Numbers - 21

1. And when king Arad the Canaanite, which dwelt in the south, heard tell that Israel came by the way of the spies; then he fought against Israel, and took some of them prisoners.

1. [1] Mikor pedig meghallotta a Kananeus, Arad királya, a ki lakozik vala dél felől, hogy jön Izráel a kémeknek útán: megütközék Izráellel, és foglyokat ejte közülök.

1. [1] Toe die Kanaäniet, die koning van Arad, wat in die Suidland gewoon het, hoor dat Israel met die pad van Atarim kom, het hy teen Israel geveg en sommige van hulle as gevangenes weggevoer.

1. [1] A keď počul Kananej, kráľ Arádu, ktorý býval na juhu, že prišiel Izrael cestou vyzvedačov, bojoval proti Izraelovi a zajal niektorých z neho do zajatia.

1. [1] Le roi d'Arad, Cananéen, qui habitait le midi, apprit qu'Israël venait par le chemin d'Atharim. Il combattit Israël, et emmena des prisonniers.

2. And Israel vowed a vow unto the LORD, and said, If thou wilt indeed deliver this people into my hand, then I will utterly destroy their cities.

2. [2] Fogadást tőn azért Izráel az Úrnak, és monda: Ha valóban kezembe adod e népet, eltörlöm az ő városait.

2. [2] Daarop het Israel aan die HERE 'n gelofte gedoen en gesê: As U hierdie volk heeltemal in my hand gee, sal ek hulle stede met die banvloek tref.

2. [2] Vtedy sľúbil Izrael Hospodinovi sľub a povedal: Ak naozaj vydáš tento ľud do mojej ruky, podvrátim ich mestá tak, že ich zarieknem na úplnú záhubu.

2. [2] Alors Israël fit un voeu à l'Eternel, et dit: Si tu livres ce peuple entre mes mains, je dévouerai ses villes par interdit.

3. And the LORD hearkened to the voice of Israel, and delivered up the Canaanites; and they utterly destroyed them and their cities: and he called the name of the place Hormah.

3. [3] És meghallgatá az Úr Izráelnek szavát, és kézbe adá a Kananeust, és eltörlé őket, és azoknak városait. És nevezé azt a helyet Hormának.

3. [3] En die HERE het gehoor na die stem van Israel en die Kanaäniete oorgegee. En hy het hulle en hul stede met die banvloek getref en die plek Horma genoem.

3. [3] A Hospodin uslyšal hlas Izraelov a vydal Kananeja, a tak ich pobil, zarieknutých na záhubu, aj ich mestá podvrátil. A nazvali meno toho miesta Chorma.

3. [3] L'Eternel entendit la voix d'Israël, et livra les Cananéens. On les dévoua par interdit, eux et leurs villes; et l'on nomma ce lieu Horma.

4. And they journeyed from mount Hor by the way of the Red sea, to compass the land of Edom: and the soul of the people was much discouraged because of the way.

4. [4] És elindulának a Hór hegyétől a veres tengerhez vivő úton, hogy megkerüljék Edom földét. És a népnek lelke megkeseredék útközben.

4. [4] Toe trek hulle van die berg Hor af weg op pad na die Skelfsee om die land Edom om te trek; maar die siel van die volk het op die pad ongeduldig geword.

4. [4] Potom sa rušali od vrchu Hora cestou k Červenému moru, aby obišli zem Edomovu, a ľud ustával v duši na ceste.

4. [4] Ils partirent de la montagne de Hor par le chemin de la mer Rouge, pour contourner le pays d'Edom. Le peuple s'impatienta en route,

5. And the people spake against God, and against Moses, Wherefore have ye brought us up out of Egypt to die in the wilderness? for there is no bread, neither is there any water; and our soul loatheth this light bread.

5. [5] És szóla a nép Isten ellen és Mózes ellen: Miért hoztatok fel minket Égyiptomból, hogy meghaljunk e pusztában? Mert nincsen kenyér, víz sincsen, és e hitvány eledelt útálja a mi lelkünk.

5. [5] En die volk het teen God en teen Moses gespreek: Waarom het U ons uit Egipte laat optrek om in die woestyn te sterwe? Want daar is geen brood en geen water nie, en ons siel walg van die ellendige kos.

5. [5] A ľud vravel proti Bohu a proti Mojžišovi: Prečo ste nás vyviedli hore z Egypta? Aby sme pomreli tu na púšti? Lebo niet ani chleba ani vody. A naša duša si už zošklivila ten ničomný chlieb.

5. [5] et parla contre Dieu et contre Moïse: Pourquoi nous avez-vous fait monter hors d'Egypte, pour que nous mourions dans le désert? car il n'y a point de pain, et il n'y a point d'eau, et notre âme est dégoûtée de cette misérable nourriture.

6. And the LORD sent fiery serpents among the people, and they bit the people; and much people of Israel died.

6. [6] Bocsáta azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosák a népet, és sokan meghalának Izráel népéből.

6. [6] Toe stuur die HERE giftige slange onder die volk wat die volk gebyt het; en baie mense uit Israel het gesterwe.

6. [6] A Hospodin poslal na ľud jedovatých hadov ohnivých, ktorí štípali ľud, takže zomrelo množstvo ľudu z Izraela.

6. [6] Alors l'Eternel envoya contre le peuple des serpents brûlants; ils mordirent le peuple, et il mourut beaucoup de gens en Israël.

7. Therefore the people came to Moses, and said, We have sinned, for we have spoken against the LORD, and against thee; pray unto the LORD, that he take away the serpents from us. And Moses prayed for the people.

7. [7] Akkor méne a nép Mózeshez, és mondának: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr ellen és te ellened; imádkozzál az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a kígyókat. És imádkozék Mózes a népért.

7. [7] En die volk het na Moses gekom en gesê: Ons het gesondig dat ons teen die HERE en teen u gespreek het. Bid tot die HERE, dat Hy die slange van ons wegneem. En Moses het vir die volk gebid.

7. [7] Preto prišiel ľud k Mojžišovi a vraveli: Zhrešili sme, keď sme hovorili proti Hospodinovi i proti tebe. Modli sa Hospodinovi, aby odstránil od nás hada. A Mojžiš sa modlil za ľud.

7. [7] Le peuple vint à Moïse, et dit: Nous avons péché, car nous avons parlé contre l'Eternel et contre toi. Prie l'Eternel, afin qu'il éloigne de nous ces serpents. Moïse pria pour le peuple.

8. And the LORD said unto Moses, Make thee a fiery serpent, and set it upon a pole: and it shall come to pass, that every one that is bitten, when he looketh upon it, shall live.

8. [8] És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót, és tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon.

8. [8] Daarop sê die HERE aan Moses: Maak vir jou 'n giftige slang en sit dit op 'n paal; dan sal elkeen wat gebyt is en daarna kyk, lewe.

8. [8] A Hospodin riekol Mojžišovi: Sprav si takého ohnivého hada a vystav ho na tyč. A stane sa, že každý, kto je uštipnutý, keď ho uvidí, bude žiť.

8. [8] L'Eternel dit à Moïse: Fais-toi un serpent brûlant, et place-le sur une perche; quiconque aura été mordu, et le regardera, conservera la vie.

9. And Moses made a serpent of brass, and put it upon a pole, and it came to pass, that if a serpent had bitten any man, when he beheld the serpent of brass, he lived.

9. [9] Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada.

9. [9] Toe het Moses 'n koperslang gemaak en dit op 'n paal gesit: en as 'n slang iemand gebyt het en hy kyk na die koperslang, het hy in die lewe gebly.

9. [9] Vtedy spravil Mojžiš medeného hada a vystavil ho na tyč. A bolo tak, že keď uštipol had niekoho, a keď pozrel uštipnutý na medeného hada, žil.

9. [9] Moïse fit un serpent d'airain, et le plaça sur une perche; et quiconque avait été mordu par un serpent, et regardait le serpent d'airain, conservait la vie.

10. And the children of Israel set forward, and pitched in Oboth.

10. [10] Azután elindulának Izráel fiai, és tábort ütének Obóthban.

10. [10] En die kinders van Israel het weggetrek en laer opgeslaan in Obot.

10. [10] Potom sa zase rušali synovia Izraelovi a rozložili sa táborom v Obóte.

10. [10] Les enfants d'Israël partirent, et ils campèrent à Oboth.

11. And they journeyed from Oboth, and pitched at Ijeabarim, in the wilderness which is before Moab, toward the sunrising.

11. [11] Obóthból is elindulának, és tábort ütének Hije-Abarimban, abban a pusztában, a mely Moáb előtt vala napkelet felől.

11. [11] Daarna het hulle weggetrek van Obot af en laer opgeslaan in Ijje-Haäb rim in die woestyn wat oostelik aan Moab vas lê.

11. [11] Keď odišli z Obóta, rozložili sa táborom na vŕškoch Abárima, na púšti, ktorá je naproti Moábovi od východu slnca.

11. [11] Ils partirent d'Oboth et ils campèrent à Ijjé-Abarim, dans le désert qui est vis-à-vis de Moab, vers le soleil levant.

12. From thence they removed, and pitched in the valley of Zared.

12. [12] Onnét elindulának, és tábort ütének Zéred völgyében.

12. [12] Daarvandaan het hulle weggetrek en laer opgeslaan by die spruit Sered.

12. [12] Odtiaľ sa rušali a rozložili sa táborom v doline Zárede.

12. [12] De là ils partirent, et ils campèrent dans la vallée de Zéred.

13. From thence they removed, and pitched on the other side of Arnon, which is in the wilderness that cometh out of the coasts of the Amorites: for Arnon is the border of Moab, between Moab and the Amorites.

13. [13] Onnét elindulának, és tábort ütének az Arnon [vizén] túl, a mely van a pusztában, és kijő az Emoreus határából. Mert az Arnon Moábnak határa Moáb között és Emoreus között.

13. [13] Daarvandaan het hulle weggetrek en laer opgeslaan oorkant die Arnon wat in die woestyn is en uit die grondgebied van die Amoriete kom; want die Arnon is die grens van Moab, tussen Moab en die Amoriete.

13. [13] Zase sa rušali a rozložili sa táborom na druhej strane potoka Arnona, ktorý je na púšti a vychádza od hranice Amoreja, lebo Arnon je hranicou Moába, medzi Moábom a medzi Amorejom.

13. [13] De là ils partirent, et ils campèrent de l'autre côté de l'Arnon, qui coule dans le désert en sortant du territoire des Amoréens; car l'Arnon est la frontière de Moab, entre Moab et les Amoréens.

14. Wherefore it is said in the book of the wars of the LORD, What he did in the Red sea, and in the brooks of Arnon,

14. [14] Azért van szó az Úr hadainak könyvében: Vahébről Szúfában, és a patakokról Arnonnál,

14. [14] Daarom word gesê in die Boek van die Oorloë van die HERE: Waheb in Sufa en die spruite, die Arnon,

14. [14] Preto sa hovorí v knihe bojov Hospodinových: Vahéb zaujal víchricou i údolia potoka Arnona

14. [14] C'est pourquoi il est dit dans le livre des Guerres de l'Eternel: ...Vaheb en Supha, et les torrents de l'Arnon,

15. And at the stream of the brooks that goeth down to the dwelling of Ar, and lieth upon the border of Moab.

15. [15] És a patakok folyásáról, a mely Ar város felé hajol és Moáb határára dűl.

15. [15] en die hang van die spruite wat na die streek van Ar afloop en leun teen die grondgebied van Moab.

15. [15] jako i tok potokov, ktorý sa kloní k sídlu Ára, a opiera sa o hranicu Moábovu.

15. [15] et le cours des torrents, qui s'étend du côté d'Ar et touche à la frontière de Moab.

16. And from thence they went to Beer: that is the well whereof the LORD spake unto Moses, Gather the people together, and I will give them water.

16. [16] És onnét Béérbe [menének]. Ez az a kút, a melynél mondotta vala az Úr Mózesnek: Gyűjtsd össze a népet, és adok nékik vizet.

16. [16] En daarvandaan het hulle na Beër getrek. Dit is die put waarvan die HERE aan Moses gesê het: Laat die volk bymekaarkom, dat Ek vir hulle water kan gee.

16. [16] A odtiaľ odišli do Béri. To je tá Bér, o ktorej povedal Hospodin Mojžišovi: Sober ľud, a dám im vody.

16. [16] De là ils allèrent à Beer. C'est ce Beer, où l'Eternel dit à Moïse: Rassemble le peuple, et je leur donnerai de l'eau.

17. Then Israel sang this song, Spring up, O well; sing ye unto it:

17. [17] Akkor éneklé az Izráel ez éneket: Jőjj fel óh kút! énekeljetek néki!

17. [17] Toe het Israel hierdie lied gesing: Spring op, o put! Besing hom!

17. [17] Vtedy spieval Izrael túto pieseň: Vystúp, studňo! Spievajte o nej!

17. [17] Alors Israël chanta ce cantique: Monte, puits! Chantez en son honneur!

18. The princes digged the well, the nobles of the people digged it, by the direction of the lawgiver, with their staves. And from the wilderness they went to Mattanah:

18. [18] Kút, a melyet fejedelmek ástak; a nép előkelői vájtak, kormánypálczával, vezérbotjaikkal. És a pusztából Mathanába [menének].

18. [18] o Put wat die vorste gegrawe het, wat die edeles van die volk gedelf het, met die septer, met hulle stawe! -- En uit die woestyn uit na Matt na toe;

18. [18] Studňa, ktorú kopaly kniežatá, vyvrtali ju prední z ľudu, berlou, svojimi palicami! A z púšte prešli do Mattana,

18. [18] Puits, que des princes ont creusé, Que les grands du peuple ont creusé, Avec le sceptre, avec leurs bâtons! Du désert ils allèrent à Matthana;

19. And from Mattanah to Nahaliel: and from Nahaliel to Bamoth:

19. [19] És Mathanából Nahaliélbe, és Nahaliélből Bámóthba.

19. [19] en van Matt na na Nah liël; en van Nah liël na Bamot;

19. [19] a z Mattana do Nachaliela, a z Nachaliela do Bámot,

19. [19] de Matthana, à Nahaliel; de Nahaliel, à Bamoth;

20. And from Bamoth in the valley, that is in the country of Moab, to the top of Pisgah, which looketh toward Jeshimon.

20. [20] Bámóthból pedig abba a völgybe, a mely Moáb mezején van, [onnan] a Piszga tetejére, a mely a sivatagra néz.

20. [20] en van Bamot na die dal wat in die veld van Moab lê, by die top van Pisga, en oor die wildernis afkyk.

20. [20] z Bámot do údolia, ktoré je na moábskom poli, až k temenu vrchu Pizga, ktorý hľadí na šírinu púšte.

20. [20] de Bamoth, à la vallée qui est dans le territoire de Moab, au sommet du Pisga, en regard du désert.

21. And Israel sent messengers unto Sihon king of the Amorites, saying,

21. [21] És külde Izráel követeket Szíhonhoz, az Emoreusok királyához, mondván:

21. [21] En Israel het boodskappers gestuur na Sihon, die koning van die Amoriete, en gesê:

21. [21] A Izrael poslal poslov k Síchonovi, amorejskému kráľovi, a povedal:

21. [21] Israël envoya des messagers à Sihon, roi des Amoréens, pour lui dire:

22. Let me pass through thy land: we will not turn into the fields, or into the vineyards; we will not drink of the waters of the well: but we will go along by the king's high way, until we be past thy borders.

22. [22] Hadd mehessek át a te földeden! Nem hajlunk mezőre, sem szőlőre, kútvizet sem iszunk; az országúton megyünk, míg átmegyünk a te határodon.

22. [22] Laat my deur jou land trek. Ons sal nie wegdraai in die lande of in die wingerde nie; ons sal die water van die putte nie drink nie; ons sal die koningsweg hou tot ons deur jou grondgebied getrek het.

22. [22] Dovoľ, prosím, aby som prešiel cez tvoju zem. Neuhneme sa na pole ani do vinice, nebudeme piť vody zo studne, pojdeme cestou kráľovou, dokiaľ neprejdeme tvojho územia.

22. [22] Laisse-moi passer par ton pays; nous n'entrerons ni dans les champs, ni dans les vignes, et nous ne boirons pas l'eau des puits; nous suivrons la route royale, jusqu'à ce que nous ayons franchi ton territoire.

23. And Sihon would not suffer Israel to pass through his border: but Sihon gathered all his people together, and went out against Israel into the wilderness: and he came to Jahaz, and fought against Israel.

23. [23] De nem engedé Szíhon Izráelnek, hogy átmenjen az ő határán, sőt egybegyűjté Szíhon minden népét, és kiméne Izráel ellen a pusztába, és jöve Jaháczba; és megütközék Izráellel.

23. [23] Maar Sihon het Israel nie toegelaat om deur sy grondgebied te trek nie; maar Sihon het al sy manskappe versamel en uitgetrek na die woestyn, Israel tegemoet; en toe hy by Jahas kom, het hy teen Israel geveg.

23. [23] Ale Síchon nedal Izraelovi, aby prešiel cez jeho územie, lež soberúc Síchon všetok svoj ľud vyšiel oproti Izraelovi na púšť a prijdúc do Johsy bojoval proti Izraelovi.

23. [23] Sihon n'accorda point à Israël le passage sur son territoire; il rassembla tout son peuple, et sortit à la rencontre d'Israël, dans le désert; il vint à Jahats, et combattit Israël.

24. And Israel smote him with the edge of the sword, and possessed his land from Arnon unto Jabbok, even unto the children of Ammon: for the border of the children of Ammon was strong.

24. [24] És megveré őt Izráel fegyvernek élivel, és elfoglalá annak földét Arnontól Jabbókig, az Ammon fiaiig; mert erős vala az Ammon fiainak határa.

24. [24] Maar Israel het hom verslaan met die skerpte van die swaard en sy land in besit geneem van die Arnon af tot by die Jabbok, tot by die kinders van Ammon; want die grens van die kinders van Ammon was sterk.

24. [24] A Izrael ho porazil ostrím meča a zaujal dedične jeho zem od Arnona až po Jabbok, až po zem synov Ammonových. Lebo hranica synov Ammonových bola pevná.

24. [24] Israël le frappa du tranchant de l'épée et s'empara de son pays depuis l'Arnon jusqu'au Jabbok, jusqu'à la frontière des enfants d'Ammon; car la frontière des enfants d'Ammon était fortifiée.

25. And Israel took all these cities: and Israel dwelt in all the cities of the Amorites, in Heshbon, and in all the villages thereof.

25. [25] És elfoglalá Izráel mind e városokat, és megtelepedék Izráel az Emoreusok minden városában, Hesbonban és annak minden városában;

25. [25] So het Israel dan al hierdie stede ingeneem, en Israel het gewoon in al die stede van die Amoriete, in Hesbon en in al sy onderhorige plekke.

25. [25] A Izrael vzal všetky tie mestá a tak býval Izrael vo všetkých mestách Amoreja, v Chešbone a vo všetkých jeho dcéro-mestách.

25. [25] Israël prit toutes les villes, et s'établit dans toutes les villes des Amoréens, à Hesbon et dans toutes les villes de son ressort.

26. For Heshbon was the city of Sihon the king of the Amorites, who had fought against the former king of Moab, and taken all his land out of his hand, even unto Arnon.

26. [26] Mert Hesbon Szíhonnak az Emoreusok királyának városa vala, ki is hadakozott vala Moábnak előbbi királyával, és elvett vala minden földet annak kezéből Arnonig.

26. [26] Want Hesbon was die stad van Sihon, die koning van die Amoriete; hy het naamlik oorlog gevoer teen die vorige koning van die Moabiete en het die se hele land tot by die Arnon uit sy hand geruk.

26. [26] Lebo Chešbon bolo mesto Síchona, amorejského kráľa, ktorý bojoval proti drievnejšiemu kráľovi moábskemu, a vzal celú jeho zem z jeho ruky až po Arnon.

26. [26] Car Hesbon était la ville de Sihon, roi des Amoréens; il avait fait la guerre au précédent roi de Moab, et lui avait enlevé tout son pays jusqu'à l'Arnon.

27. Wherefore they that speak in proverbs say, Come into Heshbon, let the city of Sihon be built and prepared:

27. [27] Azért mondják a példabeszédmondók: Jőjjetek Hesbonba! Építtessék és erősíttessék Szíhon városa!

27. [27] Daarom sê die spreukdigters: Kom na Hesbon toe! Laat die stad van Sihon gebou en bevestig word!

27. [27] Preto povedali básnici, ktorí hovorili v prísloví: Poďte do Chešbona, nech sa vybuduje a nech sa pevne postaví mesto Síchonovo!

27. [27] C'est pourquoi les poètes disent: Venez à Hesbon! Que la ville de Sihon soit rebâtie et fortifiée!

28. For there is a fire gone out of Heshbon, a flame from the city of Sihon: it hath consumed Ar of Moab, and the lords of the high places of Arnon.

28. [28] Mert tűz jött ki Hesbonból, láng Szíhon városából; megemésztette Art, Moábnak [városát], Arnon magaslatainak urait.

28. [28] Want 'n vuur het uitgegaan uit Hesbon, 'n vlam uit die vesting van Sihon; dit het Ar van die Moabiete verteer, die bewoners van die hoogtes van Arnon.

28. [28] Lebo oheň vyšiel z Chešbona a plameň z mesta Síchonovho a strávil Ár Moábovo, pánov výšin Arnona.

28. [28] Car il est sorti un feu de Hesbon, Une flamme de la ville de Sihon; Elle a dévoré Ar-Moab, Les habitants des hauteurs de l'Arnon.

29. Woe to thee, Moab! thou art undone, O people of Chemosh: he hath given his sons that escaped, and his daughters, into captivity unto Sihon king of the Amorites.

29. [29] Jaj néked Moáb! Elvesztél Kámosnak népe! Futásra adta ő fiait, leányait fogságra Szíhonnak, az emoreus királynak.

29. [29] Wee jou, Moab! Jy is verlore, volk van Kamos! Hy het sy seuns prysgegee as vlugtelinge, en sy dogters in gevangenskap, aan Sihon, die koning van die Amoriete.

29. [29] Beda tebe, Moábe! Zahynul si, ľude Chámošov! Dal svojich synov za ubehlíkov a svoje dcéry do zajatia, amorejskému kráľovi Síchonovi.

29. [29] Malheur à toi, Moab! Tu es perdu, peuple de Kemosch! Il a fait de ses fils des fuyards, Et il a livré ses filles captives A Sihon, roi des Amoréens.

30. We have shot at them; Heshbon is perished even unto Dibon, and we have laid them waste even unto Nophah, which reacheth unto Medeba.

30. [30] De mi lövöldöztük őket, elveszett Hesbon Dibonig, és elpusztítottuk Nofáig, a mely Medebáig ér.

30. [30] Toe het ons hulle beskiet; verlore was Hesbon tot by Dibon; en ons het verwoes tot by Nofag, met vuur tot by Med,ba.

30. [30] Strieľali sme do nich. Zahynul Chešbon až po Díbon, a spustošili sme všetko až po Nófach, ktoré sahá až po Médebu.

30. [30] Nous avons lancé sur eux nos traits: De Hesbon à Dibon tout est détruit; Nous avons étendu nos ravages jusqu'à Nophach, Jusqu'à Médeba.

31. Thus Israel dwelt in the land of the Amorites.

31. [31] Megtelepedék azért Izráel az Emoreusok földén.

31. [31] So het Israel dan gewoon in die land van die Amoriete.

31. [31] A tak býval Izrael v zemi Amoreja.

31. [31] Israël s'établit dans le pays des Amoréens.

32. And Moses sent to spy out Jaazer, and they took the villages thereof, and drove out the Amorites that were there.

32. [32] És elkülde Mózes, hogy megkémleljék Jázert, és bevevék annak városait, és kiűzé az Emoreust, a ki ott vala.

32. [32] Daarna het Moses gestuur om Ja,ser te bespied, en hulle het sy onderhorige plekke ingeneem, en hy het die Amoriete wat daar was, uit hulle besitting verdrywe.

32. [32] Potom poslal Mojžiš vyzvedieť Jazer, a vzali jeho dcéro-mestá. A vyhnal Amoreja, ktorý bol tam.

32. [32] Moïse envoya reconnaître Jaezer; et ils prirent les villes de son ressort, et chassèrent les Amoréens qui y étaient.

33. And they turned and went up by the way of Bashan: and Og the king of Bashan went out against them, he, and all his people, to the battle at Edrei.

33. [33] Majd megfordulának, és felmenének a Básánba vivő úton. És kijöve Og, Básán királya ő ellenök, ő és egész népe, hogy megütközzenek Hedreiben.

33. [33] Toe het hulle gedraai en in die rigting van Basan opgetrek. En Og, die koning van Basan, hy en al sy manskappe het hulle tegemoetgetrek na Edr,‹om te veg.

33. [33] A obrátiac sa išli hore cestou do Bázana. A vyšiel Óg, kráľ Bázana, proti nim, on i všetok jeho ľud, do boja v Edrei.

33. [33] Ils changèrent ensuite de direction, et montèrent par le chemin de Basan. Og, roi de Basan, sortit à leur rencontre, avec tout son peuple, pour les combattre à Edréi.

34. And the LORD said unto Moses, Fear him not: for I have delivered him into thy hand, and all his people, and his land; and thou shalt do to him as thou didst unto Sihon king of the Amorites, which dwelt at Heshbon.

34. [34] Akkor monda az Úr Mózesnek: Ne félj tőle, mert a te kezedbe adtam őt, és egész népét, és az ő földét. És úgy cselekedjél vele, a miképen cselekedtél Szíhonnal az Emoreusok királyával, a ki lakik vala Hesbonban.

34. [34] Daarop sê die HERE vir Moses: Wees nie bevrees vir hom nie, want Ek het hom en sy hele volk en sy land in jou hand gegee; en jy moet met hom doen soos jy gedoen het met Sihon, die koning van die Amoriete, wat in Hesbon gewoon het.

34. [34] A Hospodin riekol Mojžišovi: Neboj sa ho, lebo som ho dal do tvojej ruky i všetok jeho ľud i jeho zem, a učiníš mu, jako si učinil Síchonovi, amorejskému kráľovi, ktorý býval v Chešbone.

34. [34] L'Eternel dit à Moïse: Ne le crains point; car je le livre entre tes mains, lui et tout son peuple, et son pays; tu le traiteras comme tu as traité Sihon, roi des Amoréens, qui habitait à Hesbon.

35. So they smote him, and his sons, and all his people, until there was none left him alive: and they possessed his land.

35. [35] Megverék azért őt és az ő fiait és egész népét annyira, hogy egy sem marada belőle; és elfoglalák az ő földét.

35. [35] En hulle het hom verslaan en sy seuns en sy hele volk, totdat daar niemand van hom oor was wat vrygeraak het nie; en hulle het sy land in besit geneem.

35. [35] A porazili ho i jeho synov i všetok jeho ľud, takže mu nezostal nikto živý, a zaujali jeho zem dedične.

35. [35] Et ils le battirent, lui et ses fils, et tout son peuple, sans en laisser échapper un seul, et ils s'emparèrent de son pays.