Jeremiah - 32

1. The word that came to Jeremiah from the LORD in the tenth year of Zedekiah king of Judah, which was the eighteenth year of Nebuchadrezzar.

1. [1] Az a szó, a melyet szóla az Úr Jeremiásnak, Sedékiásnak, a Júda királyának tizedik esztendejében: Ez az esztendő a Nabukodonozor tizennyolczadik esztendeje.

1. [1] Die woord wat van die HERE tot Jeremia gekom het in die tiende jaar van Sedek¡a, die koning van Juda -- hierdie jaar was die agttiende jaar van Nebukadr,sar.

1. [1] Slovo, ktoré sa stalo od Hospodina k Jeremiášovi v desiatom roku Cedekiáša, judského kráľa, ktorý to rok je osemnásty rok Nabuchodonozorov.

1. [1] La parole qui fut adressée à Jérémie de la part de l'Eternel, la dixième année de Sédécias, roi de Juda. -C'était la dix-huitième année de Nebucadnetsar.

2. For then the king of Babylon's army besieged Jerusalem: and Jeremiah the prophet was shut up in the court of the prison, which was in the king of Judah's house.

2. [2] És akkor megszállotta vala a babiloni király serege Jeruzsálemet, és Jeremiás próféta elzárva vala a tömlöcznek pitvarában, a mely a Júda királyának házában vala.

2. [2] ***

2. [2] A vtedy obliehalo vojsko babylonského kráľa Jeruzalem, a prorok Jeremiáš bol zatvorený vo dvore väzenia, ktoré bolo v dome judského kráľa,

2. [2] L'armée du roi de Babylone assiégeait alors Jérusalem; et Jérémie, le prophète, était enfermé dans la cour de la prison qui était dans la maison du roi de Juda.

3. For Zedekiah king of Judah had shut him up, saying, Wherefore dost thou prophesy, and say, Thus saith the LORD, Behold, I will give this city into the hand of the king of Babylon, and he shall take it;

3. [3] Mert Sedékiás, a Júda királya záratta be őt, mondván: Miért prófétálsz te, ezt mondván: Ezt mondta az Úr: Ímé, én e várost a babiloni király kezébe adom és beveszi azt?

3. [3] waar Sedek¡a die koning van Juda, hom opgesluit het, met die woorde: Waarom profeteer jy en sê: So spreek die HERE: Kyk, Ek gee hierdie stad in die hand van die koning van Babel, en hy sal dit inneem;

3. [3] ktorého bol zatvoril Cedekiáš, judský kráľ, povediac: Prečo ty prorokuješ a hovoríš: Takto hovorí Hospodin: Hľa, vydám toto mesto do ruky babylonského kráľa, a vezme ho,

3. [3] Sédécias, roi de Juda, l'avait fait enfermer, et lui avait dit: Pourquoi prophétises-tu, en disant: Ainsi parle l'Eternel: Voici, je livre cette ville entre les mains du roi de Babylone, et il la prendra;

4. And Zedekiah king of Judah shall not escape out of the hand of the Chaldeans, but shall surely be delivered into the hand of the king of Babylon, and shall speak with him mouth to mouth, and his eyes shall behold his eyes;

4. [4] És Sedékiás, a Júda királya, meg nem menekszik a Káldeusok kezéből, hanem a babiloni király kezébe adatik, és ennek szája szól amannak szájával, és ennek szemei látják amannak szemeit.

4. [4] en Sedek¡a, die koning van Juda, sal uit die hand van die Chaldeërs nie ontvlug nie; maar hy sal sekerlik oorgegee word in die hand van die koning van Babel, en hy sal mond tot mond met hom spreek en oog in oog hom sien;

4. [4] a Cedekiáš, judský kráľ, neujde ruke Chaldejov, ale istotne bude vydaný do ruky babylonského kráľa, a jeho ústa budú hovoriť s jeho ústami, a vraj, jeho oči budú vidieť jeho oči,

4. [4] Sédécias, roi de Juda, n'échappera pas aux Chaldéens, mais il sera livré entre les mains du roi de Babylone, il lui parlera bouche à bouche, et ses yeux verront ses yeux;

5. And he shall lead Zedekiah to Babylon, and there shall he be until I visit him, saith the LORD: though ye fight with the Chaldeans, ye shall not prosper.

5. [5] És Babilonba viszi Sedékiást és ott lesz mindaddig, míg meg nem látogatom őt, azt mondja az Úr, hogyha hadakoztok a Káldeusok ellen, nem lesz jó dolgotok.

5. [5] en hy sal Sedek¡a na Babel bring, en daar sal hy wees totdat Ek op hom ag gee, spreek die HERE. Alhoewel julle teen die Chaldeërs veg, sal julle tog geen voorspoed hê nie.

5. [5] zavedie Cedekiáša do Babylona, a tam bude, dokiaľ ho nenavštívim, hovorí Hospodin. Pretože bojujete s Chaldejmi, nepovodí sa vám dobre.-

5. [5] le roi de Babylone emmènera Sédécias à Babylone, où il restera jusqu'à ce que je me souvienne de lui, dit l'Eternel; si vous vous battez contre les Chaldéens, vous n'aurez point de succès.

6. And Jeremiah said, The word of the LORD came unto me, saying,

6. [6] És monda Jeremiás: Szólott az Úr nékem, ezt mondván:

6. [6] En Jeremia het gesê: Die woord van die HERE het tot my gekom en gesê:

6. [6] A Jeremiáš riekol: Slovo Hospodinovo stalo sa ku mne povediac:

6. [6] Jérémie dit: La parole de l'Eternel m'a été adressée, en ces mots:

7. Behold, Hanameel the son of Shallum thine uncle shall come unto thee saying, Buy thee my field that is in Anathoth: for the right of redemption is thine to buy it.

7. [7] Ímé, Hanameél, Sallumnak, a te nagybátyádnak fia hozzád megy, mondván: Vedd meg az én mezőmet, a mely Anatótban van, mert téged illet vér szerint, hogy megvegyed.

7. [7] Kyk, Han meël, die seun van Sallum, jou oom, kom na jou toe met die woorde: Koop vir jou my stuk grond wat in Anatot lê, want jy het die reg van lossing om te koop.

7. [7] Hľa, Chanamel, syn Šallúma, tvojho strýca, ide k tebe a povie: Kúp si moje pole, ktoré je v Anatóte, lebo ty máš výkupné právo rodinné kúpiť ho.

7. [7] Voici, Hanameel, fils de ton oncle Schallum, va venir auprès de toi pour te dire: Achète mon champ qui est à Anathoth, car tu as le droit de rachat pour l'acquérir.

8. So Hanameel mine uncle's son came to me in the court of the prison according to the word of the LORD, and said unto me, Buy my field, I pray thee, that is in Anathoth, which is in the country of Benjamin: for the right of inheritance is thine, and the redemption is thine; buy it for thyself. Then I knew that this was the word of the LORD.

8. [8] Eljöve azért hozzám Hanameél, az én nagybátyámnak fia, az Úr beszéde szerint a tömlöcz pitvarához, és monda nékem: Kérlek, vedd meg az én mezőmet, a mely Anatótban, a Benjámin földén van, mert téged illet, mint örököst, és te reád néz vér szerint is, vedd meg hát magadnak. Akkor észrevevém, hogy az Úr szava ez.

8. [8] En Han meël, die seun van my oom, het na my gekom volgens die woord van die HERE in die voorhof van bewaking en vir my gesê: Koop tog my stuk grond wat in Anatot in die land Benjamin lê, want jy het die reg van besit en jy het die lossing; koop dit vir jou. Toe het ek gemerk dat dit die woord van die HERE was.

8. [8] A tedy prišiel ku mne Chanamel, syn môjho strýca, podľa slova Hospodinovho, do dvora väzenia a povedal mi: Nože si kúp moje pole, ktoré je v Anatóte, ktorý je v zemi Benjaminovej, lebo ty máš dedičné právo, a ty máš výkupné právo rodinné, kúp si! Vtedy som poznal, že je to slovo Hospodinovo.

8. [8] Et Hanameel, fils de mon oncle, vint auprès de moi, selon la parole de l'Eternel, dans la cour de la prison, et il me dit: Achète mon champ, qui est à Anathoth, dans le pays de Benjamin, car tu as le droit d'héritage et de rachat, achète-le! Je reconnus que c'était la parole de l'Eternel.

9. And I bought the field of Hanameel my uncle's son, that was in Anathoth, and weighed him the money, even seventeen shekels of silver.

9. [9] Azért megvevém Hanameéltől, az én nagybátyámnak fiától a mezőt, a mely Anatótban van, és kifizettem néki a pénzt, tizenhét ezüst siklust.

9. [9] Daarop het ek van Han meël, die seun van my oom, die stuk grond gekoop wat in Anatot lê, en vir hom die geld afgeweeg: sewentien sikkels silwer.

9. [9] A tak som kúpil pole od Chanamela, syna svojho strýca, ktoré je v Anatóte, a odvážil som mu peniaze, sedemnásť šeklov striebra.

9. [9] J'achetai de Hanameel, fils de mon oncle, le champ qui est à Anathoth, et je lui pesai l'argent, dix-sept sicles d'argent.

10. And I subscribed the evidence, and sealed it, and took witnesses, and weighed him the money in the balances.

10. [10] És beírám levélbe és megpecsétlém, és tanúkat is állíték, és megmérém a pénzt mérlegen.

10. [10] En ek het dit in die brief geskrywe en dit verseël en getuies geneem en die geld afgeweeg op 'n weegskaal.

10. [10] A napísal som to na listinu a zapečatil som a dal som osvedčiť svedkom, a tak som odvážil peniaze na váhe.

10. [10] J'écrivis un contrat, que je cachetai, je pris des témoins, et je pesai l'argent dans une balance.

11. So I took the evidence of the purchase, both that which was sealed according to the law and custom, and that which was open:

11. [11] Ezután kezembe vevém a vétel felől való levelet, a mely meg vala pecsételve a parancsolat és törvények szerint, és a közönséges [levelet ]is.

11. [11] Toe het ek die koopbrief geneem, die verseëlde een -- volgens voorskrif en wetlike bepalinge -- en die oop een,

11. [11] Potom som vzal kúpnu listinu, zapečatenú podľa nariadenia a ustanovení zákona, i tú otvorenú.

11. [11] Je pris ensuite le contrat d'acquisition, celui qui était cacheté, conformément à la loi et aux usages, et celui qui était ouvert;

12. And I gave the evidence of the purchase unto Baruch the son of Neriah, the son of Maaseiah, in the sight of Hanameel mine uncle's son, and in the presence of the witnesses that subscribed the book of the purchase, before all the Jews that sat in the court of the prison.

12. [12] És a vétel felől való levelet odaadám Báruknak, a Néria fiának, a ki Mahásiás fia vala, Hanameélnek, az én nagybátyám [fiá]nak szemei előtt, és a tanúk szemei előtt, a kik be valának írva a vétel felől való levélbe, mindama júdaiak szemei előtt, a kik ülnek vala a tömlöcz pitvarában.

12. [12] en die koopbrief aan Barug, die seun van Ner¡a, die seun van Mags,ja, gegee voor die oë van Han meël, die seun van my oom, en voor die oë van die getuies wat die koopbrief onderteken het; voor die oë van al die Jode wat in die voorhof van bewaking gesit het;

12. [12] A oddal som kúpnu listinu Báruchovi, synovi Neriáša, syna Machseiášovho, pred očima Chanamela, svojho strýca, a pred očami svedkov, ktorí sa podpísali na kúpnej listine, pred očami všetkých Židov, ktorí sedeli vo dvore väzenia.

12. [12] et je remis le contrat d'acquisition à Baruc, fils de Nérija, fils de Machséja, en présence de Hanameel, fils de mon oncle, en présence des témoins qui avaient signé le contrat d'acquisition, et en présence de tous les juifs qui se trouvaient dans la cour de la prison.

13. And I charged Baruch before them, saying,

13. [13] És parancsolék Báruknak azok szemei előtt, mondván:

13. [13] en ek het aan Barug voor hulle oë bevel gegee en gesê:

13. [13] A prikázal som Báruchovi pred ich očami povediac:

13. [13] Et je donnai devant eux cet ordre à Baruc:

14. Thus saith the LORD of hosts, the God of Israel; Take these evidences, this evidence of the purchase, both which is sealed, and this evidence which is open; and put them in an earthen vessel, that they may continue many days.

14. [14] Ezt mondja a Seregek Ura, az Izráel Istene: Vedd fel e leveleket, ezt a vételi levelet, mind a bepecsételtetett, mind a közönséges levelet, és tedd azokat cserépedénybe, hogy sok ideig elálljanak.

14. [14] So spreek die HERE van die leërskare, die God van Israel: Neem hierdie briewe, hierdie koopbrief, die verseëlde een sowel as hierdie oop brief, en sit hulle in 'n erdepot, dat hulle baie dae kan bly bestaan.

14. [14] Takto hovorí Hospodin Zástupov, Bôh Izraelov: Vezmi tieto listiny, túto kúpnu listinu, i tú zapečatenú i túto otvorenú listinu, a dáš ich do hlinenej nádoby, aby stály mnoho dní.

14. [14] Ainsi parle l'Eternel des armées, le Dieu d'Israël: Prends ces écrits, ce contrat d'acquisition, celui qui est cacheté et celui qui est ouvert, et mets-les dans un vase de terre, afin qu'ils se conservent longtemps.

15. For thus saith the LORD of hosts, the God of Israel; Houses and fields and vineyards shall be possessed again in this land.

15. [15] Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Még házakat, mezőket és szőlőket fognak venni e földön.

15. [15] Want so sê die HERE van die leërskare, die God van Israel: Daar sal weer huise en gronde en wingerde in hierdie land gekoop word.

15. [15] Lebo takto hovorí Hospodin Zástupov, Bôh Izraelov: Ešte sa budú kupovať domy i polia i vinice v tejto zemi. -

15. [15] Car ainsi parle l'Eternel des armées, le Dieu d'Israël: On achètera encore des maisons, des champs et des vignes, dans ce pays.

16. Now when I had delivered the evidence of the purchase unto Baruch the son of Neriah, I prayed unto the LORD, saying,

16. [16] És könyörgék az Úrnak, miután odaadám a vétel felől való levelet Báruknak, a Néria fiának, mondván:

16. [16] En nadat ek die koopbrief aan Barug, die seun van Ner¡a, gegee het, het ek tot die HERE gebid en gesê:

16. [16] A potom, keď som oddal kúpnu listinu Báruchovi, synovi Neriášovmu, modlil som sa Hospodinovi a vravel som:

16. [16] Après que j'eus remis le contrat d'acquisition à Baruc, fils de Nérija, j'adressai cette prière à l'Eternel:

17. Ah Lord GOD! behold, thou hast made the heaven and the earth by thy great power and stretched out arm, and there is nothing too hard for thee:

17. [17] Ah, ah, Uram Isten! Ímé te teremtetted a mennyet és földet a te nagy hatalmaddal és a te kiterjesztett karoddal, és semmi sincs lehetetlen előtted!

17. [17] Ag, Here HERE, kyk, U het die hemel en die aarde gemaak deur u grote krag en deur u uitgestrekte arm; geen ding is vir U te wonderbaar nie.

17. [17] Ach, Pane, Hospodine, hľa, ty si učinil nebesia i zem svojou veľkou mocou a svojím vystretým ramenom, tebe nie je nemožnou niktorá vec.

17. [17] Ah! Seigneur Eternel, Voici, tu as fait les cieux et la terre Par ta grande puissance et par ton bras étendu: Rien n'est étonnant de ta part.

18. Thou shewest lovingkindness unto thousands, and recompensest the iniquity of the fathers into the bosom of their children after them: the Great, the Mighty God, the LORD of hosts, is his name,

18. [18] A ki irgalmasságot cselekszel ezeríziglen, és a ki az atyák bűnéért az ő fiaik keblében fizetsz meg ő utánok, te nagy Isten, te hatalmas, a kinek neve Seregek Ura!

18. [18] U wat guns bewys aan duisende en die ongeregtigheid van die vaders vergeld in die skoot van hulle kinders nhulle; die grote, die geweldige God, wie se Naam is HERE van die leërskare,

18. [18] Činíš tisícim milosť a odplácaš neprávosť otcov do lona ich synov po nich, ty silný Bože, veľký a mocný, ktorého meno je Hospodin Zástupov,

18. [18] Tu fais miséricorde jusqu'à la millième génération, Et tu punis l'iniquité des pères dans le sein de leurs enfants après eux. Tu es le Dieu grand, le puissant, Dont le nom est l'Eternel des armées.

19. Great in counsel, and mighty in work: for thine eyes are open upon all the ways of the sons of men: to give every one according to his ways, and according to the fruit of his doings:

19. [19] Nagy tanácsú és hatalmas cselekedetű, a kinek szemei jól látják az ember[ek] fiainak minden útait, hogy kinek-kinek megfizess az ő útai szerint, és az ő cselekedeteinek gyümölcse szerint;

19. [19] groot van raad en magtig van daad, wie se oë oop is oor al die weë van die mensekinders om aan elkeen te gee volgens sy weë en die vrug van sy handelinge;

19. [19] veľký čo do rady a mohutný čo do skutku, ktorého oči sú otvorené a hľadia na všetky cesty synov človeka, aby si dal každému podľa jeho ciest a podľa ovocia jeho skutkov,

19. [19] Tu es grand en conseil et puissant en action; Tu as les yeux ouverts sur toutes les voies des enfants des hommes, Pour rendre à chacun selon ses voies, Selon le fruit de ses oeuvres.

20. Which hast set signs and wonders in the land of Egypt, even unto this day, and in Israel, and among other men; and hast made thee a name, as at this day;

20. [20] A ki jeleket és csudákat tettél Égyiptom földén [és] mind e napiglan mind Izráel [föld]én, mind az embereken, és nevet szerzettél magadnak, a mint [ez] mai nap [is megvan.]

20. [20] wat tekens en wonders gedoen het in Egipteland, tot vandag toe, in Israel sowel as onder die mense, en vir U 'n Naam gemaak het soos dit vandag is,

20. [20] ty, ktorý si činil znamenia a zázraky v Egyptskej zemi a činíš až do tohoto dňa jako v Izraelovi, tak i vôbec medzi ľuďmi a učinil si si meno, jako je tomu dnes.

20. [20] Tu as fait des miracles et des prodiges dans le pays d'Egypte jusqu'à ce jour, Et en Israël et parmi les hommes, Et tu t'es fait un nom comme il l'est aujourd'hui.

21. And hast brought forth thy people Israel out of the land of Egypt with signs, and with wonders, and with a strong hand, and with a stretched out arm, and with great terror;

21. [21] És kihoztad a te népedet, az Izráelt Égyiptom földéből jelekkel és csudákkal, és hatalmas kézzel, és kinyújtott karral, és nagy rettegtetéssel.

21. [21] en u volk Israel uitgelei het uit Egipteland deur tekens en wonders en deur 'n sterke hand en 'n uitgestrekte arm en deur 'n groot verskrikking,

21. [21] A vyviedol si svoj ľud, Izraela, z Egyptskej zeme so znameniami a so zázraky, a to silnou rukou a vystretým ramenom a s veľkým strachom.

21. [21] Tu as fait sortir du pays d'Egypte ton peuple d'Israël, Avec des miracles et des prodiges, à main forte et à bras étendu, Et avec une grande terreur.

22. And hast given them this land, which thou didst swear to their fathers to give them, a land flowing with milk and honey;

22. [22] És nékik adtad e földet, a mely felől megesküdtél az ő atyáiknak, hogy adsz nékik tejjel és mézzel folyó földet.

22. [22] en aan hulle vaders met 'n eed beloof het om aan hulle te gee, 'n land wat oorloop van melk en heuning;

22. [22] A dal si im túto zem, o ktorej si prisahal ich otcom, že im ju dáš, zem, ktorá tečie mliekom a medom.

22. [22] Tu leur as donné ce pays, Que tu avais juré à leurs pères de leur donner, Pays où coulent le lait et le miel.

23. And they came in, and possessed it; but they obeyed not thy voice, neither walked in thy law; they have done nothing of all that thou commandedst them to do: therefore thou hast caused all this evil to come upon them:

23. [23] És bementek és birtokolták azt, mindazáltal nem hallgattak a te szódra, és nem jártak a te törvényeidben, a miket parancsoltál nékik, hogy megcselekedjék, azokból semmit sem cselekedtek, azért mind e gonoszt rájok borítottad.

23. [23] en hulle het gekom en dit in besit geneem, maar nie na u stem geluister en in u wet nie gewandel nie; alles wat U hulle beveel het om te doen, het hulle nie gedoen nie. Daarom het U al hierdie onheil oor hulle laat kom.

23. [23] A tak vošli a zaujali ju dedične; ale nepočúvali na tvoj hlas ani nechodili v tvojom zákone; nečinili ničoho z toho, čo si im prikázal činiť, preto si spôsobil to, aby prišlo na nich všetko toto zlé.

23. [23] Ils sont venus, et ils en ont pris possession. Mais ils n'ont point obéi à ta voix, Ils n'ont point observé ta loi, Ils n'ont pas fait tout ce que tu leur avais ordonné de faire. Et c'est alors que tu as fait fondre sur eux tous ces malheurs!

24. Behold the mounts, they are come unto the city to take it; and the city is given into the hand of the Chaldeans, that fight against it, because of the sword, and of the famine, and of the pestilence: and what thou hast spoken is come to pass; and, behold, thou seest it.

24. [24] Ímé, a sánczok a városhoz érnek, hogy bevegyék azt, és e város odaadatik a Káldeusok kezébe, a kik megostromolják ezt fegyverrel, éhséggel és döghalállal. És a mit szólottál, meglett, ímé látod is.

24. [24] Kyk, die walle het gekom tot by die stad, om dit in te neem; en die stad is oorgegee in die hand van die Chaldeërs wat daarteen veg, vanweë die swaard en die hongersnood en die pes. Ja, wat U gespreek het, het gebeur; en kyk, U sien dit!

24. [24] Hľa, nasypané valy, prišli na mesto, aby ho vzali, a mesto bude dané do ruky Chaldejov, ktorí bojujú proti nemu, pre meč a hlad a mor, a to, čo si hovoril, deje sa, a hľa, ty vidíš!

24. [24] Voici, les terrasses s'élèvent contre la ville et la menacent; La ville sera livrée entre les mains des Chaldéens qui l'attaquent, Vaincue par l'épée, par la famine et par la peste. Ce que tu as dit est arrivé, et tu le vois.

25. And thou hast said unto me, O Lord GOD, Buy thee the field for money, and take witnesses; for the city is given into the hand of the Chaldeans.

25. [25] És mégis azt mondottad, Uram Isten, nékem: Végy magadnak mezőt pénzen, és legyenek tanúid felőle, holott a város a Káldeusok kezébe adatik.

25. [25] En tog het U, Here HERE, self aan my gesê: Koop vir jou die stuk grond vir geld en neem getuies, terwyl die stad in die hand van die Chaldeërs oorgegee is!

25. [25] A ty si mi povedal, Pane, Hospodine: Kúp si pole za peniaze a daj osvedčiť svedkami, a mesto hľa, bude dané do ruky Chaldejov!

25. [25] Néanmoins, Seigneur Eternel, tu m'as dit: Achète un champ pour de l'argent, prends des témoins... Et la ville est livrée entre les mains des Chaldéens!

26. Then came the word of the LORD unto Jeremiah, saying,

26. [26] És szóla az Úr Jeremiásnak, mondván:

26. [26] Toe het die woord van die HERE tot Jeremia gekom en gesê:

26. [26] A stalo sa slovo Hospodinovo k Jeremiášovi povediac:

26. [26] La parole de l'Eternel fut adressée à Jérémie, en ces mots:

27. Behold, I am the LORD, the God of all flesh: is there any thing too hard for me?

27. [27] Ímé, én az Úr, Istene vagyok minden testnek, vajjon van- é valami lehetetlen nékem?

27. [27] Kyk, Ek is die HERE, die God van alle vlees; sou enige ding vir My te wonderbaar wees?

27. [27] Hľa, ja som Hospodin, Bôh každého tela; či je mne azda nemožnou niektorá vec?

27. [27] Voici, je suis l'Eternel, le Dieu de toute chair. Y a-t-il rien qui soit étonnant de ma part?

28. Therefore thus saith the LORD; Behold, I will give this city into the hand of the Chaldeans, and into the hand of Nebuchadrezzar king of Babylon, and he shall take it:

28. [28] Azért ezt mondja az Úr: Ímé, én odaadom e várost a Káldeusok kezébe, és Nabukodonozornak, a babiloni királynak kezébe, hogy bevegye azt.

28. [28] Daarom, so sê die HERE: Kyk, Ek gee hierdie stad oor in die hand van die Chaldeërs en in die hand van Nebukadr,sar, die koning van Babel, en hy sal dit inneem.

28. [28] Preto takto hovorí Hospodin: Hľa, vydám toto mesto do ruky Chaldejov a do ruky Nabuchodonozora, babylonského kráľa, a vezme ho.

28. [28] C'est pourquoi ainsi parle l'Eternel: Voici, je livre cette ville entre les mains des Chaldéens, Et entre les mains de Nebucadnetsar, roi de Babylone, Et il la prendra.

29. And the Chaldeans, that fight against this city, shall come and set fire on this city, and burn it with the houses, upon whose roofs they have offered incense unto Baal, and poured out drink offerings unto other gods, to provoke me to anger.

29. [29] És bemennek a Káldeusok, a kik ostromolják e várost, és e várost felgyújtják tűzzel és felégetik azt, és a házakat is, a melyeknek tetején füstöltek a Baálnak és áldoztak idegen isteneknek, hogy engem haragra ingereljenek.

29. [29] En die Chaldeërs wat teen hierdie stad veg, sal kom en hierdie stad aan die brand steek en dit verbrand, saam met die huise op die dakke waarvan hulle vir Baäl rook laat opgaan het en vir ander gode drankoffers uitgegiet het om My te terg.

29. [29] A prijdú Chaldeji, ktorí bojujú proti tomuto mestu, a podpália toto mesto ohňom a spália ho i domy, na ktorých postrešiach kadili Bálovi a vylievali liate obeti iným bohom nato, aby ma popudzovali k hnevu.

29. [29] Les Chaldéens qui attaquent cette ville vont entrer, Ils y mettront le feu, et ils la brûleront, Avec les maisons sur les toits desquelles on a offert de l'encens à Baal Et fait des libations à d'autres dieux, Afin de m'irriter.

30. For the children of Israel and the children of Judah have only done evil before me from their youth: for the children of Israel have only provoked me to anger with the work of their hands, saith the LORD.

30. [30] Mert Izráel fiai és Júda fiai ifjúságoktól fogva csak azt cselekedték, a mi gonosz az én szemeim előtt, és az Izráel fiai csak haragra gerjesztettek engem az ő kezeik cselekedeteivel, azt mondja az Úr.

30. [30] Want die kinders van Israel en die kinders van Juda het van hulle jeug af net gedoen wat verkeerd is in my oë; want die kinders van Israel het My deur die werk van hulle hande net geterg, spreek die HERE.

30. [30] Lebo synovia Izraelovi a synovia Júdovi nerobili ničoho iného iba to, čo je zlé v mojich očiach, od svojej mladosti; lebo, hovorím, synovia Izraelovi iba čo ma popudzujú k hnevu dielom svojich rúk, hovorí Hospodin.

30. [30] Car les enfants d'Israël et les enfants de Juda N'ont fait, dès leur jeunesse, que ce qui est mal à mes yeux; Les enfants d'Israël n'ont fait que m'irriter Par l'oeuvre de leurs mains, dit l'Eternel.

31. For this city hath been to me as a provocation of mine anger and of my fury from the day that they built it even unto this day; that I should remove it from before my face,

31. [31] Mert csak bosszúságomra és búsulásomra volt e város, attól a naptól fogva, a melyen építették azt, mind ez ideig, úgy hogy el kell azt törlenem az én színem elől.

31. [31] Want 'n oorsaak vir my toorn en my grimmigheid was hierdie stad vir My van die dag af dat hulle dit gebou het tot vandag toe, sodat Ek dit van my aangesig moet verwyder,

31. [31] Lebo len na môj hnev a na moju prchlivosť mi bolo toto mesto hneď od toho dňa, ako ho vystavili, až do tohoto dňa, aby som ho odpratal od svojej tvári

31. [31] Car cette ville excite ma colère et ma fureur, Depuis le jour où on l'a bâtie jusqu'à ce jour; Aussi je veux l'ôter de devant ma face,

32. Because of all the evil of the children of Israel and of the children of Judah, which they have done to provoke me to anger, they, their kings, their princes, their priests, and their prophets, and the men of Judah, and the inhabitants of Jerusalem.

32. [32] Az Izráel fiainak és a Júda fiainak minden bűnéért, a melyet cselekedtek, hogy felháborítsanak engem, ők magok, az ő királyaik, fejedelmeik, papjaik és prófétáik és Júda vitézei és Jeruzsálem polgárai.

32. [32] weens al die boosheid van die kinders van Israel en van die kinders van Juda wat hulle gedoen het om My te terg, hulle, hulle konings, hulle vorste, hulle priesters en hulle profete en die manne van Juda en die inwoners van Jerusalem,

32. [32] pre všetku tú nešľachetnosť synov Izraelových a synov Júdových, ktorú páchali nato, aby ma popudzovali k hnevu, oni, ich kráľovia, ich kniežatá, ich kňazi a ich proroci, tak aj mužovia Júdovi a obyvatelia Jeruzalema.

32. [32] A cause de tout le mal que les enfants d'Israël et les enfants de Juda Ont fait pour m'irriter, Eux, leurs rois, leurs chefs, leurs sacrificateurs et leurs prophètes, Les hommes de Juda et les habitants de Jérusalem.

33. And they have turned unto me the back, and not the face: though I taught them, rising up early and teaching them, yet they have not hearkened to receive instruction.

33. [33] És háttal fordultak felém és nem arczczal, és tanítottam őket jó reggel, és noha tanítottam őket, nem voltak készek az intés befogadására.

33. [33] dat hulle My die rug toegekeer het en nie die aangesig nie, alhoewel Ek hulle geleer het, vroeg en laat, sonder dat hulle geluister het om tugtiging aan te neem.

33. [33] A obrátili sa mi chrbtom a nie tvárou, a čo ich učím to ich učím vstávajúc skoro za rána, a oni len neposlúchajú, aby prijali kázeň.

33. [33] Ils m'ont tourné le dos, ils ne m'ont pas regardé; On les a enseignés, on les a enseignés dès le matin; Mais ils n'ont pas écouté pour recevoir instruction.

34. But they set their abominations in the house, which is called by my name, to defile it.

34. [34] Sőt az ő útálatosságaikat behelyezték a házba, a mely az én nevemről neveztetik, hogy megfertőztessék azt.

34. [34] Maar hulle het hul verfoeisels neergesit in die huis waar my Naam oor uitgeroep is, om dit te verontreinig;

34. [34] A nastaväli svojich hnusôb v dome, nad ktorým bolo menované moje meno, aby ho zanečistili.

34. [34] Ils ont placé leurs abominations Dans la maison sur laquelle mon nom est invoqué, Afin de la souiller.

35. And they built the high places of Baal, which are in the valley of the son of Hinnom, to cause their sons and their daughters to pass through the fire unto Molech; which I commanded them not, neither came it into my mind, that they should do this abomination, to cause Judah to sin.

35. [35] És magaslatokat emeltek a Baálnak, a Ben-Hinnom völgyében, hogy megáldozzák fiaikat és leányaikat a Moloknak, a mit nem parancsoltam nékik, és még csak nem is gondoltam, hogy ez útálatosságot megcselekedjék, hogy Júdát vétekre vigyék.

35. [35] en hulle het die hoogtes van Baäl gebou wat in die dal van die seun van Hinnom is, om hulle seuns en hulle dogters vir Molog deur die vuur te laat gaan -- iets wat Ek hulle nie beveel het nie en wat in my hart nie opgekom het nie, dat hulle hierdie gruwel sou bedrywe om Juda te laat sondig.

35. [35] A nastaväli výšin Bálových, ktoré sú v údolí Ben-hinnoma, aby vodili svojich synov a svoje dcéry Molochovi cez oheň, čoho som im neprikázal, a čo ani len nevstúpilo na moje srdce, páchať túto ohavnosť, aby spôsobili to, že by hrešil Júda.

35. [35] Ils ont bâti des hauts lieux à Baal dans la vallée de Ben-Hinnom, Pour faire passer à Moloc leurs fils et leurs filles: Ce que je ne leur avais point ordonné; Et il ne m'était point venu à la pensée Qu'ils commettraient de telles horreurs Pour faire pécher Juda.

36. And now therefore thus saith the LORD, the God of Israel, concerning this city, whereof ye say, It shall be delivered into the hand of the king of Babylon by the sword, and by the famine, and by the pestilence;

36. [36] És most azért azt mondja az Úr, Izráel Istene e városnak, a mely felől ti mondjátok: Odaadatik a babiloni király kezébe, fegyver, éhség és döghalál miatt:

36. [36] Daarom, so spreek dan nou die HERE, die God van Israel, aangaande hierdie stad waarvan julle sê: Dit is in die hand van die koning van Babel oorgegee deur die swaard en die hongersnood en die pes --

36. [36] Preto teraz takto hovorí Hospodin, Bôh Izraelov, o tomto meste, o ktorom vy hovoríte: Bude dané do ruky babylonského kráľa mečom, hladom a morom:

36. [36] Et maintenant, ainsi parle l'Eternel, le Dieu d'Israël, Sur cette ville dont vous dites: Elle sera livrée entre les mains du roi de Babylone, Vaincue par l'épée, par la famine et par la peste:

37. Behold, I will gather them out of all countries, whither I have driven them in mine anger, and in my fury, and in great wrath; and I will bring them again unto this place, and I will cause them to dwell safely:

37. [37] Ímé én összegyűjtöm őket mindama földekről, a melyekre kiűztem őket haragomban, felgerjedésemben és nagy bosszankodásomban, és visszahozom őket e helyre, és lakni hagyom őket bátorságban.

37. [37] kyk, Ek laat hulle bymekaarkom uit al die lande waarheen Ek hulle verdryf het in my toorn en in my grimmigheid en in groot gramskap; en Ek sal hulle na hierdie plek terugbring en hulle veilig laat woon.

37. [37] Hľa, shromaždím ich zo všetkých zemí, do ktorých som ich zahnal vo svojom hneve a vo svojej prchlivosti a vo veľkom vzteku, a navrátim ich na toto miesto a spôsobím to, aby bývali bezpečne.

37. [37] Voici, je les rassemblerai de tous les pays où je les ai chassés, Dans ma colère, dans ma fureur, et dans ma grande irritation; Je les ramènerai dans ce lieu, Et je les y ferai habiter en sûreté.

38. And they shall be my people, and I will be their God:

38. [38] És népemmé lesznek nékem, én pedig nékik Istenök leszek.

38. [38] En hulle sal vir My 'n volk wees, en Ek sal vir hulle 'n God wees.

38. [38] A budú mi ľudom a ja im budem Bohom.

38. [38] Ils seront mon peuple, Et je serai leur Dieu.

39. And I will give them one heart, and one way, that they may fear me for ever, for the good of them, and of their children after them:

39. [39] És adok nékik egy szívet és egy útat, hogy mindenkor engem féljenek, hogy jól legyen dolguk, nékik és az ő fiaiknak ő utánok.

39. [39] En Ek sal hulle een hart en een weg gee om My altyd te vrees, hulle ten goede en hulle kinders nhulle.

39. [39] A dám im jedno srdce a jednu cestu, aby sa ma báli po všetky dni na dobré im a ich synom po nich.

39. [39] Je leur donnerai un même coeur et une même voie, Afin qu'ils me craignent toujours, Pour leur bonheur et celui de leurs enfants après eux.

40. And I will make an everlasting covenant with them, that I will not turn away from them, to do them good; but I will put my fear in their hearts, that they shall not depart from me.

40. [40] És örökkévaló szövetséget kötök velök, hogy nem fordulok el tőlök és a velök való jótéteménytől, és az én félelmemet adom az ő szívökbe, hogy el ne távozzanak tőlem.

40. [40] En Ek sal 'n ewige verbond met hulle sluit, dat Ek My van hulle nie sal afwend om aan hulle goed te doen nie; en Ek sal my vrees in hulle hart gee, sodat hulle van My nie afwyk nie.

40. [40] A učiním s nimi večnú smluvu, že sa neodvrátim od nich zpät, aby som im nečinil dobrého, a dám svoju bázeň do ich srdca, aby neodstúpili odo mňa.

40. [40] Je traiterai avec eux une alliance éternelle, Je ne me détournerai plus d'eux, Je leur ferai du bien, Et je mettrai ma crainte dans leur coeur, Afin qu'ils ne s'éloignent pas de moi.

41. Yea, I will rejoice over them to do them good, and I will plant them in this land assuredly with my whole heart and with my whole soul.

41. [41] És örvendezek bennök, ha jót cselekedhetem velök és biztosan beplántálhatom őket e földbe, teljes szívvel és teljes lélekkel.

41. [41] En Ek sal My oor hulle verheug om aan hulle goed te doen; en Ek sal hulle duursaam in hierdie land plant, met my hele hart en met my hele siel.

41. [41] A budem sa radovať nad nimi činiac im dobré a zasadím ich v tejto zemi vpravde, celým svojím srdcom a celou svojou dušou.

41. [41] Je prendrai plaisir à leur faire du bien, Et je les planterai véritablement dans ce pays, De tout mon coeur et de toute mon âme.

42. For thus saith the LORD; Like as I have brought all this great evil upon this people, so will I bring upon them all the good that I have promised them.

42. [42] Mert ezt mondja az Úr: A miképen ráhoztam e népre mind e nagy veszedelmet, azonképen hozom rájok mind azt a jót, a miket én ő felőlök mondok.

42. [42] Want so sê die HERE: Soos Ek oor hierdie volk gebring het al hierdie groot onheile, so bring Ek oor hulle al die goeie wat Ek oor hulle spreek.

42. [42] Lebo takto hovorí Hospodin: Ako som uviedol na tento ľud všetko toto veliké zlé, tak uvediem na nich všetko to dobré, o ktorom hovorím vzhľadom na nich.

42. [42] Car ainsi parle l'Eternel: De même que j'ai fait venir sur ce peuple tous ces grands malheurs, De même je ferai venir sur eux tout le bien que je leur promets.

43. And fields shall be bought in this land, whereof ye say, It is desolate without man or beast; it is given into the hand of the Chaldeans.

43. [43] És vesznek [még] mezőt e földön, a mely felől ti ezt mondjátok: Pusztaság ez emberek nélkül, barmok nélkül, [és] odaadatik a Káldeusok kezébe.

43. [43] En daar sal grond gekoop word in hierdie land waarvan julle sê: Dit is 'n wildernis, sonder mens of dier; dit is in die hand van die Chaldeërs oorgegee.

43. [43] A bude sa kupovať pole v tejto zemi, o ktorej vy hovoríte: Pustá je tak, že neni v nej človeka ani hoväda; daná je do ruky Chaldejov.

43. [43] On achètera des champs dans ce pays Dont vous dites: C'est un désert, sans hommes ni bêtes, Il est livré entre les mains des Chaldéens.

44. Men shall buy fields for money, and subscribe evidences, and seal them, and take witnesses in the land of Benjamin, and in the places about Jerusalem, and in the cities of Judah, and in the cities of the mountains, and in the cities of the valley, and in the cities of the south: for I will cause their captivity to return, saith the LORD.

44. [44] Pénzen vesznek mezőket, és beírják a levélbe, és megpecsételik, és tanukat állítanak a Benjámin földén, Jeruzsálem környékén és Júda városaiban, a hegyi városokban és a síkföldi városokban és a dél felé való városokban, mert visszahozom az ő foglyaikat, azt mondja az Úr.

44. [44] Gronde sal hulle vir geld koop en die briewe onderteken en verseël en getuies neem, in die land Benjamin en in die omstreke van Jerusalem en in die stede van Juda en in die stede van die Gebergte en in die stede van die Laeveld en in die stede van die Suidland; want Ek sal hulle lot verander, spreek die HERE.

44. [44] Polia budú kupovať za peniaze a písať na listiny a pečatiť a osvedčovať svedkami v zemi Benjaminovej a na miestach okolo Jeruzalema, v mestách Júdových, v mestách pohoria, v mestách nížiny jako aj v mestách na juhu, lebo dovediem zpät ich zajatých, hovorí Hospodin.

44. [44] On achètera des champs pour de l'argent, On écrira des contrats, on les cachètera, on prendra des témoins, Dans le pays de Benjamin et aux environs de Jérusalem, Dans les villes de Juda, dans les villes de la montagne, Dans les villes de la plaine et dans les villes du midi; Car je ramènerai leurs captifs, dit l'Eternel.