Proverbs - 26

1. As snow in summer, and as rain in harvest, so honour is not seemly for a fool.

1. [1] Mint a hó a nyárhoz és az eső az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.

1. [1] Soos sneeu in die somer en soos reën in die oestyd, so pas eer nie by 'n dwaas nie.

1. [1] Jako sneh v lete a jako dážď v žatve, tak nesluší bláznovi česť.

1. [1] Comme la neige en été, et la pluie pendant la moisson, Ainsi la gloire ne convient pas à un insensé.

2. As the bird by wandering, as the swallow by flying, so the curse causeless shall not come.

2. [2] Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.

2. [2] Soos die voëltjie wegfladder, soos die swaweltjie wegvlieg, so is 'n vervloeking sonder oorsaak: dit kom nie uit nie.

2. [2] Ako čo odletiac poletuje vrabec, ako čo odletí lastovička, tak ani kliatba, vyslovená bez príčiny, neprijde.

2. [2] Comme l'oiseau s'échappe, comme l'hirondelle s'envole, Ainsi la malédiction sans cause n'a point d'effet.

3. A whip for the horse, a bridle for the ass, and a rod for the fool's back.

3. [3] Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vessző a bolondok hátának.

3. [3] 'n Sweep is vir die perd, 'n toom vir die esel en 'n roede vir die rug van die dwase.

3. [3] Bič na koňa, úzda na osla a palica na chrbát všelijakých bláznov.

3. [3] Le fouet est pour le cheval, le mors pour l'âne, Et la verge pour le dos des insensés.

4. Answer not a fool according to his folly, lest thou also be like unto him.

4. [4] Ne felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne légy te is ő hozzá hasonlatos;

4. [4] Antwoord 'n dwaas nie na sy sotheid nie, sodat jy ook nie net soos hy word nie.

4. [4] Neodpovedaj bláznovi podľa jeho bláznovstva, aby si mu nebol aj ty podobný.

4. [4] Ne réponds pas à l'insensé selon sa folie, De peur que tu ne lui ressembles toi-même.

5. Answer a fool according to his folly, lest he be wise in his own conceit.

5. [5] Felelj meg a bolondnak az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei előtt.

5. [5] Antwoord 'n dwaas na sy sotheid, sodat hy nie wys is in sy eie oë nie.

5. [5] Odpovedz bláznovi podľa jeho bláznovstva, aby nebol múdrym vo svojich očiach.

5. [5] Réponds à l'insensé selon sa folie, Afin qu'il ne se regarde pas comme sage.

6. He that sendeth a message by the hand of a fool cutteth off the feet, and drinketh damage.

6. [6] A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.

6. [6] Hy kap sy voete af, hy ly onreg, wat 'n boodskap stuur deur middel van 'n dwaas.

6. [6] Usekáva nohy, ukrutnosť pije ten, kto posiela slová po bláznovi.

6. [6] Il se coupe les pieds, il boit l'injustice, Celui qui donne des messages à un insensé.

7. The legs of the lame are not equal: so is a parable in the mouth of fools.

7. [7] [Mint] a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.

7. [7] Soos die bene van 'n lamme slap afhang, so is 'n spreuk in die mond van die dwase.

7. [7] Jako visiac opálajú sa nohy chromého, tak príslovie v ústach bláznov.

7. [7] Comme les jambes du boiteux sont faibles, Ainsi est une sentence dans la bouche des insensés.

8. As he that bindeth a stone in a sling, so is he that giveth honour to a fool.

8. [8] Mint a ki követ köt a parittyába, úgy [cselekszik,] a ki a bolondnak tisztességet tesz.

8. [8] Soos een wat 'n klip in 'n slinger vasbind, so is hy wat eer gee aan 'n dwaas.

8. [8] Jako keby niekto vložil kameň do praku, tak ten, kto dáva bláznovi česť.

8. [8] C'est attacher une pierre à la fronde, Que d'accorder des honneurs à un insensé.

9. As a thorn goeth up into the hand of a drunkard, so is a parable in the mouths of fools.

9. [9] [Mint] a részeg ember kezébe akad a tövis, [úgy akad] az eszes mondás a bolondoknak szájába.

9. [9] Soos 'n doring wat in die hand van 'n dronkaard geraak het, so is 'n spreuk in die mond van die dwase.

9. [9] Jako keď sa dostane tŕň do ruky opilého, tak je aj príslovie v ústach bláznov.

9. [9] Comme une épine qui se dresse dans la main d'un homme ivre, Ainsi est une sentence dans la bouche des insensés.

10. The great God that formed all things both rewardeth the fool, and rewardeth transgressors.

10. [10] Mint a lövöldöző, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.

10. [10] Soos 'n skutter wat alles in gevaar bring, is hy wat 'n dwaas huur, sowel as hy wat verbygangers huur.

10. [10] Jako strelec, ktorý raní všetko, tak i ten, kto najíma blázna, i ten, kto najíma idúcich pomimo, sú jedno.

10. [10] Comme un archer qui blesse tout le monde, Ainsi est celui qui prend à gage les insensés et les premiers venus.

11. As a dog returneth to his vomit, so a fool returneth to his folly.

11. [11] Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettőzteti az ő bolondságát.

11. [11] Soos 'n hond wat na sy uitbraaksel teruggaan, is 'n dwaas wat sy sotheid weer ophaal.

11. [11] Jako sa pes navráti ku svojmu vývratku, tak i blázon opakuje svoje bláznovstvo.

11. [11] Comme un chien qui retourne à ce qu'il a vomi, Ainsi est un insensé qui revient à sa folie.

12. Seest thou a man wise in his own conceit? there is more hope of a fool than of him.

12. [12] Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei előtt bölcs? A bolond felől [jobb] reménységed legyen, hogynem mint a felől!

12. [12] Het jy 'n man gesien wat wys is in sy eie oë? Daar is meer hoop vir 'n dwaas as vir hom.

12. [12] Ak vidíš človeka, ktorý je múdry vo svojich vlastných očiach, vedz, že o bláznovi je lepšia nádej.

12. [12] Si tu vois un homme qui se croit sage, Il y a plus à espérer d'un insensé que de lui.

13. The slothful man saith, There is a lion in the way; a lion is in the streets.

13. [13] Azt mondja a rest: ordító [oroszlán] van az úton! oroszlán van az utczákon!

13. [13] Die luiaard sê: Daar is 'n leeu op die pad, 'n leeu op die pleine.

13. [13] Leňoch hovorí: Revúci lev je na ceste, lev na uliciach.

13. [13] Le paresseux dit: Il y a un lion sur le chemin, Il y a un lion dans les rues!

14. As the door turneth upon his hinges, so doth the slothful upon his bed.

14. [14] [Mint] az ajtó forog az ő sarkán, úgy a rest az ő ágyában.

14. [14] 'n Deur draai rond op sy skarniere, so die luiaard op sy bed.

14. [14] Jako sa dvere obracajú na svojich pántoch, tak i leňoch na svojej posteli.

14. [14] La porte tourne sur ses gonds, Et le paresseux sur son lit.

15. The slothful hideth his hand in his bosom; it grieveth him to bring it again to his mouth.

15. [15] Ha a rest az ő kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.

15. [15] Het die luiaard sy hand in die skottel gesteek, hy is te moeg om dit na sy mond terug te bring.

15. [15] Leňoch skrýva svoju ruku za ňádra; ťažko mu ju vztiahnuť ku jeho ústam.

15. [15] Le paresseux plonge sa main dans le plat, Et il trouve pénible de la ramener à sa bouche.

16. The sluggard is wiser in his own conceit than seven men that can render a reason.

16. [16] Bölcsebb a rest a maga szemei előtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.

16. [16] Die luiaard is wyser in sy eie oë as sewe wat verstandig antwoord.

16. [16] Leňoch je múdrejší vo svojich očiach ako sedem odpovedajúcich rozumne.

16. [16] Le paresseux se croit plus sage Que sept hommes qui répondent avec bon sens.

17. He that passeth by, and meddleth with strife belonging not to him, is like one that taketh a dog by the ears.

17. [17] Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely őt nem illeti.

17. [17] Hy wat 'n verbylopende hond aan die ore gryp, is een wat hom vererg oor 'n twis wat hom nie aangaan nie.

17. [17] Psa chytá za uši ten, kto idúc pomimo mieša sa do sporu, ktorý sa ho netýka.

17. [17] Comme celui qui saisit un chien par les oreilles, Ainsi est un passant qui s'irrite pour une querelle où il n'a que faire.

18. As a mad man who casteth firebrands, arrows, and death,

18. [18] Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,

18. [18] Soos een wat onverskillig vuurpyle, dodelike pyle afskiet,

18. [18] Jako šialenec, ktorý vrhá iskry, šípy a smrť,

18. [18] Comme un furieux qui lance des flammes, Des flèches et la mort,

19. So is the man that deceiveth his neighbour, and saith, Am not I in sport?

19. [19] Olyan [az], a ki megcsalja az ő felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!

19. [19] so is die man wat sy naaste bedrieg en sê: Ek speel somaar.

19. [19] taký je človek, ktorý oklamal svojho blížneho a hovorí: Veď ja len žartujem.

19. [19] Ainsi est un homme qui trompe son prochain, Et qui dit: N'était-ce pas pour plaisanter?

20. Where no wood is, there the fire goeth out: so where there is no talebearer, the strife ceaseth.

20. [20] Ha a fa elfogy, kialuszik a tűz; ha nincs súsárló, megszűnik a háborgás.

20. [20] Deur gebrek aan hout gaan die vuur dood, en as daar geen kwaadstoker is nie, bedaar die twis.

20. [20] Keď neni dreva, zhasne oheň, a keď niet pletichára, utíchne svár.

20. [20] Faute de bois, le feu s'éteint; Et quand il n'y a point de rapporteur, la querelle s'apaise.

21. As coals are to burning coals, and wood to fire; so is a contentious man to kindle strife.

21. [21] Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tűzre, [olyan] a háborúságszerző ember a patvarkodásnak felgyujtására.

21. [21] Soos kole die gloed en hout die vuur laat opvlam, so is 'n twisgierige man om 'n twis aan te hits.

21. [21] Vyhaslý uhoľ pridať k žeravému uhliu a drevo k ohňu, tak i svárlivý človek roznietiť spor.

21. [21] Le charbon produit un brasier, et le bois du feu; Ainsi un homme querelleur échauffe une dispute.

22. The words of a talebearer are as wounds, and they go down into the innermost parts of the belly.

22. [22] A fondorlónak beszédei hízelkedők, és azok áthatják a szív belsejét.

22. [22] Die woorde van 'n kwaadstoker is soos lekkernye, en dit gly af na die kamers van die binneste.

22. [22] Slová pletichára sú jako lahôdky a sostupujú do vnútorností života.

22. [22] Les paroles du rapporteur sont comme des friandises, Elles descendent jusqu'au fond des entrailles.

23. Burning lips and a wicked heart are like a potsherd covered with silver dross.

23. [23] [Mint] a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, [olyanok] a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.

23. [23] Silwerskuim waarmee 'n potskerf oorgetrek is -- so is gloeiende lippe en 'n slegte hart.

23. [23] Jako strieborná troska, potiahnutá po črepe, také sú horúce rty a pri tom zlé srdce.

23. [23] Comme des scories d'argent appliquées sur un vase de terre, Ainsi sont des lèvres brûlantes et un coeur mauvais.

24. He that hateth dissembleth with his lips, and layeth up deceit within him;

24. [24] Az ő beszédeivel másnak tetteti magát a gyűlölő, holott az ő szívében gondol álnokságot.

24. [24] Die hater veins met sy lippe, maar in sy binneste koester hy bedrog.

24. [24] Svojimi rtami sa pretvára nenávistník; ale vo svojom vnútri skladá lesť.

24. [24] Par ses lèvres celui qui hait se déguise, Et il met au dedans de lui la tromperie.

25. When he speaketh fair, believe him not: for there are seven abominations in his heart.

25. [25] Mikor kedvesen szól, ne bízzál ő hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.

25. [25] As hy sy stem lieflik maak, vertrou hom nie; want sewe gruwels is in sy hart.

25. [25] I keby robil roztomilým svoj hlas, never mu, lebo sedmoro ohavností je v jeho srdci.

25. [25] Lorsqu'il prend une voix douce, ne le crois pas, Car il y a sept abominations dans son coeur.

26. Whose hatred is covered by deceit, his wickedness shall be shewed before the whole congregation.

26. [26] Elfedeztethetik a gyűlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az ő gonoszsága a gyülekezetben.

26. [26] Al verberg die haat homself in bedrog, sy boosheid word in die vergadering openbaar.

26. [26] Nech sa len prikrýva jeho nenávisť klamom: jeho zlosť bude vyjavená v shromaždení.

26. [26] S'il cache sa haine sous la dissimulation, Sa méchanceté se révélera dans l'assemblée.

27. Whoso diggeth a pit shall fall therein: and he that rolleth a stone, it will return upon him.

27. [27] A ki vermet ás [másnak], abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.

27. [27] Wie 'n kuil grawe, sal daarin val; en hy wat 'n klip rol, dit sal na hom terugkom.

27. [27] Ten, kto kope jamu, padne do nej, a kto valí kameň, obráti sa do neho.

27. [27] Celui qui creuse une fosse y tombe, Et la pierre revient sur celui qui la roule.

28. A lying tongue hateth those that are afflicted by it; and a flattering mouth worketh ruin.

28. [28] A hazug nyelv gyűlöli az általa megrontott [embert], és a hízelkedő száj romlást szerez.

28. [28] 'n Valse tong haat die wat hy verbrysel het, en 'n gladde mond bewerk ondergang.

28. [28] Lživý jazyk nenávidí tých, ktorých zdrtil, a úlisné ústa spôsobujú pád.

28. [28] La langue fausse hait ceux qu'elle écrase, Et la bouche flatteuse prépare la ruine.