Mark - 12

1. And he began to speak unto them by parables. A certain man planted a vineyard, and set an hedge about it, and digged a place for the winefat, and built a tower, and let it out to husbandmen, and went into a far country.

1. [1] És kezde nékik példázatokban beszélni: Egy ember szőlőt ültetett, és körülvevé gyepűvel, és sajtót ása, és tornyot építe, és kiadá azt munkásoknak, és elutazék.

1. [1] Toe begin Hy deur gelykenisse vir hulle te sê: 'n Man het 'n wingerd geplant en 'n heining daarom gesit en 'n parskuip gegrawe en 'n wagtoring gebou, en hy het dit aan landbouers verhuur en op reis gegaan.

1. [1] A začal im hovoriť v podobenstvách: Vinicu vysadil nejaký človek, ohradil ju plotom, vykopal nádrž pod prešom, vystavil vežu, prenajal ju vinárom a odcestoval.

1. [1] Jésus se mit ensuite à leur parler en paraboles. Un homme planta une vigne. Il l'entoura d'une haie, creusa un pressoir, et bâtit une tour; puis il l'afferma à des vignerons, et quitta le pays.

2. And at the season he sent to the husbandmen a servant, that he might receive from the husbandmen of the fruit of the vineyard.

2. [2] És a maga idejében szolgát külde a munkásokhoz, hogy kapjon a munkásoktól a szőlő gyümölcséből.

2. [2] En op die regte tyd het hy 'n dienskneg na die landbouers gestuur om van die landbouers uit die vrug van die wingerd te ontvang;

2. [2] A keď tomu bol čas, poslal k vinárom sluhu, aby vzal od vinárov z úrody vinice.

2. [2] Au temps de la récolte, il envoya un serviteur vers les vignerons, pour recevoir d'eux une part du produit de la vigne.

3. And they caught him, and beat him, and sent him away empty.

3. [3] Azok pedig megfogván azt, megverék, és üresen küldék vissza.

3. [3] maar hulle het hom geneem en geslaan en hom met leë hande weggestuur.

3. [3] Ale oni ho schopili a nabili a odoslali prázdneho.

3. [3] S'étant saisis de lui, ils le battirent, et le renvoyèrent à vide.

4. And again he sent unto them another servant; and at him they cast stones, and wounded him in the head, and sent him away shamefully handled.

4. [4] És ismét külde hozzájuk egy másik szolgát; azt pedig kővel dobálván meg, fejét betörék, és gyalázattal illetve, visszaküldék.

4. [4] En weer het hy 'n ander dienskneg na hulle gestuur; en hom het hulle gestenig en aan die hoof gewond, hom skandelik behandel en teruggestuur.

4. [4] A zase k nim poslal iného sluhu; i tomu kameňovaním doráňali hlavu a odoslali ho zohaveného.

4. [4] Il envoya de nouveau vers eux un autre serviteur; ils le frappèrent à la tête, et l'outragèrent.

5. And again he sent another; and him they killed, and many others; beating some, and killing some.

5. [5] És ismét másikat külde; ezt pedig megölék: és sok másokat; némelyeket megvervén, némelyeket pedig megölvén.

5. [5] En weer het hy 'n ander een gestuur, en hom het hulle doodgemaak; ook baie ander -- sommige het hulle geslaan en ander doodgemaak.

5. [5] A zase len poslal iného; i toho zabili, i mnoho iných, z ktorých jedných nabili a jedných pobili.

5. [5] Il en envoya un troisième, qu'ils tuèrent; puis plusieurs autres, qu'ils battirent ou tuèrent.

6. Having yet therefore one son, his wellbeloved, he sent him also last unto them, saying, They will reverence my son.

6. [6] Minthogy pedig még egy egyetlen szerelmes fia is vala, utoljára azt is elküldé hozzájok, ezt mondván: A fiamat meg fogják becsülni.

6. [6] Hy het toe nog een seun gehad, sy geliefde, en hom die laaste na hulle gestuur en gesê: Hulle sal my seun ontsien.

6. [6] Mal teda ešte svojho jediného syna milovaného. I toho k nim poslal naposledy povediac: Budú sa ostýchať môjho syna.

6. [6] Il avait encore un fils bien-aimé; il l'envoya vers eux le dernier, en disant: Ils auront du respect pour mon fils.

7. But those husbandmen said among themselves, This is the heir; come, let us kill him, and the inheritance shall be our's.

7. [7] Azok a munkások azonban ezt mondák magok között: Ez az örökös; jertek, öljük meg őt, és a miénk lesz az örökség.

7. [7] Maar daardie landbouers het by hulleself gesê: Dit is die erfgenaam; kom laat ons hom doodmaak, en die erfdeel sal ons s'n wees.

7. [7] Ale tí vinári si povedali: Toto je dedič; poďte, zabime ho, a dedičstvo bude naše!

7. [7] Mais ces vignerons dirent entre eux: Voici l'héritier; venez, tuons-le, et l'héritage sera à nous.

8. And they took him, and killed him, and cast him out of the vineyard.

8. [8] És megfogván azt, megölék, és a szőlőn kívül veték.

8. [8] En hulle het hom geneem en doodgemaak en buitekant die wingerd uitgewerp.

8. [8] A schopili ho a zabili a vyhodili ho von z vinice.

8. [8] Et ils se saisirent de lui, le tuèrent, et le jetèrent hors de la vigne.

9. What shall therefore the lord of the vineyard do? he will come and destroy the husbandmen, and will give the vineyard unto others.

9. [9] Mit cselekszik hát a szőlőnek ura? Eljő és elveszti a munkásokat, és a szőlőt másoknak adja.

9. [9] Wat sal die eienaar van die wingerd dan doen? Hy sal kom en die landbouers ombring en die wingerd aan ander gee.

9. [9] Nuž čo tedy urobí pán vinice? Prijde a zahubí takých vinárov a vinicu dá iným.

9. [9] Maintenant, que fera le maître de la vigne? Il viendra, fera périr les vignerons, et il donnera la vigne à d'autres.

10. And have ye not read this scripture; The stone which the builders rejected is become the head of the corner:

10. [10] Ezt az írást sem olvastátok-é? A mely követ az építők megvetettek, az lett a szeglet fejévé.

10. [10] Het julle nie ook hierdie Skrifwoord gelees nie: Die steen wat die bouers verwerp het, dit het 'n hoeksteen geword?

10. [10] Či ste ani toho písma nečítali: Práve ten kameň, ktorý zavrhli stavitelia, stal sa uholnou hlavou.

10. [10] N'avez-vous pas lu cette parole de l'Ecriture: La pierre qu'ont rejetée ceux qui bâtissaient Est devenue la principale de l'angle;

11. This was the Lord's doing, and it is marvellous in our eyes?

11. [11] Az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt.

11. [11] Hy het van die Here gekom en is wonderbaar in ons oë.

11. [11] Od Pána sa to stalo, a je to divné v našich očiach.

11. [11] C'est par la volonté du Seigneur qu'elle l'est devenue, Et c'est un prodige à nos yeux?

12. And they sought to lay hold on him, but feared the people: for they knew that he had spoken the parable against them: and they left him, and went their way.

12. [12] És igyekeznek vala őt megfogni, de féltek a sokaságtól. Mert tudták, hogy a példázatot ellenük mondotta. Azért elhagyván őt, tovább menének.

12. [12] En hulle het probeer om Hom in die hande te kry, maar was bang vir die skare, want hulle het begryp dat Hy die gelykenis met die oog op hulle uitgespreek het. Daarop het hulle Hom verlaat en weggegaan.

12. [12] A hľadali ho jať, ale sa báli zástupu. Lebo poznali, že na nich povedal to podobenstvo. A nechajúc ho odišli.

12. [12] Ils cherchaient à se saisir de lui, mais ils craignaient la foule. Ils avaient compris que c'était pour eux que Jésus avait dit cette parabole. Et ils le quittèrent, et s'en allèrent.

13. And they send unto him certain of the Pharisees and of the Herodians, to catch him in his words.

13. [13] És küldének hozzá némelyeket a farizeusok és a Heródes pártiak közül, hogy megfogják őt a beszédben.

13. [13] Toe stuur hulle na Hom sommige van die Fariseërs en van die Herodiane om Hom op 'n woord te betrap.

13. [13] A poslali k nemu niektorých z farizeov a z heródiánov, aby ho pochytili v reči,

13. [13] Ils envoyèrent auprès de Jésus quelques-uns des pharisiens et des hérodiens, afin de le surprendre par ses propres paroles.

14. And when they were come, they say unto him, Master, we know that thou art true, and carest for no man: for thou regardest not the person of men, but teachest the way of God in truth: Is it lawful to give tribute to Caesar, or not?

14. [14] Azok pedig odamenvén, mondának néki: Mester, tudjuk hogy igaz vagy és nem gondolsz senkivel; mert nem tekintesz emberek személyére, hanem igazság szerint tanítod az Istennek útját. Szabad-é a császárnak adót fizetni vagy nem? Fizessünk-é vagy ne fizessünk?

14. [14] En hulle kom en sê vir Hom: Meester, ons weet dat U waaragtig is en U aan niemand steur nie; want U sien nie die persoon van mense aan nie, maar U leer die weg van God in waarheid. Is dit geoorloof om aan die keiser belasting te betaal of nie? Moet ons betaal of moet ons nie betaal nie?

14. [14] ktorí, keď prišli, povedali mu: Učiteľu, vieme, že si pravdivý a nedbáš na nikoho, lebo nehľadíš na osobu človeka, ale učíš ceste Božej, ako je pravda: či sa sluší dávať cisárovi daň a či nie? Či máme dať a či nemáme dať?

14. [14] Et ils vinrent lui dire: Maître, nous savons que tu es vrai, et que tu ne t'inquiètes de personne; car tu ne regardes pas à l'apparence des hommes, et tu enseignes la voie de Dieu selon la vérité. Est-il permis, ou non, de payer le tribut à César?

15. Shall we give, or shall we not give? But he, knowing their hypocrisy, said unto them, Why tempt ye me? bring me a penny, that I may see it.

15. [15] Ő pedig ismervén az ő képmutatásukat, monda nékik: Mit kísértetek engem? Hozzatok nekem egy pénzt, hogy lássam.

15. [15] Maar Hy het hulle geveinsdheid geken en vir hulle gesê: Waarom versoek julle My? Bring vir My 'n penning, dat Ek dit kan sien.

15. [15] Ale on znajúc ich pokrytstvo povedal im: Čo ma pokúšate? Doneste mi denár, aby som videl.

15. [15] Devons-nous payer, ou ne pas payer? Jésus, connaissant leur hypocrisie, leur répondit: Pourquoi me tentez-vous? Apportez-moi un denier, afin que je le voie.

16. And they brought it. And he saith unto them, Whose is this image and superscription? And they said unto him, Caesar's.

16. [16] Azok pedig hozának. És monda nékik: Kié ez a kép és a felírás? Azok pedig mondának néki: A Császáré.

16. [16] En hulle het dit gebring. En Hy sê vir hulle: Wie se beeld en opskrif is dit? En hulle antwoord Hom: Die keiser s'n.

16. [16] A oni doniesli. A rečie im: Čí je toto obraz a nápis? A oni mu povedali: Cisárov.

16. [16] Ils en apportèrent un; et Jésus leur demanda: De qui sont cette effigie et cette inscription? De César, lui répondirent-ils.

17. And Jesus answering said unto them, Render to Caesar the things that are Caesar's, and to God the things that are God's. And they marvelled at him.

17. [17] És felelvén Jézus, monda nékik: Adjátok meg a mi a Császáré, a Császárnak, és a mi az Istené, az Istennek. És elálmélkodának ő rajta.

17. [17] Toe antwoord Jesus en sê vir hulle: Betaal aan die keiser wat die keiser toekom, en aan God wat God toekom. En hulle was verwonderd oor Hom.

17. [17] Vtedy odpovedal Ježiš a riekol im: Dávajte, čo je cisárovo, cisárovi, a čo je Božie, Bohu. A preveľmi sa tomu divili.

17. [17] Alors il leur dit: Rendez à César ce qui est à César, et à Dieu ce qui est à Dieu. Et ils furent à son égard dans l'étonnement.

18. Then come unto him the Sadducees, which say there is no resurrection; and they asked him, saying,

18. [18] És jövének hozzá Sadduczeusok, a kik azt mondják, hogy nincsen feltámadás. És megkérdezék őt, mondván:

18. [18] Toe kom daar Sadduseërs na Hom, die wat sê dat daar geen opstanding is nie, en hulle vra Hom en sê:

18. [18] A zase prišli k nemu sadúceovia, ktorí hovoria, že neni zmŕtvychvstania, a pýtali sa ho a riekli:

18. [18] Les sadducéens, qui disent qu'il n'y a point de résurrection, vinrent auprès de Jésus, et lui firent cette question:

19. Master, Moses wrote unto us, If a man's brother die, and leave his wife behind him, and leave no children, that his brother should take his wife, and raise up seed unto his brother.

19. [19] Mester, Mózes azt írta nékünk, hogy ha valakinek fitestvére meghalt, és feleséget hagyott hátra, gyermekeket pedig nem hagyott, akkor az ő feleségét vegye el az ő fitestvére, és támasszon magot a fitestvérének.

19. [19] Meester, Moses het ons voorgeskrywe: As iemand se broer sterwe en 'n vrou agterlaat en geen kinders nalaat nie, moet sy broer sy vrou neem en kinders vir sy broer verwek.

19. [19] Učiteľu, Mojžiš nám napísal, že keby zomrel niečí brat a zanechal by po sebe ženu a detí by nezanechal, aby si vzal jeho brat tú jeho ženu a vzbudil svojmu bratovi semeno.

19. [19] Maître, voici ce que Moïse nous a prescrit: Si le frère de quelqu'un meurt, et laisse une femme, sans avoir d'enfants, son frère épousera sa veuve, et suscitera une postérité à son frère.

20. Now there were seven brethren: and the first took a wife, and dying left no seed.

20. [20] Heten valának tehát fitestvérek. És az első feleséget vőn, de meghalván, magot nem hagya.

20. [20] Nou was daar sewe broers, en die eerste het 'n vrou geneem en gesterwe sonder om kinders na te laat.

20. [20] Nuž bolo sedem bratov. A prvý si vzal ženu a keď zomrel, nezanechal semena.

20. [20] Or, il y avait sept frères. Le premier se maria, et mourut sans laisser de postérité.

21. And the second took her, and died, neither left he any seed: and the third likewise.

21. [21] És a második elvevé az asszonyt, de meghala, és magot ő sem hagya: a harmadik is hasonlóképen;

21. [21] En die tweede het haar geneem en gesterwe, en hy het ook geen kinders nagelaat nie; en die derde net so.

21. [21] Potom si ju vzal druhý a tiež zomrel nezanechajúc ani on semena, i tretí podobne.

21. [21] Le second prit la veuve pour femme, et mourut sans laisser de postérité. Il en fut de même du troisième,

22. And the seven had her, and left no seed: last of all the woman died also.

22. [22] És mind a hét elvevé azt, és magot nem hagyának. Legutoljára meghalt az asszony is.

22. [22] En al sewe het haar geneem en geen kinders nagelaat nie. Laaste van almal het die vrou ook gesterwe.

22. [22] A tak si ju boli vzali všetci siedmi a nezanechali semena. Napokon po všetkých zomrela aj žena.

22. [22] et aucun des sept ne laissa de postérité. Après eux tous, la femme mourut aussi.

23. In the resurrection therefore, when they shall rise, whose wife shall she be of them? for the seven had her to wife.

23. [23] A feltámadáskor tehát, mikor feltámadnak, melyiköknek lesz a felesége? Mert mind a hétnek a felesége volt.

23. [23] In die opstanding dan, wanneer hulle opstaan, wie van hulle se vrou sal sy wees? -- want al sewe het haar as vrou gehad.

23. [23] Pri zmŕtvychvstaní teda, keď vstanú z mŕtvych, ktorého z nich bude ženou? Lebo ju mali všetci siedmi za ženu.

23. [23] A la résurrection, duquel d'entre eux sera-t-elle la femme? Car les sept l'ont eue pour femme.

24. And Jesus answering said unto them, Do ye not therefore err, because ye know not the scriptures, neither the power of God?

24. [24] Jézus pedig felelvén, monda nékik: Avagy nem azért tévelyegtek-é, mert nem ismeritek az írásokat, sem az Istennek hatalmát?

24. [24] En Jesus antwoord en sê vir hulle: Is dit nie daarom dat julle dwaal dat julle die Skrifte en ook die krag van God nie ken nie?

24. [24] A Ježiš odpovedal a riekol im: Či neblúdite preto, že neznáte písem ani moci Božej?

24. [24] Jésus leur répondit: N'êtes-vous pas dans l'erreur, parce que vous ne comprenez ni les Ecritures, ni la puissance de Dieu?

25. For when they shall rise from the dead, they neither marry, nor are given in marriage; but are as the angels which are in heaven.

25. [25] Mert mikor a halálból feltámadnak, sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyekben.

25. [25] Want wanneer hulle uit die dode opstaan, trou hulle nie en word hulle nie in die huwelik uitgegee nie, maar is soos engele wat in die hemele is.

25. [25] Lebo keď vstanú z mŕtvych, nebudú sa ani ženiť ani vydávať, ale budú jako anjeli v nebesiach.

25. [25] Car, à la résurrection des morts, les hommes ne prendront point de femmes, ni les femmes de maris, mais ils seront comme les anges dans les cieux.

26. And as touching the dead, that they rise: have ye not read in the book of Moses, how in the bush God spake unto him, saying, I am the God of Abraham, and the God of Isaac, and the God of Jacob?

26. [26] A halottakról pedig, hogy feltámadnak, nem olvastátok-é a Mózes könyvében, a csipkebokornál, hogy mi módon szólott néki az Isten, mondván: Én vagyok Ábrahám Istene, és Izsák Istene, és Jákób Istene.

26. [26] En wat die dode betref, dat hulle opstaan -- het julle nie gelees in die boek van Moses, in die gedeelte oor die doringbos, hoe God vir hom gesê het: Ek is die God van Abraham en die God van Isak en die God van Jakob nie?

26. [26] A o mŕtvych, že vstanú, či ste nečítali v knihe Mojžišovej, kde je reč o tom kri, jako mu povedal Bôh a riekol: Ja som Bôh Abrahámov a Bôh Izákov a Bôh Jakobov?

26. [26] Pour ce qui est de la résurrection des morts, n'avez-vous pas lu, dans le livre de Moïse, ce que Dieu lui dit, à propos du buisson: Je suis le Dieu d'Abraham, le Dieu d'Isaac, et le Dieu de Jacob?

27. He is not the God of the dead, but the God of the living: ye therefore do greatly err.

27. [27] Az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene. Ti tehát igen tévelyegtek.

27. [27] God is nie 'n God van dooies nie, maar 'n God van lewendes. Julle dwaal dus grootliks.

27. [27] Bôh nie je Bohom mŕtvych, ale Bohom živých. Vy teda veľmi blúdite.

27. [27] Dieu n'est pas Dieu des morts, mais des vivants. Vous êtes grandement dans l'erreur.

28. And one of the scribes came, and having heard them reasoning together, and perceiving that he had answered them well, asked him, Which is the first commandment of all?

28. [28] Akkor hozzá menvén egy az írástudók közül, a ki az ő vetekedésöket hallotta vala, és tudván, hogy jól megfelele nékik, megkérdezé tőle: Melyik az első minden parancsolatok között?

28. [28] En toe een van die skrifgeleerdes wat bygekom het, hulle hoor redetwis, en wis dat Hy hulle goed geantwoord het, vra hy vir Hom: Wat is die eerste gebod van almal?

28. [28] Vtedy pristúpil jeden zo zákonníkov, keď ich bol počul dohadovať sa, a vediac, že im dobre odpovedal, opýtal sa ho: Ktoré prikázanie je najprvšie od všetkých?

28. [28] Un des scribes, qui les avait entendus discuter, sachant que Jésus avait bien répondu aux sadducéens, s'approcha, et lui demanda: Quel est le premier de tous les commandements?

29. And Jesus answered him, The first of all the commandments is, Hear, O Israel; The Lord our God is one Lord:

29. [29] Jézus pedig felele néki: Minden parancsolatok között az első: Halljad Izráel: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr.

29. [29] En Jesus antwoord hom: Die eerste van al die gebooie is: Hoor, Israel, die Here, onse God, is 'n enige Here;

29. [29] A Ježiš mu odpovedal, že najprvšie od všetkých prikázaní je: Čuj, Izraelu, Pán, náš Bôh, je Pán jeden!

29. [29] Jésus répondit: Voici le premier: Ecoute, Israël, le Seigneur, notre Dieu, est l'unique Seigneur;

30. And thou shalt love the Lord thy God with all thy heart, and with all thy soul, and with all thy mind, and with all thy strength: this is the first commandment.

30. [30] Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.

30. [30] en jy moet die Here jou God liefhê uit jou hele hart en uit jou hele siel en uit jou hele verstand en uit jou hele krag. Dit is die eerste gebod.

30. [30] A: milovať budeš Pána, svojho Boha, z celého svojho srdca, z celej svojej duše, z celej svojej mysli a z celej svojej sily. To je prvé prikázanie.

30. [30] et: Tu aimeras le Seigneur, ton Dieu, de tout ton coeur, de toute ton âme, de toute ta pensée, et de toute ta force.

31. And the second is like, namely this, Thou shalt love thy neighbour as thyself. There is none other commandment greater than these.

31. [31] A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.

31. [31] En die tweede, hieraan gelyk, is dit: Jy moet jou naaste liefhê soos jouself. Daar is geen ander gebod groter as die nie.

31. [31] A druhé podobné je toto: Milovať budeš svojho blížneho jako samého seba! Iného prikázania väčšieho nad tieto niet.

31. [31] Voici le second: Tu aimeras ton prochain comme toi-même. Il n'y a pas d'autre commandement plus grand que ceux-là.

32. And the scribe said unto him, Well, Master, thou hast said the truth: for there is one God; and there is none other but he:

32. [32] Akkor monda néki az írástudó: Jól van, Mester, igazán mondád, hogy egy Isten van, és nincsen kívüle más.

32. [32] En die skrifgeleerde sê vir Hom: Goed, Meester, U het met waarheid gesê dat God een is en daar geen ander is as Hy nie;

32. [32] A zákonník mu povedal: Dobre, Učiteľu, pravdu si povedal, že je len jeden Bôh, a nieto iného krome neho,

32. [32] Le scribe lui dit: Bien, maître; tu as dit avec vérité que Dieu est unique, et qu'il n'y en a point d'autre que lui,

33. And to love him with all the heart, and with all the understanding, and with all the soul, and with all the strength, and to love his neighbour as himself, is more than all whole burnt offerings and sacrifices.

33. [33] És szeretni őt teljes szívből, teljes elméből, teljes lélekből és teljes erőből, és szeretni embernek felebarátját, mint önmagát, többet ér minden égőáldozatnál és véres áldozatnál.

33. [33] en om Hom lief te hê uit die hele hart en uit die hele verstand en uit die hele siel en uit die hele krag, en om die naaste lief te hê soos jouself, is meer as al die brandoffers en die slagoffers.

33. [33] a milovať ho z celého srdca a z celého umu a z celej duše a z celej sily a milovať blížneho jako samého seba je viac ako všetky zápaly a iné obeti.

33. [33] et que l'aimer de tout son coeur, de toute sa pensée, de toute son âme et de toute sa force, et aimer son prochain comme soi-même, c'est plus que tous les holocaustes et tous les sacrifices.

34. And when Jesus saw that he answered discreetly, he said unto him, Thou art not far from the kingdom of God. And no man after that durst ask him any question.

34. [34] Jézus pedig látván, hogy bölcsen felelt vala, monda néki: Nem messze vagy az Isten országától. És többé senki sem meri vala őt megkérdezni.

34. [34] Toe Jesus sien dat hy verstandig geantwoord het, sê Hy vir hom: Jy is nie ver van die koninkryk van God nie. En niemand het dit meer gewaag om Hom vrae te stel nie.

34. [34] A Ježiš vidiac, že rozumne odpovedal, riekol mu: Nie si ďaleko od kráľovstva Božieho. A nikto sa ho už viacej neopovážil opytovať.

34. [34] Jésus, voyant qu'il avait répondu avec intelligence, lui dit: Tu n'es pas loin du royaume de Dieu. Et personne n'osa plus lui proposer des questions.

35. And Jesus answered and said, while he taught in the temple, How say the scribes that Christ is the son of David?

35. [35] És felele Jézus és monda, a mint a templomban tanít vala: Mi módon mondják az írástudók, hogy a Krisztus Dávidnak Fia?

35. [35] En terwyl Jesus in die tempel leer, antwoord Hy en sê: Hoe sê die skrifgeleerdes dat die Christus die seun van Dawid is?

35. [35] A Ježiš odpovedal a riekol učiac v chráme: Jako to hovoria zákonníci, že je Kristus synom Dávidovým?

35. [35] Jésus, continuant à enseigner dans le temple, dit: Comment les scribes disent-ils que le Christ est fils de David?

36. For David himself said by the Holy Ghost, The LORD said to my Lord, Sit thou on my right hand, till I make thine enemies thy footstool.

36. [36] Hiszen Dávid maga mondotta a Szent Lélek által: Monda az Úr az én uramnak: ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet lábaid alá zsámolyul.

36. [36] Want Dawid self het deur die Heilige Gees gesê: Die Here het tot my Here gespreek: Sit aan my regterhand totdat Ek u vyande gemaak het 'n voetbank van u voete.

36. [36] Veď sám Dávid povedal v Svätom Duchu: Riekol Pán môjmu Pánovi; Seď po mojej pravici, dokiaľ nepoložím tvojich nepriateľov za podnož tvojich nôh.

36. [36] David lui-même, animé par l'Esprit-Saint, a dit: Le Seigneur a dit à mon Seigneur: Assieds-toi à ma droite, Jusqu'à ce que je fasse de tes ennemis ton marchepied.

37. David therefore himself calleth him Lord; and whence is he then his son? And the common people heard him gladly.

37. [37] Tehát maga Dávid nevezi őt Urának, mimódon fia hát néki? És a nagy sokaság örömest hallgatja vala őt.

37. [37] Dawid self noem Hom dus Here; waarvandaan is Hy dan sy seun? En die groot menigte het graag na Hom geluister.

37. [37] Sám Dávid ho tedy nazýva pánom, nuž akože je potom jeho synom? A celý ten veľký zástup ho rád počúval.

37. [37] David lui-même l'appelle Seigneur; comment donc est-il son fils? Et une grande foule l'écoutait avec plaisir.

38. And he said unto them in his doctrine, Beware of the scribes, which love to go in long clothing, and love salutations in the marketplaces,

38. [38] Ő pedig monda nékik az ő tanításában: Őrizkedjetek az írástudóktól, a kik örömest járnak hosszú köntösökben és szeretik a piaczokon való köszöntéseket.

38. [38] En Hy het aan hulle in sy onderrig gesê: Pas op vir die skrifgeleerdes wat graag in lang klere rondloop en van begroetinge op die markte hou

38. [38] A hovoril im vo svojom učení: Vystríhajte sa zákonníkov, ktorí chcú chodiť v dlhom, krásnom rúchu a byť pozdravovaní na trhoch;

38. [38] Il leur disait dans son enseignement: Gardez-vous des scribes, qui aiment à se promener en robes longues, et à être salués dans les places publiques;

39. And the chief seats in the synagogues, and the uppermost rooms at feasts:

39. [39] És a gyülekezetekben az előlüléseket, és a lakomákon a főhelyeket:

39. [39] en van die voorste banke in die sinagoges en die voorste plekke by die maaltye --

39. [39] chcú prvé stolice v synagógach a prvé miesta pri večeriach;

39. [39] qui recherchent les premiers sièges dans les synagogues, et les premières places dans les festins;

40. Which devour widows' houses, and for a pretence make long prayers: these shall receive greater damnation.

40. [40] A kik az özvegyeknek házát fölemésztik és színből hosszan imádkoznak: ezek súlyosabb ítélet alá esnek.

40. [40] hulle wat die huise van die weduwees opeet en vir die skyn lang gebede doen. Hulle sal 'n swaarder oordeel ontvang.

40. [40] ktorí pohlcujú domy vdôv, a to pod zámienkou dlhého modlenia. Tým sa dostane ťažšieho odsúdenia.

40. [40] qui dévorent les maisons des veuves, et qui font pour l'apparence de longues prières. Ils seront jugés plus sévèrement.

41. And Jesus sat over against the treasury, and beheld how the people cast money into the treasury: and many that were rich cast in much.

41. [41] És leülvén Jézus a templomperselynek átellenében, nézi vala, hogy a sokaság miként vet pénzt a perselybe. Sok gazdag pedig sokat vet vala abba.

41. [41] En Jesus het reg voor die skatkis gaan sit en gekyk hoe die skare geld in die skatkis gooi. En baie rykes het veel ingegooi.

41. [41] A Ježiš sadnúc si naproti chrámovej pokladnici díval sa, jako hádzal zástup kovové peniaze do pokladnice. A mnohí bohatí hodili mnoho.

41. [41] Jésus, s'étant assis vis-à-vis du tronc, regardait comment la foule y mettait de l'argent. Plusieurs riches mettaient beaucoup.

42. And there came a certain poor widow, and she threw in two mites, which make a farthing.

42. [42] És egy szegény özvegy asszony is odajövén, két fillért, azaz egy negyed pénzt vete bele.

42. [42] En daar kom een arm weduwee en gooi twee geldstukkies in, dit is 'n oortjie.

42. [42] A prišla jedna chudobná vdova a hodila dva haliere, čo je štvrtinou groša.

42. [42] Il vint aussi une pauvre veuve, elle y mit deux petites pièces, faisant un quart de sou.

43. And he called unto him his disciples, and saith unto them, Verily I say unto you, That this poor widow hath cast more in, than all they which have cast into the treasury:

43. [43] Akkor előszólítván tanítványait, monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy ez a szegény özvegy asszony többet vetett, hogynem mind a többi, a kik a perselybe vetettek vala.

43. [43] Toe roep Hy sy dissipels na Hom en sê vir hulle: Voorwaar Ek sê vir julle, hierdie arm weduwee het meer ingegooi as almal wat in die skatkis gegooi het.

43. [43] Vtedy si privolal svojich učeníkov a povedal im: Ameň vám hovorím, že táto chudobná vdova hodila viac ako všetci, ktorí hádzali do pokladnice.

43. [43] Alors Jésus, ayant appelé ses disciples, leur dit: Je vous le dis en vérité, cette pauvre veuve a donné plus qu'aucun de ceux qui ont mis dans le tronc;

44. For all they did cast in of their abundance; but she of her want did cast in all that she had, even all her living.

44. [44] Mert azok mindnyájan az ő fölöslegükből vetének; ez pedig az ő szegénységéből, a mije csak volt, mind beveté, az ő egész vagyonát.

44. [44] Want hulle het almal uit hulle oorvloed ingegooi; maar sy het uit haar gebrek ingegooi alles wat sy gehad het, haar hele lewensonderhoud.

44. [44] Lebo všetci hodili z toho, čo im zvyšovalo, ale ona zo svojho nedostatku hodila všetko, čo mala, všetko svoje živobytie.

44. [44] car tous ont mis de leur superflu, mais elle a mis de son nécessaire, tout ce qu'elle possédait, tout ce qu'elle avait pour vivre.