mezőn hagyá.

21. [21] maar hy wat op die HERE se woord geen ag gegee het nie, het sy slawe en sy vee in die veld laat bly.

21. [21] Ale kto nepriložil svojho srdca k slovu Hospodinovmu, zanechal svojich sluhov i svoj dobytok na poli.

21. [21] Mais ceux qui ne prirent point à coeur la parole de l'Eternel laissèrent leurs serviteurs et leurs troupeaux dans les champs.

22. And the LORD said unto Moses, Stretch forth thine hand toward heaven, that there may be hail in all the land of Egypt, upon man, and upon beast, and upon every herb of the field, throughout the land of Egypt.

22. [22] Az Úr pedig monda Mózesnek: Nyújtsd ki kezedet az égre, hogy legyen jégeső Égyiptom egész földén az emberre, baromra és a mező minden fűvére, Égyiptom földén.

22. [22] Toe sê die HERE vir Moses: Steek jou hand na die hemel uit, en daar sal hael wees in die hele Egipteland, oor mense en diere en oor al die plante van die veld in Egipteland.

22. [22] A Hospodin riekol Mojžišovi: Vystri svoju ruku k nebu, aby povstal ľadovec po celej zemi Egyptskej a bil na ľudí i na hovädá i na každú bylinu poľnú v Egyptskej zemi.

22. [22] L'Eternel dit à Moïse: Etends ta main vers le ciel; et qu'il tombe de la grêle dans tout le pays d'Egypte sur les hommes, sur les animaux, et sur toutes les herbes des champs, dans le pays d'Egypte.

23. And Moses stretched forth his rod toward heaven: and the LORD sent thunder and hail, and the fire ran along upon the ground; and the LORD rained hail upon the land of Egypt.

23. [23] Kinyujtá azért Mózes az ő vesszejét az égre, az Úr pedig mennydörgést támaszta és jégesőt, és tűz szálla le a földre, és jégesőt bocsáta az Úr Égyiptom földére.

23. [23] En Moses het sy staf na die hemel uitgesteek, en die HERE het donder en hael gegee, en vuur het na die aarde uitgeskiet; en die HERE het hael op Egipteland laat reën.

23. [23] Tedy vztiahol Mojžiš svoju palicu k nebu, a Hospodin vydal hromobitie a ľadovec, a oheň sostupoval na zem, a tedy Hospodin dal, aby padal ľadovec na Egyptskú zem.

23. [23] Moïse étendit sa verge vers le ciel; et l'Eternel envoya des tonnerres et de la grêle, et le feu se promenait sur la terre. L'Eternel fit pleuvoir de la grêle sur le pays d'Egypte.

24. So there was hail, and fire mingled with the hail, very grievous, such as there was none like it in all the land of Egypt since it became a nation.

24. [24] És lőn jégeső, és a tűz egymást éré az igen nagy jégeső közt, a melyhez hasonló nem volt az egész Égyiptom földén, mióta nép lakja.

24. [24] En daar was hael en onophoudelike vuur binne-in die hael, baie swaar, soos in die hele Egipteland nooit gewees het vandat dit aan 'n volk behoort het nie.

24. [24] A tak padal ľadovec, a oheň šľahal prostred ľadovca, veľmi ťažkého, jakého nebolo nikde v celej zemi Egyptskej, odkedy len bola národom.

24. [24] Il tomba de la grêle, et le feu se mêlait avec la grêle; elle était tellement forte qu'il n'y en avait point eu de semblable dans tout le pays d'Egypte depuis qu'il existe comme nation.

25. And the hail smote throughout all the land of Egypt all that was in the field, both man and beast; and the hail smote every herb of the field, and brake every tree of the field.

25. [25] És elveré a jégeső egész Égyiptom földén mindazt, a mi a mezőn vala, embertől baromig; a mező minden fűvét is elveré a jégeső és a mező minden fáját is egybe rontá.

25. [25] En die hael het in die hele Egipteland geslaan alles wat in die veld was, mense sowel as diere. Ook het die hael al die plante van die veld geslaan en al die bome van die veld verbreek.

25. [25] A ľadovec pobil po celej zemi Egyptskej všetko, čo bolo vonku na poli, od človeka až do hoväda, i všetku bylinu poľnú potĺkol ľadovec i všetky stromy na poli dolámal.

25. [25] La grêle frappa, dans tout le pays d'Egypte, tout ce qui était dans les champs, depuis les hommes jusqu'aux animaux; la grêle frappa aussi toutes les herbes des champs, et brisa tous les arbres des champs.

26. Only in the land of Goshen, where the children of Israel were, was there no hail.

26. [26] Csak a Gósen földén, hol Izráel fiai valának, nem volt jégeső.

26. [26] Net in die land Gosen, waar die kinders van Israel was, was daar geen hael nie.

26. [26] Len v zemi Gózena, kde boli synovia Izraelovi, nebolo ľadovca.

26. [26] Ce fut seulement dans le pays de Gosen, où étaient les enfants d'Israël, qu'il n'y eut point de grêle.

27. And Pharaoh sent, and called for Moses and Aaron, and said unto them, I have sinned this time: the LORD is righteous, and I and my people are wicked.

27. [27] A Faraó pedig elkülde és hívatá Mózest és Áront, és monda nékik: Vétkeztem ezúttal; az Úr az igaz; én pedig és az én népem gonoszok vagyunk.

27. [27] Toe het Farao Moses en Aäron laat roep en vir hulle gesê: Ek het die keer sonde gedoen. Die HERE is reg, maar ek en my volk het ongelyk.

27. [27] Vtedy poslal faraon a povolal Mojžiša a Árona a povedal im: Zhrešil som tento raz. Hospodin je spravedlivý, a ja a môj ľud sme bezbožní.

27. [27] Pharaon fit appeler Moïse et Aaron, et leur dit: Cette fois, j'ai péché; c'est l'Eternel qui est le juste, et moi et mon peuple nous sommes les coupables.

28. Entreat the LORD (for it is enough) that there be no more mighty thunderings and hail; and I will let you go, and ye shall stay no longer.

28. [28] Imádkozzatok az Úrhoz, hogy legyen elég a mennydörgés és jégeső, és akkor elbocsátlak titeket és nem maradtok tovább.

28. [28] Bid tot die HERE, want daar is oorgenoeg donder van God en hael gewees; dan sal ek julle laat trek, en julle hoef nie langer te bly nie.

28. [28] Modlite sa Hospodinovi, lebo je dosť; nech nie je už hromobitia Božieho a ľadovca, a prepustím vás, a nebudete ďalej stáť.

28. [28] Priez l'Eternel, pour qu'il n'y ait plus de tonnerres et de grêle; et je vous laisserai aller, et l'on ne vous retiendra plus.

29. And Moses said unto him, As soon as I am gone out of the city, I will spread abroad my hands unto the LORD; and the thunder shall cease, neither shall there be any more hail; that thou mayest know how that the earth is the LORD's.

29. [29] Mózes pedig monda néki: Mihelyt kimegyek a városból, felemelem kezeimet az Úrhoz; megszűnnek a mennydörgések és nem lesz többé jégeső, hogy megtudd, hogy az Úré a föld.

29. [29] Toe sê Moses vir hom: So gou as ek die stad uitgaan, sal ek my hande tot die HERE uitbrei: die donder sal ophou en die hael sal nie meer wees nie; sodat u kan weet dat die aarde aan die HERE behoort.

29. [29] A Mojžiš mu povedal: Hneď ako vyjdem z mesta, rozprestriem svoje ruky k Hospodinovi. Hromobitie prestane, ani ľadovca viacej nebude, aby si vedel, že Hospodinova je zem.

29. [29] Moïse lui dit: Quand je sortirai de la ville, je lèverai mes mains vers l'Eternel, les tonnerres cesseront et il n'y aura plus de grêle, afin que tu saches que la terre est à l'Eternel.

30. But as for thee and thy servants, I know that ye will not yet fear the LORD God.

30. [30] De tudom, hogy te és a te szolgáid még nem féltek az Úr Istentől.

30. [30] Maar wat u en u dienaars betref -- ek weet dat julle nog nie ontsag het vir die HERE God nie.

30. [30] Ale ja viem, že ani ty ani tvoji služobníci sa ešte nebojíte tvári Hospodina, Boha.

30. [30] Mais je sais que toi et tes serviteurs, vous ne craindrez pas encore l'Eternel Dieu.

31. And the flax and the barley was smitten: for the barley was in the ear, and the flax was bolled.

31. [31] A len pedig és az árpa elvereték, mert az árpa kalászos, a len pedig bimbós vala.

31. [31] En die vlas en die gars was weggeslaan, want die gars was in die aar en die vlas in die knop.

31. [31] A potlčený bol i ľan i jačmeň, lebo jačmeň bol v klase, a ľan bol vypustil bobuľky.

31. [31] Le lin et l'orge avaient été frappés, parce que l'orge était en épis et que c'était la floraison du lin;

32. But the wheat and the rye were not smitten: for they were not grown up.

32. [32] De a búza és a tönköly nem vereték el, mert azok késeiek.

32. [32] Maar die koring en die spelt was nie weggeslaan nie, want hulle is later.

32. [32] Ale pšenica a tenkeľ neboly zbité, pretože boly pozdné.

32. [32] le froment et l'épeautre n'avaient point été frappés, parce qu'ils sont tardifs.

33. And Moses went out of the city from Pharaoh, and spread abroad his hands unto the LORD: and the thunders and hail ceased, and the rain was not poured upon the earth.

33. [33] És kiméne Mózes a Faraótól a városból és felemelé kezeit az Úrhoz, és megszűnének a mennydörgések s a jégeső és eső sem ömlik vala a földre.

33. [33] So het Moses dan uit die stad gegaan van Farao af weg en sy hande tot die HERE uitgebrei. En die donder en hael het opgehou, en die reën het nie meer op die aarde gegiet nie.

33. [33] A Mojžiš vyšiel od faraona von z mesta a rozprestrel svoje ruky k Hospodinovi, a prestalo hromobitie i ľadovec, ani dážď sa nelial na zem.

33. [33] Moïse sortit de chez Pharaon, pour aller hors de la ville; il leva ses mains vers l'Eternel, les tonnerres et la grêle cessèrent, et la pluie ne tomba plus sur la terre.

34. And when Pharaoh saw that the rain and the hail and the thunders were ceased, he sinned yet more, and hardened his heart, he and his servants.

34. [34] Amint látá a Faraó, hogy megszűnék az eső, meg a jégeső és a mennydörgés, ismét vétkezék és megkeményíté szívét ő és az ő szolgái.

34. [34] Toe Farao sien dat die reën en die hael en die donder ophou, het hy nog verder gesondig en sy hart verhard, hy en sy dienaars.

34. [34] Ale keď videl faraon, že prestal dážď, ľadovec a hromobitie, zase len hrešil a zatvrdil svoje srdce on i jeho služobníci.

34. [34] Pharaon, voyant que la pluie, la grêle et les tonnerres avaient cessé, continua de pécher, et il endurcit son coeur, lui et ses serviteurs.

35. And the heart of Pharaoh was hardened, neither would he let the children of Israel go; as the LORD had spoken by Moses.

35. [35] És kemény maradt a Faraó szíve, és nem bocsátá el az Izráel fiait, a mint megmondotta vala az Úr Mózes által.

35. [35] Ja, Farao se hart was verhard, sodat hy die kinders van Israel nie laat trek het nie, soos die HERE deur die diens van Moses gespreek het.

35. [35] A posilnilo sa srdce faraonovo, a neprepustil synov Izraelových, tak ako to hovoril Hospodin skrze Mojžiša.

35. [35] Le coeur de Pharaon s'endurcit, et il ne laissa point aller les enfants d'Israël, selon ce que l'Eternel avait dit par l'intermédiaire de Moïse.